Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-02-10 / 4. szám

28 V A I) A S •/. É S V K R a E N Y-L A P. legalább mintegy „veto"-képen örködhessék:miszerint a vidéken kint kitűzött faj tenyésztés tisztán, constánt irányban kezeltessék: ezt a „jelentésből" ki nem vehetjük. Reméljük azonban hogy ugy történik, különben félünk, hogy mindazon munka és fáradság,mellyet a minisztériummal együtt a vidéki bizottmányok a tenyészanyag tisztázására s kiválasztására fordítottak — kárba megy, s lótenyésztésünk ugyanazon iránytalanságba esik vissza, mint ezelőtt, midőn a fajok minden válogatás nélkül kereszteződtek. Nézetünk szerint a kormány programja az országos lótenyésztés körül röviden összefoglalva következőkép nyilatkozik a „jelentésben" : Megtartása az államméneseknek mint a 1 e g n e m e s b é s f o ly t o n o s f e 1frissítésül szolgáló anyagnak — az országos fedező ménekkiegészités é r e; és megállapítása a vidéki egyletek hozzájárulásával egy-egy constant f a jn a k, melly vidékenként tisztán tenyésztendő. Hogy a lót.envésztéshezi hajlam, fajunknak máig is luven átöröklött tulajdona : kétséget sem szenved, valamint az sem, bogy a lótenyésztés, mint nemzeti productio és kiviteli c z i k k már is felette fontos helyet foglal el, ezt a statistikai adatok és példaként, az 1867-ik évben lovakért bej ö 11 milliók bizonyítják legvilágosabban. De mennyivel fog még annak fontossága emelkedni már a legközelebbi időben, minthogy az uj-világnak (Ausztralia) naponta sikeresb versenyzése legnagyobb termelési czikkeinket: g a b n á nk a t, gyapjúnkat már is, de élő állat kivitelünket soha nem fogja fenyegetni a szállítási költség roppant különbsége miatt : azt minden gondolkodó gazda bizonyosan átlátja. De hogy hazánk azon természetszerű rendeltetésének : Europa p i a c z a i t k ö n ynyebb lovakkal ellátni — megfelelhessen, ebliez munka kell, folytonos öntudatos ápolása a lótenyésztési viszonyoknak. — Mert ne feledj ük el, hogy a tevékenység és szorgalom századában élünk, hogy szomszédaink valamennyien versenyeznek a czél, a minél jobb termelés felé, hogy mi úgyis sokáig valánk a veszteglésre kárhoztatva, most tehát, mennyire lehet, kettős munkát kell végeznünk. br. A. L. MyMt-téir. Közlcsi dij : "25 kr. egy ritkitatlan borgis sor helyéért. Kiadó istálló. Négy lóra való istálló, kocsiszin és szénatartóval, kiadandó Pesten, kecskeméti utcza l-ső szám. 1-ső áprilistól 1-sö novemberig vagy a verseny idényre is. Ertesités II. em. 29-ik szám. Bágómének. Gr. Festetics Taszszilo ur zalamegyei keszthely-fenéki ménesében 1870-diki február 15-től jun. 20-áig ^következő mének idegen kanczák hágatására fognak bocsáttatni, u. m.: HELICON setétpej angol tv., apja Blackdrop, any. Dolphin 50 ftért LORD CHESTERFIELD, világos pej angol tv. ap. Voltigeur, any. Typee. . 40 „ LORD DUDLEY vp. angol fv. ap. TomeStecle, any. Hercules után . . . 30 „ KOHELY II. világos pej, apja HadschiDervisch eredeti arabs vér, eredeti "tán 40 VARDA-KALIF barna pej arabs vér 20 ftért A kanczáknak tulajdonosaik költségén lern dö elhelyezéséről és ellátásáról a ménes-mesteri hivatal gondoskodik. Bejelentéseket elfogad a ínénesmesteri hivatal Keszthelyen. Vadászati élményei Korytniczán. Korytnicza természeti szépségei. — Vadászati kirándulás és vadállomány. — Császármadarak, sikotfajd, özek — Pisztráng-halászat. — A vidék flórája. III. Azon vadászok közé tartozom, kik az erdőt,, szóval a vadászterületeket nem csupán a benn rejlő vadakért, hanem az azokban uralkodó magasztos csend és kínálkozó érdekes kalandok miatt kedvelik. Egy festői árnyalatit szirt, egy meglepő növésű fa az ö különcz növésével és méltóságában, vagy egy virág, utánozhatlan színpompájában: az észlelő vadász figyelmét lekötik és elragadják. — Meglepni a vadat foglalkozása közben, kilesni fekhelyét, életmódját és szokásait: olly éldelet, mi nem csak a természetbúvár, hanem az egyszerű vadász élményeinek is jelentékeny mérveket kölcsönöz. Illy külünez kalandozás közben többször megtörtént velem bogy a hulladék falevelek közt rovarozó császármadárt — türelemmel párosult óvatossággal — öt lépésnyire is beloptam, s a meglepett magánzó ekkor is csak lábon igyekezett volna tova menekülni, ha ugyan a kellő időben alkalmazott lövés folytán kapóra nem kerülendett. Sőt egy alkalommal fölfedeztem a módot is: miként lehet egyes császármadarat vizsla és hivó nélkül megejteni. Ez ugy történik, hogy nz ember a fölvert madár irányát jól megjegyezvén, a tér fekvéséhez képest jobbra vagy balra, de lehető gyorsaság- és óvatossággal, száz vagy pár száz lépés kerülőt csinál, aztán a vadat a fölrebbe nés ellenkező irányában szemközt várja. Igen gyakran megtörténik, bogy a madár a harasztotoson csörtetve, időközönkint megállva és hallgatódzva látható, s a vadász által könnyen elejthető leend. E neme a vadászatnak, melly különben fokozott szenvedélyt, türelmet, kitartást, óvatosságot és mindenekelőtt könnyű, fáradhatlan lábakat igényel, teljességgel nem urvadásznak való s csak azon esetben alkalomszerű, midőn a vadász cserkészés alkalmával császármadárt rebbent föl, és azt elejteni is szeretné. Többen a fürdővendégek közül, — kik által fegyverrel kezemben vadászati kirándulásokra menni több izben láttattam — közölték velem, hogy a „Magura sét anyon", a hallott, madárröppenések zajából következtetve, császármadarak tartózkodását kell hinniök. En tehát a tulajdonos társulat gondoskodásából e magaslatokon a fürdőközönség kényelmére menedékesen vágott kanyarulatos utakon, napokig folytattam fegyverrel vállamon gyógysétáimatMinden rejtet, minden bozótot fölkutattam c kiváló becsű vadak megejthetése érdekéből, perezekig álltam lest egy-egy tisztáson, vagy egy kiálló fa sudaránál; söt a Magura hegyhát kaszálóján levő „magános fa" lombjai alatt, — honnan a Fátra hegység lánczolatára a vidék egyik legkiesb kilátása nyilik, — több órát töltöttem azon feltevésben, hogy az étkező vadak vagy a cserjésben, vagy a rét- és erdőszéleken lesznek felfedezhetők; — azonban ezen túlbuzgó fáradalmaim sikeres eredményre nem vezettek. Mig végre azon vélelemre kellett jönnöm, hogy nemvadász utasítóim a vélt császármadarak létezését az e tájon bőven található rigók tömeges fölrebbeuéséből következtethették. Ez eredménytelen fáradozásokat kudareznak tekintve, a bennem előtérbe lépett vadász-dicsvágy ösztönzéséből : az elfecsérelt idő és elmulasztott éldelet kárpótlását főfeladatul tüzteui ki. Összejártam e végből a Prascliiva egyik medenczéjéből fakadó s a fürdő kocsiszinjei mögött lerohanó patak baloldalától kezdve mindazon hegybordákat, mellyek északnyugat felől kelet-dél felé, a törpefenyők vonalától a völgyaljakig egvenközü barázdákat képeznek, Fölkerestem a törpe fenyők leghozzáférhetlenebb rejtjeit, életveszély között tévelyegtem a hegyszakadékokból leomlott gránit torlaszokon ; kifürkésztem a rengeteg minden zugát, a nyájas, verőfényes gerinczektöl a legmélyebb és borzasztóbb sötét., örökharmatos völgyfenékekig, millyekbcz csak az „álarezos bál" dalmű mesés decoratiói hasonlíthatók, — hanem néhány örvesgalambon, és egy sovány hamvas rókán kivül — mellyet el is ejtettem — más vadat találni nem tudtam. Már csak a szélső oldal két legnagyobb erdőrésze maradt fölkutatlanul, midőn egy nagyobb sétáról visszatérő kath. lelkész tudomásul hozta : bogy a keletdéli nyeregtől Zólyommegye, határszéle felé egymásra támaszkodó begyhullámzatok egyik mélyedésében pulyka nagyságú madarat látott a földön ide-oda szaladgálni, melly öt és társát 60 lépésnyire is bevárta. További magyarázatot nem kérve, másnap hajnalban, D. Gy. társammal az imént emiitett, kifiirkészetlenül maradt két erdörész felkutatása czéljából, a fürdőtől mintegy háromnegyed órányira fekvő délkeleti fensikon keresztül, ama gyönyörű gyalog ösvényen folytatók utunkat, melly igen tisztelt hazánkfia Sz. Jurnák, jelenleg a kir. ügyek igazgatójának legkedvenczebb sétahelye volt. Midőn már a hegyhullámzatok tömkelegébe jutottunk, az egyszerű de érdekes, fából épült vizvezetéstől balra, egy kis patakocska partján, élénk kék színben pompázó nefelejtsek, és itt-ott cseresznyeszemnyi nagyságban pirosló szamóczabogyók között haladtunk fölebb-folebb egész azon pontig, honnan a vadászatot felülről megkezdeni szándékozáuk. Egy órai hasztalan keresés után, a dél felöl keletkezett és időközben csaknem egészen kifejlett zivatar miatt már csaknem hazatérőben valánk, midőn egy áfonyás esalitban egy magános császármadár fölrebbenése magára vonta figyelmünket. A tájat óvatosan megközelíteni honnan a fölemelés történt, első gondunk levén, nem sokára az egész foltra rábukkantunk, mellyböl egy-egy darab elejtése után egy nem is sejtett meglepetés fejlődött ki előttünk. Lövéseink durranása után egy valóságos menv-