Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-01-31 / 4. szám

28 A Shagya ménes fébér törzseink legaczé­losabbját képezi, — sa mennyiben tüzes vérénél s bár izmos, de mégis könnyebb alkatá­nál fogva mint munkára tenyésztő faj a Gidra­nokuál hátrább áll is, nyerges lónak, valamint távolságnyerés szempontjából kocsilónak is elsöbbrendü amannál. E faj rendesen saját törzséből nevelt mének­kel tenyésztetik, a mely példányoknál azon­ban a jelleg megőrzésére szükségnek látszik, kizárólag telivér arab ménekkel történik a párosítás. A Shagya mének minden vidéken, hol magyar fajú tenyészanyag létezik, kétségbe­vonhatatlan jó eredménynyel használtatnak. 4. Norman faj. Lótenyésztésünk jövőjének részbeni felada­tát, azaz azon törekvést tekintve, hogy miod inkább nagyobb és erősebb lovakra tehessünk szert, a normán faj az, melyet legtöbbre kell becsülnünk, ez által lévén eszközölhető, hogy az ország azon vidékem, melyeken népünk nagyobb és erősebb alkatású kanczákkal bir, — oly alkatú és erejű, úgy gyorsasága nézve, mint teherképességre egyaránt jeles lovakat nevelhessünk, mint a minőket a szá­razföldön, északnyugati Francziaországot kivé­ve, előállitani egy ország sem képes. A normán faj két ménesre oszlik u. m. : «) A nehéz normán ménes. E ménes 74 darab 16—17 markos kanczá­ból áll, mellyhez hasonló anyag együtt sehol nem található, s melynek sarja a némileg megfelelő tenyészanyaggal biró vidékeken reményelhetöleg nagy haladást fog rövid időn mutatni, mit eddigelé tapasztalni nagyobb mérvben azért nem lehetett, mert a monarchiá­ban létező államméneseknek együttes keze lésénél a Noniusok ivadékai rendesen a biro­dalom termetesebb kanczákkal biró másik fe­lébe szállíttattak. E ménes tenyésztésére rendesen normán mének felfrissítésére nemzedékenkint angol telivérmének alkalmaztatnak, megemlittetvén, hogy e ménes, fajának némi vegyítésére О császári és apostoli királyi Felsége kegyeiből nyolcz—tizdarab anyakaneza évenként О Fel­sége kladrubi magánménesének eredeti nor­mán ménjeihez vezettetik. Már ma is örömmel emelhetem ki e ménes virágzó állapotát, s miután a vér felfrissítésére szükséges kitűnő telivér ménekkel rendelke­zik a ménesintézet, úgy hiszem, hogy még egy pár eredeti normán ménnek legközelebb szándékolt megvétele által a Nonius fajnak álladéka teljesen kielégítő leend. ó) A könnyebb normán ménes. Hasonló vér és fajból, ugyanazon természet és tehetséggel mint az elébbi, s a különbség a két ménes közt csak az, hogy ezen 75 darab 15—1Ö 3 magasságig menő kanczából álló, úgynevezett könnyebb normán ménes sarjai ma még könnyebben és temészetesebben hasz­nálhatók fel általánvéve, mint a másik ménes­nél létező, nehezebb, kanczaanyagunkhoz aránylag igen is nagy Noniusaink. Mind a két ménesnek szine kizárólag pej. A tenyésztés iránti eljárás e ménesben is az előbbihez hasonlóul van megállapítva 5 Lipiczai faj. Ujabb időben a lipiczai faj szintén két mé­nesre oszlik, azon szívós izmot és vért tartal­mazván mindkettő, mely nevének oly jó hírt szerzett. a) A lipiczai nehezebb ménes áll 15—15 3 magasságú b7 darab kanczából s miután tul­nyomólag Majestoso vérből ered, rendesen Majestoso név alatt ismeretes. E ménes hajdanában a lipiczai udvari mé­nesből származott át, s habá" a magyar sik földön eredeti formájából, nagyobbrészt széle­sebb lévén, sokat vetkezett is le, jellegét egészben még sem vesztette el, s habár ma már nem is tartható hegyi lófaj tenyésztésérc legalkalmatosabbnak, e tulajdonát azzal cse­rélé fel, hogy sarjai a sikföldi tenyésztésre leg­jobb eredménynyel használhatóknak mondha­tók. A ménes lipiczai, nemzedékenkint pedig félvér arab mének után tenyésztetik. A szin e ménesben kizárólag szürke. ú) Könnyebb lipiczai ménes. Ezen 14-—15 1 magasságú, 28 darabol álló ménest azon ivadékokból rendeltem szervez­tetni, melyeket a ménesek átvétele alkalmával mint lipiczai és piberi származásuakat esetleg a ménesek létszámáben még találni lehetett. Ez eljárásnál főczélom volt hazánk hegyes vidékei tenyésztése é dekébaz olly anyagról gondoskodni, mely hegyi tenyésztésre nézve páratlan. Azért összegyűjtettem nemcsak a különféle ménesekben elszórva talált néhány illyen kan­czát, hanem felhasználtam a kinálkozó alkal­mat is, hogy e ritkán kapható fajból az állam számára egy pár kapczát vétel utján is sze­rezzek. Következetes eljárás által e faj erede­ti jellegében fenn lesz tartható annyival is inkább, miután О császári és apostoli királyi Felsége értesülvén ezen szárulékról, ezen me­nez számára saját lipiczai méneséből egy tiszta vérű mént kegyes volt ajándékozni E jelenben még csekély számú méi.esnek terjesztésére annyival nagyobb súlyt kell fek­tetnem, miután bevallani vagyok kénytelen, hogy inig nagyobb tenyésztőink érdekéről, valamint lófajunk jövő nemesítéséről a kisbéri ménesben található angol, — az alföldi tenyész­tésről a bábolnai és mezöhegyesi ménesekben tenyésztett arab és Majestoso — s végre az ország nyugati és déli részén előforduló terme­tesebb anyagot illetőleg, a normán és erősebb félvér angol apalovak által eléggé van gondos­kodva; addig hegyi vidékeink tenyésztésének emelésére jelenben alkalmas ménekkel egyá­talán nem rendelkezünk. E hiánynak egyik fö oka egyébiránt legin­kább abban rejlik, hogy azon faj is (Majesto­so) mely eredetében e czélnak megfelelő lett volna, az álladalmi ménesek éghajlati, tápsze­ri és térfekvési viszonyainál fogva a hegyi ló szükséges sajátságából kivetkőzött s mintegy átalakult. A legújabban összeál'itott ménesre nézve is hasonló eredménytől lehet tartani, ha az még éveken át a jelenleg létező ménesbirto­kok akármelyikében megmarad ; sőt meg va­gyok győződve, de meg kell győződve lennie erről mindenkinek, ki a tenyésztést figyelem­mel kisérte s azt tanulmányozta, hogy- az említett — ma még teljesen a hegyi ló kellé­keit biró piberi és lipiczai kanczáknak sarjai második nemzedékben már teljesen elveszte­nék hegyi jellegüket s e ménesből is válhat­nék más irányban használható faj, de hegyes vidékek tenyésztéséhez megfelelő méneket nevelni többé nem birna. Midőn tehát e fajnak összeállításáról gon­doskodtam, feladatomnak tartottam egyúttal figyelmemet oda is kiterjeszteni, hol lehetne számára oly fekvési! helyet találni, melly jelle­gének fentartására biztosítékot nyújtana. E szándéktól vezéreltetve értekeztem is már a pénzügyministerrel az iránt, vájjon nem volna-e a kezelése alatt álló kincstári birtokok között ollyan, mellyet fekvésénél fogva egész­ben, vagy esetleg csak részben is a fennebbi czél elérésére annyira alkalmatosnak lehetne találni, hogy annak az emiitett ménes alakítá­sára leendő átengedését a maga idejében a képviselőház határozata alá terjeszthetnök. A nélkül, l.ogy véleményemmel a képvise­lőház ez iránti nézetét megelőzni akarnám, úgy vagyok meggyőződve, miszerint egy ily ménesnek alakitásá'.a Erdély hegyes vidékei mutatkoznak legalkalmasabbaknak. Ha a hegyi vidékek érdekében alakítandó ménes nagyobb kiterjedésben létesülhet, akkor a különböző igényeknek megfelelő lófaj ok tenyésztéséré szükséges apa-lovak minden nemével fognak rendelkezhetni az állami ménesek, kivéve a gép- és nagy teker­vonásra megkívántató egészen nehéz lófajt. Igen jól tudom, hogy mezőgazdasági ipa­runk általános fejlődésével, gyáraink szaporo­dásával naponkint inkább előtérbe lép a nehéz munkás ló tenyésztésének szüksége; minthogy azonban ennek országosnak mondható tenyész­tésére mindenek előtt a megfelelő vagy lega­lább mpgközelitö kanczaanyag volna szüksé­ges — ez pedig hazánkban nem létezik, — e fajnak nagyobb mérvbeni tenyésztése iránt intézkedni ez időszerint nem látszik még czél­szerünek; mert félni lehet attól, hogy mig illye­tc'n ménanyagnak a nem alkalmatos kancza­anyagra lett használata által — a czélnak megfelelő s a külföldi ilyen lófajjal akár hasz­nálatra, akár értékre nézve versenyezhető pél­dányokat elő nem állithatunk, addig e faj elő­teremtésének erőltetése által a maga nemében értékes közép és könnyű alkatú lófajainkat eredetiségéből kivetkőztetjük. Midőn azonban óvatos kívántam lenni egy tagadliatlanul szükséges lófajnak idő előtti sza­porításánál, nehogy meglevő jó alapanyagunkat koczkára tegyem, egyúttal még is gondoskod­tam arról, hogy e fajnak tenyésztésére is alkalmat adhassak olly egyesek számára, kik külföldről behozott nehéz munkás lófajt sze­reztek gazdaságaikba, — se végből hozattam a niult évben Stiriából 28 darab nehéz fajú kanezát, melyek egyelőre mint igáslovak hasz­náltatnak a kisbéri és bábolnai gazdaságokon, de egyszersmind fajuknak megfelelő ménnel párositva csikónevelésre is fordíttatnak, — hogy mig sarjaik által részben a gazdasági igás erőt pótolják, — másrészt alkalom nyuj­tassék egyeseknek az eladandó mének és fiatal kanczák megvétele által о fajnak lassankénti meghonosítására. Igy képzeltem egyelőre eleget tenni a követelményeknek mindaddig, mig már ma is termetesb kanczanyaggal biró vidékeinek lófa­ja fokonkint oda fejlődik, hogy annak koez­káztatása nélkül lehet a nehéz mének alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom