Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-07-26 / 27. szám

21(5 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. SZEP TEM BER 180. 1871. link ment a két lovag, az egyik Lehel kürtjével a hátán ; a másik egy öblös kulacsesal oldalán. Való­ságos magyar Don Quixotte-féle expeditio. A harminczas éveikben álló emberektől, társas mulatságok alkalmával az ebez hasonló ötletek ke­resztül vitele még mindig kitelik. „Félre gondok, félre bú!" Másnap reggel megjelentünk a kiindulási pontul kitűzve volt pusztabáznál, melynek közelében egy magas liomoktorlaszon már akkor élénken lobogott a hajtók által gondosan szított tűz, hogy a kinek titszik ott magát melengethesse- Azonban mi vadá­szokul nem valánk ekkor még csak heten össze­gyűlve. Tiz óra is elmúlt már, a midőn főrendezőnk, id. Nagy Lajos úr, városunk polgármestere türel­metlenkedve a késedelmeskedök miatt, meginditá a vadászatot. Az első kör a terület fekvéséhez alkalinazottan tojásdad alakú s lehetőleg pontosan bezárt kör volt. A kör alakításának folyama alatt a vadászok las­sankint, kocsikon megérkezének, s magukat is a haj­tók közé beoszták. Csakhamar megindult a körtüze­lés, sok nyul lön bekeritve. A második kör szebb volt az elsőnél s lövészeti élmények tekintetében ritkitá párját. A térség mesz­sze belátható síksággal kedveskedett , . körébe fog­lalván kisebb-nagyobb nyárjas erdőrészeket. A nyu­1 ik futkározása, meg-ineglapulása, a kör vonalához közeledőkre történt tüzelések változatos eredménye tisztán kivehetők valának. — Én lőttem meg. az én lövésemre hányta a csak — De bizony bukfenczeket. — Dehogy dehogy : mult éjjel kiszedték a Nem is durrant a — Uramisten, hiszen önnek a fegyvei-éböl göbecset. Nincs másképen, puskája, csak ugy szottyant ! hiszen t. barátom szeme láttára csak imént töltém meg fegyveremet. — No akkor hát elfelejtett a csövekbe göbceset csúsztatni. Így vitatkozott két dilletans, mialatt a harmadik ugy vélekedett, bogy soli se vitatkozzanak rajta, hiszen ugy sem vihetik haza, ha csak a társulati pénztár javára darabja után az egy uj frtot le nem teszik ; az esetben pedig mindegy akármelyik nyu­lat vinnék el. Igaz biz a , nyugodtak meg azután, menjünk tovább. (Folytatás következik.) Gömöry Frigyes. azt állítják, miszerint az illető urasa­g о к (!) liogy e vad által a vetéseken tett kárt meg ne kellessen téri t e n i ö k, megengedték a községeknek az erdőkből kijövő szarvasokat és özeket lelő­hetni! — Ha a nagy szállítások után ítélünk, hát meg lebet, hogy most már a szarvasok nem az er­dőket, hanem csupán a szántóföldeket lakják. — (Hát az erdész és vadász-személyzet ? . . . Alkalma­sint a hűvösben heverész. Szerk.) Hetenként 15 — 20 darab szarvas és 5 — 6 őz bánja Budán vakmerőségét, liogy paraszt szántóföl­dére ment sétálni. A szarvasok nagyobb része Bu­dán ólálkodó „Kulturträgerek" által Bécsbe szállíttatnak, és igy közvetlen segiteuek német só­goraink, liogy paraszt népünk is kibontakozzék a „Vorurtheilék" kötelékeiből. Tán nem szükséges megjegyeznem , liogy az orv-vadászok utja , mint mindig, most is a fehérvári, bicskei és vörösvári utak. Mint kuriozumot említem, hogy julius hó első hetében, Üllőről, úgyszintén Szent-Endréről egy-egy igen pompás, egészen kifejlődött fiatal erdei szalon­kát kaptam. Ott is lövettek. A ráczkevei cs. k. u adalmi igazgatóság hirdeti : hogy f. é. aug. l-jén az idei elejtendő vad fölött nyilvános árverelés fog tartatni. Fogoly itt-ott látszik, de alig nagyobbak még a fürjnél. Hallomás szerint sok lesz az idén. Csehor­szágból már kezdik ajánlgatni, ámbár a meleg miatt onnan még nem lehet hozatni. Fáczánról semmi hir, de föltehető, hogy a sok eső és változékony időjárás nem kedvezett tenyész­tésüknek. Nyilas. Körültekintés a pest-budai vadaspiaezon. Fürj, fogoly és vadkacsa szállítmányok. — A paraszt kacsa-vadászok, vulgo agyonverők.— Szarvasok és özek szállítása a vadorzók által. Julius hó, 1871. A vadászat szünideje meglátszik gyümölcsdús évünk áldásával túlhalmozott élelemvásárunkon. Különben a rekkenő meleg is lelietlenné teszi az itt­ott hallomás szerint nagy mennyiségben elejtett vizi szárnyasok behozatalát, és igy nem sokat lehet re­ferálni. Legkeresettebb madár a mult és folyó hó alatt a fürj volt. Ez Ízletes madárnemnek az idei abnorm időjárás, ugy látszik, nem kedvez, elte­kintve attól, hogy igen csekély számban szállíttatik a fővárosba, „föltűnő, liogy természete ellen e madár, az aratás daczára, hol csak hull neki az eledel, a szó teljes élteimében nem csak igen sovány, hanem hústalan is, egy szóval, igen nyomorék állapotban tűnik föl. Vadréczével igen dúsan vagyunk ellátva, ámbár, mint már emlitém', az ebbeli szállítmányok több­nyire megromolva érkeznek, és ismét kedves ele­müknek, a viznek adatnak vissza, azaz : a Dunába dobatnak. A Kis-Duna Soroksár alatti mentében, a fóldmivolök nagy számban igen primitiv módon „vadászszák", azaz : seprüsrudakkal kergetik és verik agyon a még nem repülő fiatal kacsákat, a mi azért is sajnos, mert hus tekintetében nem élvez­hetők. Süldő nyul igen kevés liozatik ! Remélhető, hogy aratás után ki lehet őket menhelyükből bujtatni. A mily szegény Pest vad tekintetében, oly dúsan van Buda szarvasokkal és őzekkel el­látva! Kérdőre vonva, a szállító földiek A budai hegyekről. Csak egy hónap még, s leakaszthatjuk szegről a fegyvert, hogy a sík-vadászat legpoesisabb nemére, a fogolyvadászatva mehessünk egy-egy jó vizsla után. Némelly helyen ugyan korábban is megkezdik már, sőt Fehérmegye egyes helyein, mint hallottuk a váli völgyben, az aratást elvégezvén, meg is kez­detett a baracskaiak által ; ám a legtöbb helyen csak aug. 15-ke körül kezdik jó vadász-szokásként a fogoly-vizslászatot. Nagyon nagy bővében ugyan nem igen leszünk az idén, valamint a fürj is kevés, mert a tavaszi nagy vizek s rohamos esők ép a fészkelés idején, nagyon sok tojást elvontottak. Így irták a napokban a Mátraaljról s a hevesi fensíkról; illyest hallottunk a Czegléd-Szeged felőli vidékekről is. Fürj még inkább van, s meglehetősen hoznak a pest-budai piaezra is. A mondott vidékekről egy kö­teget (4 darab) GO krért árulván. Magában Pest határban alig van egy-két fia, mert a sok dühös puskás egész csatár-lánczban járja már május óta a határt. Vannak e vadirtók közt az istennek minden népéből : asztalos, mézeskalácsos és lakatos meste­rek ; legtöbbje üres pufogató és vadriasztó ; van azonban köztük egy pár született vadász is ; külö­nösen ismerünk egy lakatos mestert a soroksári ut­czából, ki szenvedélyes vadász, s mind ravaszság, mind ügyességre nézve ritkítja párját. A télen át, midőn а kacsák is meglátogatják a Dunát, s midőn néha olly erősen zajlik a jég, hogy mindenki örül, ha távol lehet e csálék íny elemtől, ö egy lélekvesz­tőn átcsolnakáz a Nádorkert előtti puszta kis szi­getre, visz magával elemózsiát egy-két napra, s egy könnyű leskunyhót építvén magának, két napig is ott lesi a kacsákat, inig csak 10—15 dbot hurokra vagy csővégre nem kap. Evégből rendesen egy fából faragott s a esörgö-rúcza formájára festett csal-ka­esát tesz ki a vizre, s egy hosszú zsinegnél fogva mozgatja, s a vadkacsa hápogását utánozza midőn egy-egy csapatot a viz fölött húzni lát, mi ritkán téveszti el hatását. A messzi útról jött társak nem mulasztják el collegájukhoz leereszkedni, midőn az­tán а kettős-cső durranására 5 — 6 rendesen meg­bánja kíváncsiságát. A mult télen is egy-egy kirán­dulásáról nem ritkán 15 — 20 darab kacsát szállitott az itteni vadkereskedőhöz. — De im, téli dolgokról beszélünk, pedig az olvasztó hőségü nyár ugyancsak figyelmeztethet , hogy messze kalandozunk , annál inkább, inert a Duna liüs hullámaiból ugyan sváb­hegyi nyaralónkból (azaz bocsánat ! csak lakásunk­ból) eleget láthatunk, de hüvösségét nem igen érez­hetjük. A svábhegyről vadászati tekintetben persze nem sokat válhatnak t. olvasóink, különben is e terrénum a „vasárnapi vadászok" Ьитогоз tollú Írójának revierjébe tartozik, azért röviden csak any­nyit, liogy a mult csütörtökön (julius 13-án) ga­lamblövészetet (Pigeon shooting) rendeztek a budai hegyek között, melly alkalommal 250 galamb cresz­tetett ki. Résztvevők többnyire halászvárosi vadá­szok voltak, s három dij is volt kitűzve a legjobb lövőnek. A mi az itteni fürj- és fogoly-tenyészetet illeti, az előbbiből meglehetősen van a kelendföldi síksá­gon, a Kammerwald és a Mária-Eichel, valamint a budakeszi határban, söt a svábhegy déloldali lejtőin, valamint a Lipótmezön is. Fogolyból azonban csak három falkát észleltek eddig a Lipótmezön, és 5 — G-ot a Kammerwaldig terjedő síkságon. Ennek nem annyira a sok puskás volt az oka, kiket 8 vadász­kerülő tart sakkban, mint az erősen rohanó ár, melly a hegyekről lefutva, mindenütt viz alá vette a lapályokat és a költő-fészkeket is elsodorta. A budaiak különben nagyra vannak vele, hogy ö náluk rendezett vadászati viszonyok vannak ; az idén plane nagyvadjuk is van! Tavasz óta ugyanis vagy 8—9 darab őz-vad váltott be а Mária-Eichel és li­pótmezei erdőségekbe, Budakeszi felöl, s most ké­szülnek nagyban vadászatukra, s keservesen panasz­kodnak, hogy a budai kapitányság az általános va­dász-szabadság ideje előtt, mi aug. 15-én kezdődik itt, nem akarja megengedni nekik, liogy — bakot lőhessenek! S — s. A budai disz-lövészet és a magyar országos lövészegylet alakulási ünnepélyének programmja. ÜNNEPÉLY-REND. A budai polgári tövészegylet által a magyar orsz. lövészegyletnek f. évi augusztus hó 19-én tartandó alakuló közgyűlése alkalmából О felsége а ki­rály és ö fensége a korona -berezeg születés-napja ünneplésére az egylet 100 éves fön­állása öröm- ünnepélyének megtartása czél­jából rendezendő disz király-lövészet. Augusztus hó 17-én. Este 7 és 10 óra között üdvözlő és ismerkedési estély Budán а lánczhidfő melletti Frohnerféle sörcsarnokban, hol a megjelent lövészek a kiküldött bizottmány által fogadtatnak. I. Ünnep. Augusztushó 18-án Király О Felségének születésnapja és a disz­lövészet megnyitása. A szokásos 101 üdv­lövés és az elhangzott katonai riadó után, reggeli 7 órakor a budai vérmezőn a testvér fővárosi hely­őrség által tartott nagy katonai szemle végeztével a várbeli főplébania templomban, a kormány tagjai és főtisztviselői jelenlétében , délelőtti 10 órakor ünnepélyes isteni tisztelet fogván tartatni, ez okból a diszlövészet megnyitása a budai polgári lövöldé­ben (viziváros, János-utcza 392. sz. a.), délután 2 órakor kezdődik, melly Érczhegyi Ferencz, főlovász­mester rövid üdvözlő beszéde után, esti 8 órakor véget ér. Lövészet után társas estély a lövölde helyisé­geiben. II. Ünnep. Augusztus hó 19-én. A lövészet reggeli G órakor kezdődik és tart esti 6 óráig, ezután társas menet a diszebédhez, melly alatt az ünnepélyes diszbeszédek tartatnak. E napon tartja az országos lövészegylet alakuló közgyűlését a budai polgári lövészegylet helyiségei­ben, vagy a körülményekhez képest a budai kir. föreáltanoda nagy termében. ILI. Ünnep. Augusztus hó 20-áu. Országos ün­nepély szent István első királyunk tiszteletére a várbeli főtemplomban, melly a díszmenet megtart­liatása végett 7 órakor reggel veszi kezdetét. Mint­hogy pedig ez országos ünnepélyen való részvétel több lövészt érdekelhetne, e végből e nagy nap iránti kegyeletből, а lövölde, а délelőtti órák alatt zárva marad. A lövészet kezdődik d. u. 2 órakor, s tart esti 8 óráig. IV. Ünnep. Augusztus hó 21-én. Folytatása a lövészetnek reggeli G órától esti G óráig, mely idő közben 12 órakor egy órai ebédszünet tartatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom