Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-10-18 / 39. szám

254 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. OCTOBER 18.1871 csoda, hogy királyaink üres perczeikben örömest kerestek a vadászatban szórakozást. Tárev volt elég s a kedvet ha neui lett volna is — az alkalom meghozta Krónikáink s okleveleink néhány nevezetesebb királyi v a d ászt a u y a e's v a d a s к e r t emlékét megóvták a feledéstől, mellyeket az elmondottak kapcsában nem vélek épen érdektelennek felsorolni. Béla király névtelen jegyzője a magyarok tetteiről irt munkájának XV. fejezetében előadja, hogy 1. András király azon bildet, mell vet az ő idejében К e t e 1 p a t а к án а к neveztek. Ketel vezér maradékaitól elcserélte és pedig főleg azért, „mivel — ngymond a királyoknak v a d á s z a t о к r a alkalmas vala."

6) I. (i é z a kir á 1 y vadászatáról az ing ov á n v i e r d ö ben Thun! zi emlékezik.

c ) Kálmán király vadászó lie'vét, a Bakonyt, és Imre király csaknem tragicus végű in r a m a rosi vadászatát már fentebb о emiitettük. II. Endre és IV. Béla királyok alatt a beregi erdő nevezetes királyi vadászlielv volt.*) Mindkét fejedelem több izben fordult meg itt és II. Endre alatt egy fontos államjogi okmány is itt kelt"). Botka Tivadar szerint a magyar királyság ős századaiban, még II. Endre korát is ide értve, Bereg-Ugocsával együtt „F о r e s t a e К e g u in", azaz : királyi udvartartásra rendelt vadászterület volt, és ez ellen mit sem uyom az, liogy a váradi regestrumban s ezen időtáji okmányokban „

Comes de Bereg" és „Comitates de Bereg" kifejezésekre akadunk, mert ott a ..Comes" csak az erdőség felügyelőjét, a „Comitates" pedig erdei kerül jtet jelent, épen ugy mint, e kitételek a Bakonvra nézve is használtattak, a nélkül liogy ez valaha vármegye lett volna. ) IV. В é 1 a király egy 1248-ban kiadott oklevelében a sárosmegyei Bacsamezeje, Torkel ej és Ve res aim a nevü helyeket mint az ő vadászhelyeit emliti.

9) IV. (Kun) László király, némi 1275. évi márczius hóban kiadott oklevele záradékának tanúsága szerint ugyanakkor а В akonyban volt vadászaton.

1

0) Róbert Károly király kedvencz vadásztanyája Damas volt Hont vármegyében. IIa figyelembe veszszük, hogy csak 1331'—1342. évek közt, nevezett király milly gyakran fordult itt meg vadászat végett — alaposan következtethetjük, hogy Damason nem közönséges vadásztanyának, hanem nagyobbszerü királyi vadaskertnek kellett lenni.

1

1) I. Lajos királynak vadásztanyái voltak; Рок u son i Paks У). Lipcsén (Liptóban), Geren esésen (Veszprémben ), а V é r.t e s erdejébe n V ö r ü s - В e r é n y b e n (Veszprémben ), P r e d n á u, M e g y e r e n és Y e iIII n n I Zirez mellett.

1 '-) Mindezeket azonban Mátyás király világhírű vadaskertjei nagyban felülmúlták. Ily vadaskertje Mátyásnak kettő volt, az egyik a Csepeli szigeten, a másik Nyéken. A csepeli sziget Mátyás király nejének Podiebrád Katalinnak menyasszonyi jószágához tartozott. Volt benne szép nagv kiterjedésű kastély és vadaskert, mellybeu a legkülönfélébb vadak ezrei tanyáztak. E szigetben feküdtek Csepel; Thököl és Szent-Márton, erdős, ligetes és vaddal bővölködő királynéi helységek.

1

3) , A nyéki vadaskertet Oláh Miklós ekkép irja le : „Budától nyugotra terül el a fallal keritett királyi vadaskert, mellynek neve N y ék, s melly részint erdős hegyen, i részint a legkiesebb síkságon fekszik. Kiterjedése négy m a g y a r m é r t f ö 1 d és a legkülönfélébb vadakban bövölködík." I

4) —Nyéknek nevezték — Rupp szerint — Mátyás király idejében tágabb értelemben az egész vidéket a lipótmezei hegyek t régenten „Vaskapuhegy") aljában, Hidegkút és Sólmáron túlig, hol egykor állítólag a bajoroknak egy vára állott, melly Mátyás király, majd Garai László nádor, később Turzó Sándor tárnokmester és végül Bakics Pál birtoka volt. — Buda váro,

2) Ráth : i. in. 52 s köv. 11. ,

3) Oláh Hungaria. IV. 3. §. Bélnél. •

4) Oláh. i. m. V. 5. A gödöllői udvari vadászatok és szarvasok Tisztelt szerkesztő ur ! — Be ses lapjának mult számában *) О Felsége я király és magas vendégei által tartott cserkésző vadászatok eredménye csuk részben, azaz : csak szept. 24-ig levén sától a várig kinyúló falm-iradványok. mellyek még a 18-ik század elején láthatók voltak, a hires vadaskertet jelölik ki, mellvben a király rengeteg erdők között üres idejében vadászni szokott.

1"') A néphagyomány azt tartja, liogy a hol most a zugligeti „disznófö" vendéglő van, ott lett. volna a vaddisznók tanyája. Más variatio szerint Mátyás király e helyen egy vadkant ejtett volna el vadászaton, s az ott felépített vendéglő innen nyerte volna nevét. Mátyás királynak ezen vadaskertjei nemcsak az ő idejében, hanem utódai alatt is messze földön liiresek voltak ; azonban mint Buda minden fényének, ugy ezeknek is a nem sokára bekövetkező hosszas török uralom teljesen véget vetett. * * Értekezésem czélja esak eddig terjedvén, a későbbi kori adatokat jelen alkalommal mellőzöm. Az erdélyi fejedelmi udvar vadászatairól alkalmilag tán egyszer szintén szólandunk.*) II. G. 1

5) Rupp Jakab : Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Pest 1868. 212- 213. lap. — A sólmári kútban jelen század elején egy ezüst ivóeszközt találtak, mellyröl Jankovicli Miklós — kinek gyűjteményébe került - azt állította, hogy az Mátyás király „vadászó csutorája" volt. — L. Tudományos Gyűjtemény. 1830. VIII. 121. 1. *) Igen kérjük mindkettőt mentől előbb, s egyúttal legszivesb köszönetünket a jelen közleményért, melly talán buzditólag hat más oldalra is, liogy a most napirenden levő nagy családi levéltárak átvizsgálásánál a vadászatra vonatkozó bármilly csekély adat is lapunknak beküldessék. Ugy szintén arcbaeologiai ásatásoknál is, kivált az ős-szarvas és bölénylakta erdőségek körül talált csontvázak figyelembe veendők volnának. Szerk. közölve —- szabadjon az összes vadászatok eredményét s az elejtett fővad részletesb ismertetését adni. Először is itt következik a meglőtt szarvasok kimutatása, tekintettel agancsaik nagyságára, az erdőrészre és a lövészre nézve : 20 18 10 1+ 12 Hl 0 csapos összes. a g u szarv a О Felsége a király i'i 1 t a 1 a szent királyi pagonyban .... a valkói „ .... az isaszegi „ .... < )sszescn О fensége Ferdinand toscanai n a g y h с г с z e g által : az isaszegi erdőben a mácsai „ a sz.-királyi „ a valkói 1 — — — 6 1 — — 1 2 — — — 3 1 — 1 2 1 — 1 2 10 5) Béla kir. névt. jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről ford. Szabó Károly. Pest 1860. 25. 1. — Ezen föld Zemplén vármegyében S. A. Ujliely s a Tolcsa vizi közt feküdt. 6) Tburóczi. L. II. Cap. 52. — Jerney szerint ezen erdő Biharban, Erdély szélén létezeit. — L. nyelvkincsek. I. 58. 1. 7) Knauz : II. Endre szabadságlevelei Pest. 1869. — 51 lap. 8) Századok. 1871. 393. 1. Az oklevél eredeti szövege szerint : „quaedam 1 о с a veiiationis n о s t r a e ... В a с s a m ez e y Torkeley et V eresalma stb. " Fejér. С. 1). IV. U. 11—12. 1. l

u) Ráth : A magyar királyok hadjáratai stb. Győr. 1866. — 26. 1. 1 ') Ráth : i. ni. 4 6 s köv. 11. ( Isszesen Gróf В e 11 e g a r d с к. s e g é d-t á h о r n о к a babati pagony juharosi erdőrészében К r i с g b a m m e r к. szárny-segéd a babati pagony Bega nevü erdőrészében . Gróf U X к ü11 к. szárny-segéd a babati pagony Gudra nevü erdörészében Majnierí ö fenségének hadtisztje a kerepesi erdőben II 2 — 2 1 1 1 — — — 1 1 — — 1 Főösszeg A legerősebb szarvas súlya és pedig kizsigerelt á 11 a p о t b a n és agancsok nélkül 410 font volt, az ez után következő erős szarvasé pedig 384 fontot tett.; egy másik 371 fontot nyomott, — bol azonban ineg kell jegyeznem, liogy az agancsárok *! „Vad. és Vers. Lap" 36. sz.imában. — 2 10 10 11 4 _4 41 az erős üzekedés miatt lefogyva — a vad á s z a t bcáltáig már is 50 egész 100 fontot vesztettek súlyukból. Az erős szarvasok agancsai 1 4 egész 16 fontot nyomtak. Ezen adatokból az meríthető, liogy a gödöllői kir. vadászati terület fövadja úgy agancsára mint testére