Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-10-18 / 39. szám

OCTOBER 18. 1871. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 255 nczve ha talán nem is legerősbbike a contincnsiek­nek, de bizonyára ezek közé számitható. — Talál­kozhatik azonban olly vadászterület, mellyen na­gyobb számú vad ejtetik el, de annak kiterjedése bizonyára tulhalandja az itteni területet, 6 mégis az erős szarvasok mennyisége bizonyára csekélyebb leend. — Hogy milly gyorsasággal kép­ződik ki nálunk a fővad, annnk bizonysá­gául az hozható fel, hogy villás szarvasok soha, sőt 6 águak is igen ritkán ejtetnek el, és igy a csa­pos szarvasok egy év múlva azonnal 8 egész 10 águakká válnak. Említést érdemel az agancsok rendkívüli derék­sége is, holott attól lehetett tartani : hogy a kemény tél következtében a rőtvad silányan fog felrakodni, miért is valóban meglepők négy darab agancsnál a mérések. 1 db 12-ős agancs köz. átm.: 2 ]/ 2"hosz. 35" széles 23" Я Я 12-ős я Я „ 3" „ 36" „ 39" я я 14-es „ „ „ 3" „ 30" „ 42" „ „ 20-as „ „ „ ЗУ*"*) 39" 46" Megyjegyzendő, hogy esen 20-as a köröm és sark távolát tekintve, még korántsem volt egy a legerő­sebbek közül. Agancsaira nézve azonban ismét évek multával lehet illy kitűnő vadat elejteni, nem csak azért : mivel egész háremet tart, kik mind megany­nyi előőrsei, hanem bizony a 20-as szarvas ritka állat, nem csak nálunk hanem ugy hiszem Europa szerte. Egy cserkészet alkalmával láttunk róka által egy vadmacskát a fára kergettetni, de minthogy előt­tünk erős vad volt, a vadmacskát mellőzve, inkább a szarvast közelitgettük , melly azonban a folytono­san váltakozó szél miatt kisikamlott. Daczára a volt rendkívüli szárazságnak, és azon körülménynek : hogy a lesutak száraz haraszttal fedve voltak, 15 nap alatt az egész vadászterületen elég fényesnek tartható eredmény éretett el. Ritka vadászati szerencsének örvend О Fensége Ferdinand toscanai nagyherczeg, hol azonban meg­jegyzendő, hogy О Fensége a toscanai nagyherczeg September 15-töl bezárólag 30-ig; О Felsége a ki­rály és többi magas vendégei csak 17-töl bezárólag 24-ig, és eközt is csak 2 napi félbeszakítással va­dásztak. Jelenvolt. Kékkői és gáesi vadászatok, apró és nagy vadra. Tekintetes szerkesztő ur ! A folyó évi fürj­i d é 11 y, melly Kékkő vidékén, a Lessi kavicsban és Sklabonya táján évek óta mulatságos volt, ez idén középszerű eredményt mutat fel ; fogoly még da­czára a mult ősszel maradt tetemes tenyész-anyag­nak, igen kevés találkozott ; ha csak még a szöllök­bcu (mellyek még szedetlenek) valamicske nem akad, bár kevés remény van hozzá, mert ott derűre borura lövi mindenki. Nógrádban egyébként általá­nos azon panasz, hogy fogoly és nyúlban nagy a fogyatkozás. Jóllehet a vad általános fogyatkozásának okai a V.- és Y.-lap hasábjain számtalanszor elmondattak, csak is annyiból jajdulok fel sajgólag ismét, hogy eltekintve a folyó évi tavasz, vagyis folytatólagos tél szigorától, melly ónos essök, áradások és más elemi viszonyok által a vad tenyészetre kártéko­nyán hatott : még is nem ez, hanem a szemtelenül gyakorlott lesvadászat és a kuvaszok ernyedetlen cserkészete fenyegetik vég veszéllyel a községek földjein a vadat, melly a szomszéd majorságokra át­forogván, — onnan ugyan ritkán kerül vissza. — Váljon fog-e ezen almormis viszonyokon segiteni a vadász törvény? — Alig hiszem. Az eddig igen jó hirben állott gácsi foglvászat későre halasztatván, igen szép időben oct. 6 és 7-én vétetett foganatba. Az eredmény ez évben, jóllehet a javát jártuk, zavartuk és meglehetősen lőttünk : csak 40 foglyot, 20 nyulat, 10 fáczánt és 2 erdei szalonkát juttatott teritékre. Nyúlban olly lényeges külömbséget tapasztaltunk, hogy annak bővebb lö­vetése betiltatott ; fogoly is, a tenyész őrségeket tudva, éppen nem felelt meg a várakozásnak ; fáczán igen szépen mutatkozott, jóllehet csak is a vadfá­czánok lakta pagonyokat néztük meg futólag. Oct. 8-án felmentünk a prágai vadaskertbe. E kert meliy 1864-ben készült el, mai nap 1000 kat. holdnyi tért foglal a tótság kellő fészkében, és 85 — 90 darabra rugó fő-, és 30 — 35-ig menő dám-vadat rejt keblében. A kerítés fából van, 10 lábnyi magas léczbül készült, már igen kopott ; most drótból ter­veztetik. Vadunk fejedelmileg jó, agancsáraink hízottak, üzekednek és rigyetnek, — lapátossaink, fő­leg a tiszta fehérek, festöileg jók. Azonban vadá­szatuk közben — jóllehet igen kellemes és csendes idővel dicsekedhettünk, valamennyi puskást saját­szerű eset környezte, mert minden intézkedés : for­gók elállása, hajtás stb. dugába dült, Özséb és Hu­bert oltalmával lehetlen volt daczolni. Délután 4 óra felé, S. D. cs. k. főhadnagy, rokonunk, megseb­zett egy tizest ; kerestük, kerestettük, és bár sebvére tócsákat képzett, 24 óra múlva sem találtatott meg. — Ezt igy nem hagyhatván, és a sok szarvas lelö­vetése is szükségeltetvén, oct. 10-én ismét felmen­tünk, de a roppant szélben, hidegben intézett reg­geli barkácsolásba belefáradva, meghajtattuk a vadast, és délutáni 2 óra felé testvér-öcsém, a vadas kert és uradalom jelenlegi birtokossá, id. gr. Forgách Antal, egyes ezélfegyverével öt pereznyi időközben , egy állóhelyben, egy-egy lövéssel — egy 12-es agan­csárt he'llövéssel és egy 6-tost begylövéssel olly szé­pen lőtt, hogy mindkettője helyben maradt ; — egy harmadikra pedig, melly hasonlag 10-es volt, nagy távolságról és sürü csalitos közt futtában ej­tetvén a lövés, jobb lapoczkáján csak horzsolta a golyó. Kerestük szegényt a sántikálót, de reánk es­teledvén, hazasiettünk ; és az örömzöld ékitctle fö­veg gazdájánál elmulatva az estét, volt mirül beszél­getnünk. Felbontatván a szarvasok, a 6-tos kizsigereletle­nül 207 fontot, kizsigerelve 151 fontot nyomott; a 12-es 272-őt, illetőleg 186-tot. Mázsáltatás köz­ben fő-fő aggodalmunk, hogy most két sebzett agan­csárunk sinlyi a lövést, ama kellemes meglepetéssel oszlott el, hogy a lelőtt 12-es csakugyan az, melly 8-án igen rosz czopáklövéssel sebeztetett, és nem tizes, de tizenkettös. S ezek után viszonlátásig vadászüdvöt áldást kiván minden jó vadásztársának Egy öreg vadász. *) E szerint körfogata körülbelül 10'/ 2 hüvelyk volna, s igy ollyan erős, mint az idei agancskiálli­tás legerösbjei. Szerk. Cserkészetek — erdőn és mezőn. A fő- és egyéb rötvad saisonból még a követke­zőket : Gróf Festetich Gézánál В ö к ö­11 y ö n (?) is lőttek vagy 4 — 5 darab szarvast ; a tatai uradalom pedig augusztus-szeptember folytán vagy 25 darabot szolgáltatott át vadhuske­reskedöknek. Panaszkodnak egyébiránt — hogy a fővad május óta nagyban váltván át a gr. Lamberg és gr. Sándorféle erdőségekbe, ez utján parasztok s professionals v a d о г о к által nagyban lövetik. El­hiszszük, hanem csodáljuk, hogy olly nagy hatalmú három föerdészet tisztsége és erdőkerülői nem tud­nak véget vetni az illy garázdálkodásnak. Hisz e vadorok többnyire a környékbeli kapa-kasza kerülő szabadságos katonákból állnak, s nem volna olly nehéz dolog őket odaküldeni „wo der Pfeffer wächst." Szeptember folytában ö kir. fensége Ágoston szász-coburg-gothai hg is lejött baloghvári uradalmába a szarvas-idényre, s 2 darab szarvast lőtt. Hallottuk hogy gr. Sztáray Victor ő méltósága is lőtt egy párt, — Augusztus 22 — 23 a szepesi püs­pök schavniki uradalmában tartott vadászatot őzekre az erdészeti tisztség, s 11 darab özet lőttek ; siket-és nyirfajd kevesebb volt ott mint tavai, császármadár és nyul is kevés. A szalonkák oetober eleje óta húznak. — A gödöllői szarvasok na­gyobb része mint halljuk — Morvaországba külde­tett el bes ó z v a, mi a vadhús küldésnek egy ujabb neme ; pecsenyének ugyan az illy hus már nem igen való, de alkalmasint olcsón kellvén adni az egyszerre nagy mennyiségben történt lelövés miatt — marha­hús pótléknak igen megjárja ; mindenesetre jobb azonban igy elküldeni, mint a feltört vadat csalán­nal tele tömni — mint azt ab.... tiszttartóság cse­lekedte — miután e nedvdús növény megfülledvén s tele levén az apró csalán-muszlieza pondróival, ezek a gőzölgő melegben kikeltek s mind a húsba vették magukat, ugy hogy csak ugy nyüzsgött s az egész szarvast „skelettirozni" kellett. A feltört vadat legjobb — a hol lehet — a tűlevelű fák (fenyők) lombjaival kitömni, mert igy a levegő jobban átjár­hatván, nem fülled meg ; a hol ez nem található, ott legjobb a friss, de nem poros, géppel vagy nyom­tatással csépelt szalma. Különben főbb erdészeink tisztje lehetne erről tapasztalataikat közölni ; mi szivesen helyet adunk. Fogoly még mindig semmi, s nem is lesz, nem csak nálunk, hanem mint már talán emiitettük — Csehországban sem. Más években a pesti vadhus­kereskedés és vendéglőkbe csak az egy szeptember hóban circa 8 —10,000 darab foglyot szállítottak rendesen; az idén alig 800—1000 darab jutott eddig, az is apró, sovány példány ; ára párjának 1 frt 20 — 40 kr. Acsehországi vadasterülctekröl mind visszaküldték a foglyokra küldött foglalót, s olly uradalmak, mellyek azelőtt 4 — 5000 darabot küld­tek piaezra, az idéu semmit se lőnek. Nálunk ugy látszik egyedül kedvező a Vág és Dunaközi sikság volt, hol mint e lapokban Esterházy Mili. gróf ur jelezte -— Tallós körül szép számmal volt együtt, s ugyan ezt halljuk V ág-Sellye környékéről is , hol K. K. úr aug. végén egymaga 1 nap alatt 45 dbot lőtt. Több vadász kikkel alkalmunk volt ennek oka után tudakozódni — a tavaszi rossz időjárás mellett, úgy véli, hogy az év elején betegség is volt köztük, cgyikök F. J. úrállitja, hogy májusban egy tojásfé­szekre akadt, melly mellett a tojó a kül-sértés min­den jele nélkül megdermedve feküdt — Hasonló esetek megfigyelőit kérnénk, szíveskedjenek azokat lapunkban a vadászközönség tudomására hozni. Atalában pedig apróságokat is, legalább egy-egy cor­respondenz-kártyára irva rövidúton küldeni. Illy ap­róságokból lehet az egész hazai vadászatot áttekintő legérdekcsb szemlét összcállitani. N y ú 1 is — azt mondhatni hogy éppen nincs — s ép olly sovány pgcsenyejü mint a fogoly, úgy hogy némelly pesti vendéglősök, kiknek törzsvendé­gei illyenkor már megkívánják a vadhúst — csen­des melancholiában szenvednek ; mert szarvnshús volna ugyan elég, de augusztus óta mindig csak szarvashús — rosszabb mint a toujour perdrix. Az erdei-szalonka — rara avis ; s párjá­ért 4 — 5 frtot kérnek nem csak itt hanem Prágában is ; rendes húzásról szó sincs ; mert hol délről, hol fenn magasan északtól tudósitnak, hdgy egyet lát­tak ! A Maros-menti erdőségekben azonban — a má­jus óta csaknem folytonosan tartó nedvesség miatt úgy látszik sok vissza maradt a tavaszi húzáskor, s most előtűnvén, innen magyarázható meg, hogy Békés és Aradban 3 héttel előbb lőtték őket, mint Felsőma­gyarországon. Legtöbb amiről hallottunk eddig, a gr. Zichy Ernő ur által Debreczen mellett Hosszupályi­ban, oct. 7 és 8 körül lőtt 40 db. Ellenben nagyon sok a mocsári-szalonka mindenfelé, s Pestre is egész füzérekkel szállítanak. л Végezetül -—- hálátlanok lennénk , ha szemlénk zártával legközelebbi szomszédainkról, a budaiakról meg nem emlékeznénk, kikről néha Fama annyi sok jó vadászkalandot regél. Olvasóink emlékeznek ta­lán — miszerint az idén nagyra voltak, hogy pár átváltott őzvad íj diszité a budai pagonyokat. Volt is utánuk nagy járás-kelés, kopóval, vizslával s egész sereg puskással ; csakhogy ágyukat nem vittek. A vége persze az lett, hogy e kényes vad megunván a vasárnapi processiókat — egytől-egyig átvándorolt ismét oda honnan jött ; a decorum megmentése vé­gett a vízivárosiak azt híresztelték ugyan, hogy 2 darabot még is lőttek, s a „kék pontynál" pár na­pig csakugyan őz-hús fungirozott a Speis-zetlin ; rossz nyelvek azonban azt állítják, hogy e két őz­vad — nem annyira általuk és a budai erdőkben, mint Bicskén s vadorok által lövetett. Nyilas. Helyiség változtatás. DULCZ ANTAL, szíj- és nyereg-gyártó uri-utcza 7. szám alatti üzlete folyó 1871. évi november 1-töl kezdve a pesti hazai első takarékpénztár egyetem-uteza 2-ik számú palotájába megy át. Laptulajdonosok a : szerkesztők. Felelős szerk. : Keve József Szerkesztő-társ: Sárkány Jan. Fer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom