Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-02-10 / 4. szám

27 e) A mentelepek részé­re szállítandó mének árából 30000 25000 185000 d) szolgálatra és tenyész­tésre alkalmatlan ki­sorolt lovak és az el­hullottak bőre árából 500 500 2000 Fedeztetési dijakból. . 20000 500 1500 Szökevények után be­szedett dijakból.... . 5 24 100 100 400 Összesen . i 87220 32655 210619 330494 c) A méntclepek bevétele. Nagy- Székes- Sepsi Sz. Körös Fehérvár György Szolgálati dijakból.. . 360 42 22 Kisorolt anyagok és szerek elárusitásából. 60 30 15 Kisorolt lovak és az elhullottak böre ela­dásából 6500 5100 1400 Fedeztetési dijakból. . 64500 32300 13600 Szökevények után be­szedett dijakból... . 35 . 30 Vegyesekből 300 200 105 Összesen . 71755 37672 15172 12 4599 A képviselőház febr. 4 és 5-1 én tartott üléseiben került e költségvetés a ház asztalára. Ki kell emelnünk e budget tárgyalásánál azon ritkán jelentkező egyetértést, mellyel az országgyű­lésünk minden pártárnyalatu tagjaitól fogadtatott, s melly reményt ad, hogy a kormány az országos ló­tenyésztés ügyében czélzandó reformjai kiviteléhez a képviselőházba mindig készséges segitségre ta­lál. — Szó tak az általános vitához: S i m o n y i Ernő. A lótenyésztésre előirányzott összegeket helyesli, csak azt kivánja, liogy az ál­lamméneseknél alkalmazott rendes katonák lassan­kent honvédekkel pótoltass nak. Tisza Kálmán. A méntelepeket államgazdászati szempontból hasznosak tartja ; megszavazza a kivánt költséget, de elvárja a minisztertől, liogy tapaszta latokat meritve, a jövő évi költségvetésben terjessze elő a szükséges reformokat. Némelyeket azonban már most akar megemlíteni, s ezeket 3 főirányra osztja. Az első a dolognak jogi oldala. Annyit tán jo­gosan várhatott volna Magyarország, miután nem kötelesség, de méltányosság alapján oly nagy terhe­ket vállalt magára, hogy ott, hol a közgazdálkodás folytán valami kis előny mutatkozott részére, annak élvezetében háborittatlanul uiegliagyassék. Nem ro­konszenves érzelmekre és az igazság nem igen ké­nyes érzetére mutat, liogy Austria itt a létezőnek 70°/ o-ját elszeretné az országtól ragadni, holott a közös költségen kivül Magyarország szolgáltatta a szükséges földbirtokot. Arra kéri a minisztert, liogy az ily méltánytilan és igazságtalan követelésekkel szemben álljon hatá­rozottan a negatió terére. Mert utoljára is mentül nagyobb engedékenységet mutat a kormány, annál túlságosabbak lesznek a követelések; ilyenekkel szemben csak az absolut negatió használhat. Külön­ben, ha tetszik azon uraknak a kérdés azon oldalát vitatni, hogy mi fordíttatott a közös adókból Ma­gyarország javára, és mi a tul országok javára, ugy hiszem a computust elfogadjuk, de akkor majd kö­vetelni fogjuk a bécsi operaház költségeinek egy részét, a temérdek vasutakba fektetett összegek egy részét, az intézetekre és országutakra forditott költ­ségek egy részét, a triesti kikötőbe fektetett roppant tőkék egy részét és akkor lássuk, hogy ki huzza a rövidebbet. A másik szempont a takarékossági szem­p ont.A megtakarítást lehetségesnek tartja a személy­számnál, s nem oszthatja azon nézetet, hogy min­den két állat mellé kell egy ember. Magánosoknál méncsikó és más nagyobb 4 éves állatoknál három­négygyel bán el egy ember, a ménesben 12 vei is. Átlag véve elégnek tart 4 darabhoz egy embert, mi­által 150 ezer frt. volna megkímélendő. Harmadik szempont a személyzet kérdése Nem helyeselheti, hogy Magyarország méneseinél oly személyzet alkalmaztatik, mely a közös minisztéri­umtól függ. (Helyeslés.) Magyarország tekintélyével nem találja megegyeztethetőnek, hogy a közös had­ügyminiszter befolyása alatt álló tisztikar rendelke­zik ott; az ország sohasem lehet biztos az iránt, hogy az fog történni, mit specialis érdekei kívánnak, és nem tudja összeegyeztetni a kereskedodelini mi­niszter felelősségével, liogy ott egy hatalmas ur ren­delkezzék. (Helyeslés ) Egyátalában nem látja át, mért kellene az itt alkalmazottaknak a közös hadse­reg tagjainak lenni ? Ez nincs a törvényben, és nem egyezik meg a helyes felfogással sem. Kéri a minisz­tert, rendelkezzék ugy, hogy az abnormis helyzet megszűnjék, és hogy azon birtokokon, mely senki másé mint Magyarországé, ne rendelkezzék más, mint Magyarország minisztere. (Helyeslés.) Várady Gábor a miniszteri jelentésből olvassa, liogy szóban volt a k 't minisztérium közt fajkiegyen­litési kérdés. Nem tudja, liogy ennek alapján történt-e kicserélés, de ha megtörtént, kijelenti, liogy azt nem helyeselheti. Fölvilágosítást kér a minisztertől erre nézve. G o r o v é István miniszter legelőbb e kérdésre vá­laszol. A kicserélés valósággal megtörtént, de ez ál­tal Magyarország lótenyésztési érd kei semmi rövid­séget nem szenvedtek, mert Magyarország oly fajt nyert, mely lótenyésztési igényeinek megfelel, ellen­ben adott oly fajt, melyet nélkülözhetünk. Tiszának felelve kijelenti, hogy a magyar kormány a közjogi egyezkedésben határozott állást foglalt s mig Magyarországnak a ménes birtokokr i vonatkozó minden igényei el nem ismertetnek, addig nem is ad ki semmit. Sajnálja és ebben egyetért Tiszával, hogy a túlsó minisztérium részéről nem mutatkozott méltá­nyos elismerése Magyarország igényeinek, de mond­hatja, hogy a magyar kormány szorosan ragaszko­dott Magyarország jogainak fentartásához és tágítani mit sem akart (Helyeslés.) Ez álláspontot elhagyni most sincs szándékában. A mi a lótenyésztést illeti a kormány liasoulag mindent megtesz, a mi nagyszámú lovaink neinesitésénél czélra vezethet. Van az eddigi kimu­tatások szerint 2 millió lovunk, tehát majdnem annyi mint Angliának, de ott a nemesítést a tökély legnagyobb fokára vitték, inig a mi lovaink nagy része alig használható. A mi a kezelést illeti,intézkedés tétetett, liogy önálló hazafiakból, szakértőkből bizottság alakitas­sék, mely ugy gazdaság, valamint a lótenyésztés vezetésére a kormánynak tanácsot fog adni. Habár határozott választ nem adhat az iránt, mi czélszerübb: a katonai szervezet,vagy a polgári lábra állítás, elvégre nincs ellenére, hogy a kezelés egészen polgári lábra állítassák, vagy hogy a hon­védségnek adassék át. Köszönettel fogadja a támo­gatást, melyet a baloldal részéről Tisza Kálmán nyújt és reméli, hogy a ménesek apránk'nt el fogják érni a czélt, mely abban áll, hogy Magyarország a contiiiens leggazdagabb, legkiterjedtebb lótenyésztő államává válljék. Ivánka Imre. Azok közé tartozik, kik a méne­seket határa/ottan katonai kezelés alatt kivánják tartani, de nincs egy véleményen a miniszterrel, hogy a közös hadügyminiszter befolyása csekély, mellékes. Az idők változhatnak, és jöhet egyszer pa­rancs Bécsből, hogy szedjék fel a ménest, mit a fegyelmezett katona meg is tesz. A katonai szer­vezet megtartva, a személyzetet a hon­védelmi miniszter alá kívánná he­lyeztetni. A ház erre a költségvetést minden levonás nél­kül elfogadta. Észrevételei az MM lótenyész-intézetei iöltség­vetéséhez mellékelt miniszteri „Jelentésire. Pár nappal ezelőtt került országgyűlési tárgya­lás alá a földmiv. ministerium által már régeb­ben az állandó pénzügyi bizottság elé terjesz­tett, ettől jóváhagyólag ajánlott és e lapok mult számában ismertetett költségvetés, s mi­dőn annak megszavazásával a képviselőház, habár csak közvetve, tüzetesebben nyi­latkozott az országos lótenyésztés nagy hord­erejű kérdése felöl: legyen szabad nekünk is néhány észrevételt és megjegyzést koczkáztatni e tárgyban. Olvastuk a földmiv-., ipar- és keresk. ügyi miniszter urnák e tárgyról az állandó pénzügyi bizottság kívánságára előterjesztett, s a méne­sek költségvetését okadatoló „Jelen­tését", s pedig nagy érdekkel olvastuk, an­nál inkább, miután reánk tenyésztőkre nézve főfontosságu dolog felismerni, milly ál­láspontot szándékozik az á 1­1 a m a lótenyésztési ügy kö­rül foglalni; miután ennek jövőjére mindenütt a legnagyobb befolyással az állam magatartása szokott leuni, mint ezt a Conti­nens főbb államaiban is észleljük. Mennyivel okadatoltabb e kíváncsiság ná­lunk, hol az egyéni önálló kezdeményezés, a teljes „debandement" elé néző lótenyésztés kö­rül — az állam erőteljes gondoskodása és ve­zetése nélkül, falra borsót-hányás volna: ezt minden rationalis gazda-ember velünk együtt érzi. Fokozá végre az érdekeltséget annak tu­data : hogy modern államkormány­zata az már, melly Ítéletet lesz mondandó e fontos kérdés felett; hogy tehát nem holmi felülkerekedett egyéni hajlamok, v. nemzeti sympathiák megnyerése iránti tekintet — mint ezt az absolut kormány által felkarolt ménesek ügye gyanittatá: hanem tisztán tár­gyilagos szempontok és üzletszerü szá­mítás lesznek döntök a miniszter e verdictjé­ben. Hogy ezen verdict — a minden sorából ki­rívó alapos, komoly vizsgálat utána lótenyész­tési ügy s ennek államménesekben ápo­lására nézve olly kedvezően ütött ki: ez, bátran merjük állítani, á 11a 1 ános örö­met gerjes'ztettaz ezen szakmával közvetlenül foglalkozók közt. Xem tartjuk szükségesnek a miniszteri „je­lentés" teljes taglalásába bocsátkozni; ismeretes az s nagy figyelemmel tanyulmányoztatott ugy is szakférfiúink által; mi itt csak n é h á n y észrevételt akarunk tenni a benne előso­rolt, s a lótenyésztés körülirány a d ó­k u 1 szolgálandó alapelvekhez, mel­lyek nagyobb részében az ügy gondolkozó ba­rátja ugy is a magáéit, vagy is még azokat is­merendi fel: mellyeket a tapasztalás még min­denütt helyeseknek, üdvöseknek bizonyított. Illy helyes tapintatu, a kormány szabadelvű felfogását tanusitó s a siker lehető legbiztosb zálogául szolgáló intézkedésnek kell tekinte­nünk a miniszter abbeli törekvését, miszerin­eltérve az előbbi kormány által követett egyolt dalu iránytól — a „vidéki országos ló­tenyésztési bizottmányok" alakítá­sával iparkodik ez ügyet popularizálni, hogy ugy mondjuk a nemzet testébe vérébe átvinni; — s mint miniszter urnák a képviselőházban tett rövid nyilatkozatából értettük: e felhí­vás nem fog hatástalanul elhang­zani, s örömmel hozandják tapasztalásaikat a közjó czéljára; jól tudván minden körülte­kintő gazda és hazafi, milly égető szükség ha­zánkban — mind rationáli s, mind v é d­eröi tekint etben — a lótenyésztés eme­lése. Hogy ez azonban sikerre vezessen: szüksé­ges azon rendszernek, mellyben jövőre országos lótenyésztésünk vidékek s körülmények szerint vezetendő leszen, — mielőbbi megállapítása, s ez, mint tudjuk — ugyancsak a vidéki bizott­mányok közreműködésével már folyamatban is van. Váljon e rendszer keresztülvitele körül meg lesz-e adva a centralizatiónak annyi, (ért­jük a központi szellemi vezényletet) — mennyi 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom