Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-12-18 / 50. szám

368 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. nokság s kezelési személyzet részére megkívántató lakások, csak átidomitásokat igényelnének. Egy, — általam és az erdélyi lótenyésztési bizottmány kebeléből kiküldött bizottságnak téte­tett feladatává, a ménes elhelyezését és kezelését illető javaslat kidolgozása. A benyújtott javaslat szerint — a fogarassi ménes kancza- létszáma 100 darabban volna megállapítandó, mely szám­nak alapján a ménes összes állománya 450 — 470 darab lóra tehető, oly formán, — hogy az anya­kanezák, szopós illetőleg választott csikaikkal, a a törzsmének s a telepek számára beosztandó 4 éves mének, nemkülönben az anyaménesbe leen­dő besorozás előtt idomitásba vett 4 éves kan­czák, a parancsnokság törzshelyén, — az urada­lom szombatfalvi részén ; az egy éves inének és kanczák s esetleg a meddő anyák az ucsai, , a 2, 3 éves mének, valamint 4 évesek — a felállítás előtt — a veniczei, a 2, 3 éves kanczák, valamint idomitásuk kezdetéig a 4 évesek is, a komáuai határban volnának elhelyezendők. Ugyanezen bizottmány javaslata szerint meg volna kisérlendő ezen ménesben, az eredeti székely-ló tenyésztése is, snuak kikutatására: vájjon kellő tartás és ápolás mellett lehető volna-e ezen — különben kiváló tulajdonságokkal biró — bonos fajt, ter­metre nézve oda fejleszteni, hogy jelentékenyebb sarjai, a hegyi tenyésztés javítására felhasznál­hatók lehessenek. Elfogadva ezen javaslatokat, a nevezett ura­dalom nagy kiterjedésű és annak fő értékét ké­pező erdők továbbra is a pénzügyminiszter keze­lése alatt maradnának, az uradalomnak a pénzügy­miniszter tárt zajáról a foldmivelési minisztérium tárcsájára átvett gazdasági részéu, az 187 3-iki év folyama alatt az épületek volnának átidomi­tandók, s az újonnan felállítandó helyiségek anya­ga beszerzendő ; a gazdaságból nyert összes széna, szalma, és zab-készlet a jövő évek tartalékául fenbagyandó. A ménest csak 187 4-ik év késő tavaszán óhajtanám áthelyezni, olyformán, hogy annak tél­ies befogadására s ellátására azon időre már min­den előkészületek és intézkedések befejezve le­gyenek. Ezen előkészületek megtételére a szükséges átalakítások, tatarozások s építkezésekre kérek a t. képviselőháztól 60,000 frtnyi hitelt : —- kérem ezen összeget, kellően méltányolva pénzügyi hely­zetünket, kérem teljes tudatában annak, mily nagy számú, hasznos, alig halasztható s idővel bőven kamatozó beruházások fognak, tekintettel az államnak annyi oldalról igénybe vett s ép azért mindannyinak megfelelni elégtelen jövedelmeire, — szükségkép még évek során elmaradni. De kérem azért, mert megtagadása az ország lóte­nyésztése érdekébeu, nevezetes, — alig helyre­hozható csorbát ejtene azáltal, hogy — mint már fönnebb érintem — nem csak a jelenben meglevő, de a Fogarasra leendő áthelyezés halogatása ese­tében jelentékeny értékét mindenesetre elvesztő anyag koczkáztatnék ; de a különben is rosz kar­ban levő épületek helyrehozása és átalakítása mi­nél tovább halasztatik, annál nagyobb összeget fog igénybe venni, mely még tetemesen magasabb­ra szökkenne az által, hogy a legközelebbi időben azon vidéken valószínűleg megkezdődő vaspálya­munkák az anyagot kétszeres árra fogják emelni, a szükséges kézimunka megnyerhetését pedig maj­dan lehetlenné tenni. De fontos politikai és általános nemzetgazdasági tekintetek is ajánlják e ménesnek mielőbbi felál­lítását s avval kapcsolatban egy rendes gazdaság szervezését azon elhagyott primitiv állapotban levő vidéken, hol a legegyszerűbb gazdasági eszkö­zök is vagy ismeretlenek, vagy oly alakban léteznek, minőben azok, még az elmúlt száza­dokban léteztek. (Vége következik.) »TÉS*. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 kr. fizetendő. Egy pár zömök 15 marok nagy erdélyi vér, tavaszszal 4 éves pej kancza-csikó, B. Bánffy Dezső apanagyfalusi istálójából eladó. Levél ut­ján u. p. Bethlen. *én, melyet másnap reggel Reichenaunál ismét el­bagyánk, balra kanyarodván be a graubündi fel­földnek, melynek alpjai fölött az óriási Thödi hó­val koronázott feje emelkedik büszkén az ég felé. Éji szállásunk Trunsban volt s következő na­pon még a Felső-Alpon (6631 láb m.) kelle át­kelnünk, hogy Andermattnál a Gotthard-utat elér­hessük. A legpompásabb időben hajtottunk a hegynek fölfelé, de midőn fölérkeztünk a tetőre, más arezot öltött az idő, sürü ködfellegek boritának el csak­hamar mindent, miközben nagyon meghüvösödött. A lovak meghökkentek a szemük előtt a talajból emelkedő ködgomolyokon, s midőn azokból egy­szerre egy óriási kísérteties alak emelkedett ki előttök (mely látományt mint aztán kiderült, egy havasi pásztor alakja tünteté föl, amint hátán egy rakás szénát czipelt) páni félelem ragadta meg őket, úgyhogy mielőtt én megakadályozhattam volua, az országúttól balra leugrottak, a kocsit is magokkal ragadva. Szerencsére, e helyen csak jelentéktelen csekély árok volt s amellett legelő terült, ugy hogy ez eset a Phaetonnak ide-oda ingadozásánál egyéb következményt nem vont maga után. A meglehe­tősen szük ut innen sok rövid kanyarulatban kígyózik alá. A köd fantasztikus, kápráztató képe mindig bohókásabb látványt nyújtott, melyet egy­egy szélroham majd szétfoszlatott, mig majd ismét olyannyira megsürüdött, hogy éu az első lovakat ugy láttam, mintha fátyolon át szemléltem volna azokat. Egy pillanatra kibontakozott szemem előtt Andermatt, a mint néhány ezer lábnyira csaknem függélyesen terült el alattam ; — köröskörül a köd­tenger hullámzott, minélfogva oly érzés keletke­zett bennem, mintha a fellegek szállitandottak tova, mely illusiómat nem kis mérvben hatvá­nyozta, hogy korlátoknak semmi nyoma sem volt észlelhető. Félelemtől horkoltak s prüszköltek a lovak, s nem tagadhatom, mikép ily körülmények között e panoráma nem valami kellemes volt s én szerfölött örvendettem, midőn Andermattban a szé­les Gotthard-utra hajthattam át. Másnap aug. 15-én az ismeretes „ördög hidján u át az én kedves vierwaldstätti tóm partjához érkeztünk, s a pompás tengely-uton át Brunnenre, első etappe-ünkre jutánk, Innsbruktól 7 egész és három fél napot utazva, 60 német mértföldet hagytunk hátra, átlag magas hegységeken. (Folytatás következik.) V © g у © 8. Angliának egyik legszenvedélyesebb madarásza, tömője, természettudósa, Mr. Joseph Dum a mult hó 28 -án szerencsétlen véget ért. Ugyanis emlí­tett napon egy kis lélekvesztön Campbel kapi­tány és egy csónakos társaságában vizi vadásza­táról volt visszatérendő, s midőn már a parttól nem nagy távolságra voltak, a sajka fölfordult s ő nem érheté többé életben a partot. A „Field" necrologot szentel neki, s azt jegyzi róla meg : „AU collectors of skins and eggs will miss a va­luable assistant." — Egy angol praktikus ebnevelő a kutyák fülmirigyére nézve legsikeresebbnek tartja a „li­quor plumbi"-t (ólomczukor-oldat) melyből 20—30 csöppet bocsát a beteg kutya fülébe. Ha első kisérletre javulás nem mutatkozik, még egy pár­szor ismétlendő ez eljárás. DECZEMBER 18. 1872. HORROR, sp. telivér mén, apja Zetland, a. Crafton Lass, az 1873-ki idényre fedez Batyun 20 forintért (borravaló külön.) Istállóról gondos­kodva van. Zab piaezi áron. Bátyú vasúti állo­más a m.-észak-keleti vaspályán. A kanczák be­jelentését elfogadja gr. Lónyay Béla gazdasági tisztje Bátyún Beregbmegyében. A „Vadász- és Verseny-lap" egy teljes példánya 1857 -tői 1872-ig bezárólag eladó. BövebbenP. L. ur­nái Kis-Kajdacson, per Fehérvár, u. p. Nagy-Dorog. Eladó 6 db solo-agár, telivér angol faj, Waidloog apa 3 éves, Heny szuka 3 éves és 4 kölykük 9 hónapos. Zak János, Majténvi uraság titkár­jánál Nagy-Körösön. Olyan költséges-e az a falka-tartás ? Nem vállalkozunk doctrinair-szerepre, csu­pán egyéni nézetünket nyilvánítjuk miért is sorainkat kiválólag azokhoz intézzük, kik daczára, hogy anyagi jóléttel megáldva van­nak, egy falka tartását túlságos költségesnek képzelik, továbbá kik azon megrögzött hit­ben élnek, hogy falka után csakis baden-ba­deni steeplechaseren lehet lovagolni, miért is inkább nem vesznek részt a falkavadásza­ton ; végre kik azért nem barátjai és pártolói e sportnemnek, mert soha, vagy alig élvezték azt s igy képtelenek voltak fölfogni szellemét. Kénytelenek vagyunk először is nyilvání­tani, hogy mind pessimisták azok, kik egy falkatartás költségétől visszariadnak, mert aránylagosan olcsóbb időtöltés a falkavadá­szat, mint sok más szenvedély ; élvezetetet pedig többet nyújtó, mint számos egyéb sport együttvéve. Tapasztalásból bizton állíthatjuk, miszerint egy, például 30 darabból álló falka egész évi kitartása 6—700 forintnál többe nem kerülhet, s kik erről meggyőződni kí­vánnak, azoknak szívesen szolgálunk egy utolsó fillérig számitott kimutatással. Megje­gyezzük azonban, hogy számitásunk a ren­des kezelést követeli s föltételezi, s leginkább privát meute-nél vihető keresztül, hol a kellő gond s utánlátás nem hiányzik. Ha már most a huntsman s egy whip bérét, öltözékét és ezek rendelkezésére álló négy ló tartását szá­mitjuk még, ezt sem vehetjük többre éven­kint 2000 forintnál, mert mindig föltételez­zük, hogy a falkatulajdonos különben is ló­tartó egyéniség. E szerint ha tekintetbe vesz­szük, miszerint egy rosz versenyló (mert nem lehet mindegyik Drum Major) évi trai­nirgje , annak utazása, lovagoltatása, a tételek és bánatok is nagyon megközelítik a fentebb emiitett két kiadási számok össze­gét, azt vagyunk bátrak kérdezni, hogy mi idéz elő több örömet és élvezetet : egy gyönge versenylóval egész éven át bajlódni s utó­végre még egy rosz handicapet sem tudni vele nyerni — vagy egy versenylóval keve­sebbet tartani s az őszi idényen át a falka­vadászat változatos gyönyörében részesülni ? Ennyit elégségesnek vélnénk azokhoz in­tézni, kik, mint soraink elején érintők, fal­kát tartani képesek volnának, de a költsé­get sokalják. Gyanítva azonban, miszerint lesznek néhányan, kik aként fognak véleked­ni, miként ha egyes képes falkát tartani, annyival inkább s könnyebbou teheti azt egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom