Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-07-26 / 27. szám

JULIUS 19. 1871. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1 10 A inagy. kir. államménesekben — Kisbéren, Bábolnán és Mezőhegyesen, az idén is több száz darab, betanított paripa és kocsiló, tenyészkaneza és fiatal csikó fog árverésre kerülni. Bővebben a részletes jegyzék legközelebb. Az árverések sept. 4, 5 és 9-kén fognak tartatni. A foldmivetési minisztérium a lótenyésztés előmozdítása körül tett több rendbeli üdvös intézkedései közé tartozik azon legújabb gondoskodása is, hogy a m. kir. á 11 a d a 1 m i ménes-intézeteknél hat ösztöndíjas állatorvos - gyakornoki állomást rendszeresít, egyenkint 200 frt ösztöndíjjal. A részletes feltételek a nagy napi lapokban bővebben olvashatók. Ajánljuk nagyobb lótenyésztőink és ménes mestereink figyelmébe, kiknek közelében talán e pályára alkalmas fi ital tehetségek volnának — felhasználásra. Mr. Cavaliero elutazott Angliába, bogy mind a magyar államménesek, mind a eis- és a translajthaniai orsz. lótenyésztő-egylet számára anyakanczákat vásároljon. A kisbéri ménes számára hármat, a magyar orsz. lótenyésztő egylet számlájára 8-at s a translajthaniaknak 3 —4-et keilend vásárolnia. Lakása Londonban British Hotel, Jermeyn-Street, A „Sportblatt" szerkesztését Cavaliero úr távollétében e téren kitiinő hazánkfia Mayer Otto őrnagy vezetendi. Gänserildorf táján is lessz egy kopófalka már ez őszön a bécsiek számára — mint a „ Sportblattban " olvassuk — mellynek mestere gr. Hardegg Domonkos lessz, ki az aláírásokat is elfogadja. Az évi részjárulék 150 frt, és az aláirás 2 évre kötelez. Mindenki felvét-tik. A falka angol módra rendeztetik be. A befizetések Springer bankárnál történnek. Hogy a tavaszkor említett pestvidéki kopófalkából lesz-e valami ? az még kérdés, ha csak gr. Esterházy Miklós e czélra nem vásárolta azon kopó" falkát, melly hallomás szerint Tatára érkezett, s 22 pár harrierből áll. E falkát mint a Sportblatt írja, gr. Lehndorf-Steinerttöl vásárolta a gróf, s lia a Tatán létezőkkel egyesíti, 32 párból álló kopófalkával rendelkezik. Cure All — melly olly régóta nem mutatta magát sehol — utóbbi időben Hamburgban akart fellépni, de mint halljuk a reggeli galoppok egyikén letört. Adonis, Németország e legjobb 4 évese, 1873. január l-jén a porosz kir. államménes birtokába jut, melly e jeles ménért gr. Renardnak 20,000 tallért fog fizetni. Ntyif-tép. Egyhasábos bourgeuis-sor helyéért 15 kr. fizetendő. Hirdetmény. Mén-lovak bevásárlására. A m. kir. álladalmi inéntelepek létszámának a hazai lótenyésztés igényéhez képest leendő kiegészítése, tenyésztésre alkalmas erőteljesebb és csontosabb ménlovak bevásárlását tevén szükségessé, felhivatnak az egyes ménes tulajdonos és lótenyésztő urak, hogy a fentebbi tulajdonokkal biró s eladásra szánt bárom éven felüli ménlovaik leirását, mellyben az eladandó mén faja, származása, kora, alkotása, mértéke, szine és ára, valamint azon adóhivatal, mellynél eladás esetén az eladó a vételárt felvenni óhajtja, feljegyzendö, — f. é. September 6-káig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztériumhoz beküldeni szíveskedjenek. A megvételre felajánlott mének a minisztérium által vidékenként megbízandó választmány által, a később kitűzendő helyeken fognak megvizsgáltatni s esetleg a minisztériumnak megvételre ajánlatba hozatni. A vételár az átadást igazoló bizonyítvány felmutatása mellett, az illető eladók által kiállított s a választmányi elnök által láttamozott nyugtákra a kijelölt adóhivatalnál fog folyóvá tétetni. Felszólittatnak egyúttal mindazon tenyésztő' urak. társulatok vagy községek, mellyek a méntelepek létszámából, határozott bérösszeg mellett, óhajtanak egyes méneket a jövő fedeztetési idényre kibérelni , hogy ez iránt az illető telep- vagy teleposztály parancsnokához fordulva, a szerződést legfeljebb october hó 15-kéig megkössék, mert ezen határidőn túl а mének állomásokra osztályoztatván, bérbe vehetők többé nem lesznek. Pesten, 1871. évi julius 23-án. A földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztériumtól. Értesítés A tallósi ménes részenkénti feloszlatása miatt folyó évi ősszel, az idei csikók elválasztása után, következő telivérü kanezák eladatni fognak : Lady Bertha fedezve Carnival m. Elgiva „ Carnival „ Maypole „ Carnival „ Voltella „ Carnival „ Spanish Fly „ Carnival „ Cuckoo „ Carnival „ Peggy Whitethroat „ Cornival „ Az eladási feltételek annak ideiben Cavaliero Ferencz urnái Bécsben, Petersplatz 2 sz. a. megtudhatók. Megbízásból Maw, tallósi ménesmester. Eladó telivér-csikó. Három éves mult márcziusban, világos pej herélt, 15 7

2 markos, apja Shillelagh (gr. Sándor méneséből), anyja Lalla (b. Podmaniezky Géza nevelése). Értekezhetni róla szóval vagy levélben tulajdonosa, Majtliényi Gézánál, Cséven, a monori vasúti állomástól félórányira. Kétes, pej mén, ell. 1862, a. Ducrow v. Ibrahim. Ara 3000 frt. Látható Dobozon, a csabai vasútállomástól egy órányira. Kétes 1865-ben az 1000 arany államdijat nyerte Pesten Sagitta ellen, s második volt a Nemzetiben ugyan e vetélytárs mellett; 1866-ban az asszonyságok dijját (gr. Szápáry Iván alatt) Revolver ellen (gr. Eszterházy Miklós) és a Batthyány-Hunyady dijat Pantaloon ellen. Vadászrajzok Kecskemét vidékéről.*) (Folytatás.) Vadásztársulatunk 1870 dec. 17-én a szikrai járásban ; deczemb. 28-án és 29-én pedig a monostori pusztában tartá hajtóvadászatait. Mind a két vadászat igen élénk volt s ugy a vadász-társadalmi élet kedélyessége, vidorsága s .gondűző emelkedettsége, valamint a vadászati élmények csattanós változatossága tekintetében méltó utódaivá váltak a korábbi években megtartott társas vadászatainknak. A szikrai vadászat előestején a vadászok kisebb nagyobb társaságokká alakulva, a pusztában szórványosan összevissza fekvő tanyai lakokat, gazdáik szívélyes fogadtatása mellett megszálloták s az éjnek első felét mindannyi helyen vig poharazás és theázással húzták ki ; néhol azonban — a fiatalság hevesebb vérüségénél fogva — virasztottak is, szent zsolozsmák helyet hangoztatván zamatos magyar dallamokat. Mi néhányan, a kik a rendezéssel megbízva valánk, ugy volt, hogy a Tisza partján fekvő pusztabirói lakhoz szálandunk ; de minthogy még idehaza arról értesültünk ; hogy oda több meghivott idegen *) Ajánljuk ez élethű és meleg humorral irt vadászrajzokat t. olvasóink figyelmébe, s szabadjon évenként egy-egy illy rajzot kérnünk, hazánk olly vidékeiről is, mellyek vadjai és vadászatáról még keveset hallottunk e lapokban, például a Nyitra és Vág völgyéből ; a Csallóközből, a nagy vadászok lakta Zemplénből, a Szilágyságból, Krassó és Zaránd magas hegységeiből, a Végvidékről ; a zalasomogyi berkekből stb. E felhívást általánosságban tehetjük csak, de reményijük, hogy az erre hivatást érzők szivesek lesznek, a mondott vidékek vadászatát is nagyobb mérvű rajzokban megismertetni hazai vadásztársaikkal. Szerk. vendég fogván szálani, ha magunk valahogy megférnénk is, lovaink a szabad ég alá jutnának, a mit pedig a téli hideg évszakban elnéznünk a lehetetlenségek közé tartozott : összebeszéltünk , hogy a pusztai csárdát fogjuk igéuybe venui, а hol több vendég számára helyiség s 16 lóra istálló jó eleve meg volt rendelve. Mi ketten, én és Q. M. ügyvéd barátom, mint a kik együtt utazánk, még igen jókor kiértünk, azonban vadászokra, ott még nem találtunk. Lesz e helyünk ? kérdém a korcsmárost. Lesz hát ! lön a válasz : ott van a vendég- vagy akarám mondani, az ivószoba ; külön helyiségünk nincsen az épületben. A sárpadozatú, különben téres szobát ekkor kezdék fűteni ; az óriás sárkemencze, mely be volt terigetve szárítás végett a mosásból kikerült női viganókkal, csakhamar megereszté, nem ugyan az ő melegét, hanem az ő hatalmas gőzét, és megnyitá hasadékain az ö füstszelentyüit, és hogy az illatok árja minél harmonikusabb vegyületü legyen, a sarokban egy bizonytalan szinü káposztás bordó bel tartalma áradozott savanyós szagával, mig egy kopott asztalról vagy 12 tányér, paprikával jól be tapasztott, foghagymával jól megbéllelt kocsony a kínálkozott a puszták egésséges gyomrú fiainak. Vártunk sokáig ; vártunk késő estig ; mind híjában. Társak csak nem érkeztek. Meg is vacsoráltunk, még sem jött senki. Epen le akartunk feküdni, a földön részünkre elhelyezett egy nyaláb szalmára, a mint lépteket halIánk közeledni. Az örökké vigkodélyü, találós élezeiben kifogyhatatlan К. P. barátunk vezérlete alatt megjelentek a saját tanyáján beszállva volt vendégek. Mind régi jó barátok és vadásztársak. Bort ide csapláros kiáltának s ki a zsebből a kártyával ! Kinek hogy tetszik ugy mulassa magát, ki a Baehussal, ki pedig Fortuuával. Egypár vig órát tölténk együtt. A bográcsos azóta már megkészült nálunk, mondá К. P. barátunk, menjünk s ti is jöttök velünk. Mi már megvacsoráltunk, felelénk, s inkább majd esak lepihenünk. Látogatóink távozának, mi pedig nyugalomra hajtók fejeinket ; de alig szenderedtünk el, a midőn egyszerre bizonyos bömbölésszerü távoli moraj ilté meg füleinknt. Ah ! — hallod-e '? Mintha igen nagy távolban az ég dörögne ! Ha kemény telünk nem volna, magam is azt hinném ; de én ugy vélekedem, hogy tán a gőzös fut le a Tiszán, s ennek a moraja lesz. Tovább hallgatódzánk. Ismét egy bődülés, de már közelebbről s azután mély csend lön. Újra elszenderedtünk. Egy jó negyed óra teltével azonban irtózatosan recsegő vadászkiirthang bődült be ablakuukon, mialatt a konyhai zárt ajtón erősen dörömböltek. Meg lőn fejtve az éji csend megháboritása. Vadász tréfa volt az egész. Ugyanis a minden időben és körülmények között vendégszerető, kedélyesen mulatni tudott pusztabiránk egy kissé megboszankodva, hogy ő nála alig egykét vendég szállott be, két vállalkozó vendégével, késő éjnek idején megindult s éji látogatáskép a vadásztanyákat egyenkint bejárta kürtszó kíséretében, s mindenhol egy-egy baráti társpoharat ürítve, kedélyességével felvillanyozta a társaságokat. Éjfél körül volt midőn tőlünk távozának. A fentebb emiitett vadásztanyáu, mint utolsón kivántuk még beköszönteni. De hogyan barátim ? E vaksötét éjben akár a Tisza mocsáraiba fúlhattok ! Lámpást gyújtottak ; mi kikísértük őket. Micsoda ! Hát ti nem is gyalog barangoltok ? A ház előtti fákhoz volt kötve két ló és egy jámbor füles. A termetes pusztabiró alatt — kinek mint vezérnek a kezében a lámpás pislogott — csak ugy könnyedéu aprózta lépteit egy erős buudáju igen nagy szamár, mely most rendkívül okos állatnak bizonyult be. Csak az iránytűt kellett füleire illesz teni, melly egy hatalmas juliász botból állott s azonnal tudta a tanyát, a hol be akartak állítani. Ismerte már a pusztának minden zegit-zugát.. Utá *