Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-02-10 / 4. szám

27 e) A mentelepek részére szállítandó mének árából 30000 25000 185000 d) szolgálatra és tenyésztésre alkalmatlan kisorolt lovak és az elhullottak bőre árából 500 500 2000 Fedeztetési dijakból. . 20000 500 1500 Szökevények után beszedett dijakból.... . 5 24 100 100 400 Összesen . i 87220 32655 210619 330494 c) A méntclepek bevétele. Nagy- Székes- Sepsi Sz. Körös Fehérvár György Szolgálati dijakból.. . 360 42 22 Kisorolt anyagok és szerek elárusitásából. 60 30 15 Kisorolt lovak és az elhullottak böre eladásából 6500 5100 1400 Fedeztetési dijakból. . 64500 32300 13600 Szökevények után beszedett dijakból... . 35 . 30 Vegyesekből 300 200 105 Összesen . 71755 37672 15172 12 4599 A képviselőház febr. 4 és 5-1 én tartott üléseiben került e költségvetés a ház asztalára. Ki kell emelnünk e budget tárgyalásánál azon ritkán jelentkező egyetértést, mellyel az országgyűlésünk minden pártárnyalatu tagjaitól fogadtatott, s melly reményt ad, hogy a kormány az országos lótenyésztés ügyében czélzandó reformjai kiviteléhez a képviselőházba mindig készséges segitségre talál. — Szó tak az általános vitához: S i m o n y i Ernő. A lótenyésztésre előirányzott összegeket helyesli, csak azt kivánja, liogy az államméneseknél alkalmazott rendes katonák lassankent honvédekkel pótoltass nak. Tisza Kálmán. A méntelepeket államgazdászati szempontból hasznosak tartja ; megszavazza a kivánt költséget, de elvárja a minisztertől, liogy tapaszta latokat meritve, a jövő évi költségvetésben terjessze elő a szükséges reformokat. Némelyeket azonban már most akar megemlíteni, s ezeket 3 főirányra osztja. Az első a dolognak jogi oldala. Annyit tán jogosan várhatott volna Magyarország, miután nem kötelesség, de méltányosság alapján oly nagy terheket vállalt magára, hogy ott, hol a közgazdálkodás folytán valami kis előny mutatkozott részére, annak élvezetében háborittatlanul uiegliagyassék. Nem rokonszenves érzelmekre és az igazság nem igen kényes érzetére mutat, liogy Austria itt a létezőnek 70°/

o-ját elszeretné az országtól ragadni, holott a közös költségen kivül Magyarország szolgáltatta a szükséges földbirtokot. Arra kéri a minisztert, liogy az ily méltánytilan és igazságtalan követelésekkel szemben álljon határozottan a negatió terére. Mert utoljára is mentül nagyobb engedékenységet mutat a kormány, annál túlságosabbak lesznek a követelések; ilyenekkel szemben csak az absolut negatió használhat. Különben, ha tetszik azon uraknak a kérdés azon oldalát vitatni, hogy mi fordíttatott a közös adókból Magyarország javára, és mi a tul országok javára, ugy hiszem a computust elfogadjuk, de akkor majd követelni fogjuk a bécsi operaház költségeinek egy részét, a temérdek vasutakba fektetett összegek egy részét, az intézetekre és országutakra forditott költségek egy részét, a triesti kikötőbe fektetett roppant tőkék egy részét és akkor lássuk, hogy ki huzza a rövidebbet. A másik szempont a takarékossági szemp ont.A megtakarítást lehetségesnek tartja a személyszámnál, s nem oszthatja azon nézetet, hogy minden két állat mellé kell egy ember. Magánosoknál méncsikó és más nagyobb 4 éves állatoknál háromnégygyel bán el egy ember, a ménesben 12 vei is. Átlag véve elégnek tart 4 darabhoz egy embert, miáltal 150 ezer frt. volna megkímélendő. Harmadik szempont a személyzet kérdése Nem helyeselheti, hogy Magyarország méneseinél oly személyzet alkalmaztatik, mely a közös minisztériumtól függ. (Helyeslés.) Magyarország tekintélyével nem találja megegyeztethetőnek, hogy a közös hadügyminiszter befolyása alatt álló tisztikar rendelkezik ott; az ország sohasem lehet biztos az iránt, hogy az fog történni, mit specialis érdekei kívánnak, és nem tudja összeegyeztetni a kereskedodelini miniszter felelősségével, liogy ott egy hatalmas ur rendelkezzék. (Helyeslés ) Egyátalában nem látja át, mért kellene az itt alkalmazottaknak a közös hadsereg tagjainak lenni ? Ez nincs a törvényben, és nem egyezik meg a helyes felfogással sem. Kéri a minisztert, rendelkezzék ugy, hogy az abnormis helyzet megszűnjék, és hogy azon birtokokon, mely senki másé mint Magyarországé, ne rendelkezzék más, mint Magyarország minisztere. (Helyeslés.) Várady Gábor a miniszteri jelentésből olvassa, liogy szóban volt a k 't minisztérium közt fajkiegyenlitési kérdés. Nem tudja, liogy ennek alapján történt-e kicserélés, de ha megtörtént, kijelenti, liogy azt nem helyeselheti. Fölvilágosítást kér a minisztertől erre nézve. G o r o v é István miniszter legelőbb e kérdésre válaszol. A kicserélés valósággal megtörtént, de ez által Magyarország lótenyésztési érd kei semmi rövidséget nem szenvedtek, mert Magyarország oly fajt nyert, mely lótenyésztési igényeinek megfelel, ellenben adott oly fajt, melyet nélkülözhetünk. Tiszának felelve kijelenti, hogy a magyar kormány a közjogi egyezkedésben határozott állást foglalt s mig Magyarországnak a ménes birtokokr i vonatkozó minden igényei el nem ismertetnek, addig nem is ad ki semmit. Sajnálja és ebben egyetért Tiszával, hogy a túlsó minisztérium részéről nem mutatkozott méltányos elismerése Magyarország igényeinek, de mondhatja, hogy a magyar kormány szorosan ragaszkodott Magyarország jogainak fentartásához és tágítani mit sem akart (Helyeslés.) Ez álláspontot elhagyni most sincs szándékában. A mi a lótenyésztést illeti a kormány liasoulag mindent megtesz, a mi nagyszámú lovaink neinesitésénél czélra vezethet. Van az eddigi kimutatások szerint 2 millió lovunk, tehát majdnem annyi mint Angliának, de ott a nemesítést a tökély legnagyobb fokára vitték, inig a mi lovaink nagy része alig használható. A mi a kezelést illeti,intézkedés tétetett, liogy önálló hazafiakból, szakértőkből bizottság alakitassék, mely ugy gazdaság, valamint a lótenyésztés vezetésére a kormánynak tanácsot fog adni. Habár határozott választ nem adhat az iránt, mi czélszerübb: a katonai szervezet,vagy a polgári lábra állítás, elvégre nincs ellenére, hogy a kezelés egészen polgári lábra állítassák, vagy hogy a honvédségnek adassék át. Köszönettel fogadja a támogatást, melyet a baloldal részéről Tisza Kálmán nyújt és reméli, hogy a ménesek apránk'nt el fogják érni a czélt, mely abban áll, hogy Magyarország a contiiiens leggazdagabb, legkiterjedtebb lótenyésztő államává válljék. Ivánka Imre. Azok közé tartozik, kik a méneseket határa/ottan katonai kezelés alatt kivánják tartani, de nincs egy véleményen a miniszterrel, hogy a közös hadügyminiszter befolyása csekély, mellékes. Az idők változhatnak, és jöhet egyszer parancs Bécsből, hogy szedjék fel a ménest, mit a fegyelmezett katona meg is tesz. A katonai szervezet megtartva, a személyzetet a honvédelmi miniszter alá kívánná helyeztetni. A ház erre a költségvetést minden levonás nélkül elfogadta. Észrevételei az MM lótenyész-intézetei iöltségvetéséhez mellékelt miniszteri „Jelentésire. Pár nappal ezelőtt került országgyűlési tárgyalás alá a földmiv. ministerium által már régebben az állandó pénzügyi bizottság elé terjesztett, ettől jóváhagyólag ajánlott és e lapok mult számában ismertetett költségvetés, s midőn annak megszavazásával a képviselőház, habár csak közvetve, tüzetesebben nyilatkozott az országos lótenyésztés nagy horderejű kérdése felöl: legyen szabad nekünk is néhány észrevételt és megjegyzést koczkáztatni e tárgyban. Olvastuk a földmiv-., ipar- és keresk. ügyi miniszter urnák e tárgyról az állandó pénzügyi bizottság kívánságára előterjesztett, s a ménesek költségvetését okadatoló „Jelentését", s pedig nagy érdekkel olvastuk, annál inkább, miután reánk tenyésztőkre nézve főfontosságu dolog felismerni, milly álláspontot szándékozik az á 11 a m a lótenyésztési ügy körül foglalni; miután ennek jövőjére mindenütt a legnagyobb befolyással az állam magatartása szokott leuni, mint ezt a Continens főbb államaiban is észleljük. Mennyivel okadatoltabb e kíváncsiság nálunk, hol az egyéni önálló kezdeményezés, a teljes „debandement" elé néző lótenyésztés körül — az állam erőteljes gondoskodása és vezetése nélkül, falra borsót-hányás volna: ezt minden rationalis gazda-ember velünk együtt érzi. Fokozá végre az érdekeltséget annak tudata : hogy modern államkormányzata az már, melly Ítéletet lesz mondandó e fontos kérdés felett; hogy tehát nem holmi felülkerekedett egyéni hajlamok, v. nemzeti sympathiák megnyerése iránti tekintet — mint ezt az absolut kormány által felkarolt ménesek ügye gyanittatá: hanem tisztán tárgyilagos szempontok és üzletszerü számítás lesznek döntök a miniszter e verdictjében. Hogy ezen verdict — a minden sorából kirívó alapos, komoly vizsgálat utána lótenyésztési ügy s ennek államménesekben ápolására nézve olly kedvezően ütött ki: ez, bátran merjük állítani, á 11a 1 ános örömet gerjes'ztettaz ezen szakmával közvetlenül foglalkozók közt. Xem tartjuk szükségesnek a miniszteri „jelentés" teljes taglalásába bocsátkozni; ismeretes az s nagy figyelemmel tanyulmányoztatott ugy is szakférfiúink által; mi itt csak n é h á n y észrevételt akarunk tenni a benne elősorolt, s a lótenyésztés körülirány a d ók u 1 szolgálandó alapelvekhez, mellyek nagyobb részében az ügy gondolkozó barátja ugy is a magáéit, vagy is még azokat ismerendi fel: mellyeket a tapasztalás még mindenütt helyeseknek, üdvöseknek bizonyított. Illy helyes tapintatu, a kormány szabadelvű felfogását tanusitó s a siker lehető legbiztosb zálogául szolgáló intézkedésnek kell tekintenünk a miniszter abbeli törekvését, miszerineltérve az előbbi kormány által követett egyolt dalu iránytól — a „vidéki országos lótenyésztési bizottmányok" alakításával iparkodik ez ügyet popularizálni, hogy ugy mondjuk a nemzet testébe vérébe átvinni; — s mint miniszter urnák a képviselőházban tett rövid nyilatkozatából értettük: e felhívás nem fog hatástalanul elhangzani, s örömmel hozandják tapasztalásaikat a közjó czéljára; jól tudván minden körültekintő gazda és hazafi, milly égető szükség hazánkban — mind rationáli s, mind v é deröi tekint etben — a lótenyésztés emelése. Hogy ez azonban sikerre vezessen: szükséges azon rendszernek, mellyben jövőre országos lótenyésztésünk vidékek s körülmények szerint vezetendő leszen, — mielőbbi megállapítása, s ez, mint tudjuk — ugyancsak a vidéki bizottmányok közreműködésével már folyamatban is van. Váljon e rendszer keresztülvitele körül meg lesz-e adva a centralizatiónak annyi, (értjük a központi szellemi vezényletet) — mennyi 5*