Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-11-20 / 32. szám

V ADÁS Z- V. S Y E R S R X Y-L A P. NOVEMBER 20.1870. 8. Lippe herczegségben volt egy fél-vad ménes, mellynek lovai tartóságukról voltak híresek, de a faj, angol ménekkeli keresz'ezés által, tökéletesen kiveszett. 1». Poroszorszá .ban a kormány sokat tett a lótenyésztés emelésére és egy külön fajt alap ­tottak a trakebner eket, mellyek leg u­kább kocsis lovak. — Alapjuk nápolyi faj, mellyre később keleti mén jött, most pedig an­gollal tesznek próbát. A neustadti ménesben, arab vérti háti lovakat nevelnek. Grad itz ban, angol fajt tenyésztenek, mellyek részint mint kocsis-lovak, részint mint háti lovak használtatnak. (Folytatás következik.) NyUt-tén*. Közlési dij : "25 kr. egy riti itatlan borgis sor helyéért. Hágó mének. A földmivelés ipar és kereskedelmi m. k. minis­terium részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a m. k. álladalmi ménesekben létező törzsmének által a jövő fedeztetési idény alatt — következő dijak mel­lett fognak a magántenyésztők kanczái fedeztetni: I. A kisbéri ménesben. Buccaneer angol telivér . . 500 forintért Bois Russel „ r . . 200 „ Ostreger „ „ . . 200 „ Viigi ius „ . 200 „ Daniel O'Rourke „ „ . . 200 „ Palmoodie „ „ 80 n Tarquin „ „ 50 „ Wolfsberg „ „ 50 „ Nordstern norfolki ügető . 40 „ Roland „ 40 II. A bábolnai ménesben. Mahmoud Mirza eredeti arab . . 50 foriu'ért Abdul Assiz „ „ . . 50 „ El Delemi telivér arab 30 „ Polkán „ „ . . 30 „ Dabofnan „ r 30 „ Scbagia fél-ér arab . 30 „ Schagia 14 „ 30 „ Abugress „ „ • 30 III. A mezöhegyesi ménesben. a.) angol telivér Pantaloon 100 forintért Revolver 80 „ Deutscher Michel 50 „ Macbeth 50 Grizzly Boy 50 „ Exact 50 „ Forgószél 50 „ Osvinus ...:... 50 „ b) angol arab telivér Castor 30 forintért c) arab telivér El Delemi 30 forintért d) eredeti arab Atuan 30 forintért e) félvér angol Oranien 40 forintért f) félvér arab Schagia 10 40 f .rintért Végre a többi mezöhegyesi félvér­törzsmén 20 forintért A fedeztetés iránli bejelentések a kisbéri mé­nesben létező ménekre nézve mulhatlanul f. évi december hó 10-dikeig nyújtandók be az illető ménesparancsnokhoz, mint­hogy a fentebbi határnapon tul a megbatározott s netán akkoráig be nem töltött fedezési szám erejéig külföldi bejelentések is elfogadtatnak. A bábolnai és mezöhegyesi ménesben létező ménekre szóló fedeztetési jelentkezések a legközelebbi fedeztetési idény beáll táig bármikor történhetnek az illető ménesek pararcsnokainál. A kanczák elhelyezése a ménesek 1 eu dij nélkül eszközö t.-tik, a szükségelt takarmány és egyéb táp­szerek a legközelebbi piaczi ár szerint fizetendők. A fedeztetési dijon kivül minden kanczáért a le­g nység számára 5 frt fizetendő. Ha a tulajdonos saját s olgáját nem kívánja kan­czája mellett hagyni, ugyanannak ápolása szabadsá­golt méneskarbeli katonára bizatik, ki ezen szolgá­latáért minden kaneza után havonként 4 forintot kap. Ha valamely ménre több kaneza lenne bejelentve, mint a mennyit a saját ménesbeli kanczákon kivül fed. zbet, a bejelentett, kanczák fedezési rendje sors­húzás utján fog szabályoztatok Minden egyébb felvilágosítássá! az illető ménes­parancsnokok készséggel szolgálanduak. Kelt Pesten 1870. october 2'i-án. Agarászat, kopaszát. November 28. Csákói agár. egyl öreg-agár vers. (Pr. 28. sz.) December 1. Bács-bodroghmegyei agarász egylet öreg-agár vers. (Pr. 1. 28. sz.) Az eredményeket majd kérjük. S z e r k. A lepsényi nyul-falka találkozik : November 14-én Csabdán „ 15-én polgárdi kastélynál. „ 16-án dijagarászat Lepsényben. „ 18 án Ladányi kastélynál. „ 19-én Ecsi pusztán déli 12 órakor. „ 21-én csabdai pusztán. „ 22-éu polgárdi kastélynál. „ 25-én ládányi kastélynál. „ 2 6-án lepsényi tanyán. r 28-án lepsényi tanyán déli 12 ór A nagymihályi (November elejével keidödtek.) A kazsui „ „ „ Az uj SZáSZÍ (in'nt magánfalka határozatlan idők­ben vadász csak.) A csákói kölyökagár-verseny. Tisztelt szerkesztő ur ! A csákói agarász-egylet ez idei kölyökagár-versenyét november 8-án meg­tartván, a következőről értesíthetem : Neveztettek a következő agarak : Fürge, hamvas szuka, tulajdonos Petőfi István u-. Czicza, fekete szuka, J Szellő, vörös-fakó szuka, , tul. Somogyi Lajos ur. Páva, „ kan, I Comtesse, pernyeszinii szuka, ) tulajdonos Báró, „ kan, ) Urszinyi Béla ur. Mász-rá, „ „ tul. Simay Ede ur. Urszinyi Béla ur Báró nevezetű agara a ver­senyre uem jelent meg. Az összevetés eredménye ez lön : , C Comtesse, 1-so tutas , í Ci a Páva. zicza, 2-dik futási ( bürge, 3-dik futási 'X""' , t Masz-ra, Miután a páros futásnál csupán Somogyi ur aga­rai u aradtak feun további versenyzésre, és ö Szellő nevezetű agarát visszavonta, tehát következett azon­nal a verseny a dijért, mellyet ugyauis Páva neve­zetű agara nyert cl. E versenyre a tagok közül olly kevesen jelentek mez, hogy az egyes futásokhoz alig tudtuk a bírókat összeállítani ; óhajtandó volna, ha a tag'urak nagyobb részvéttel viseltetnének egyletök iránt. Ez alkalommal megemlítem még, hogy az öreg­agár-verseny alkalmával, melly november 28-á n fog megtartatni, közgyűlésünk leend, mellyre reméljük, hogy nagyobb számban fognak a t. tag urak megjelenni. Az öreg-versenyen futhat bárki agara. A betéti összeg egy agárért, ha tagé: 5, ha nem tagé: 10 frt, dijjas agár kettős tételt fizet. — Dij e verseny­ben : egy 100 frt értékű csibuk. K L. egy'- jegyző. Szegedi levelek. Ii. Szeged, nov. 1. 1870. (Vadászati szenvedély. — Lefaucheux és Lancas­ter — Puskacsövek hos-za. — Utolsó fürj.) A vadászati szenvedély tekintetében az öt világ­rész minden népe egyenlő. Kivételt taláa csak a török és zsidófaj képez, amaz impassibilitásánál fogva s a meddig a Koran orthodox luve, emez a fegyvertöli öröklött borzalma, vériszonya és jelleg­zetes bátortalansága rniat'. A többire nézve ezen szenvedély tekintetében faj és faj közt alig lehet fokozatot felállítani, de bátran mondhatni, hogy gyakorlása egy népnél sem általánosabb, mint a ma­gyarnál, mellynél az ur a sport terén legtöbb bra­vourt, a paras t legtöbb szivósságot és ügyességet fejt ki. Hisz az utóbbi nem csupán naphosszat, de egész, nedves-hideg őszi éjen át képes egy mocsár vagy erdő szélén, avagy szigeten lest ülni, de még a vihar sem tartóztatja vissza szenvedélye kielégíté­sétől, különösen a hol lud, kacsa, kócsag, gém és szélkiáltó jár, inert jól tudja, hogy a vizi vad szél­vészkor nem búvik e 1, hanem nyugtalan; s mocsáros vagy vizmelléki erdőkben és fák közt, mellyek a szelet némileg felfogják, folyvást liuz és szállong, és pedig jó alant nehogy a fák által föl nem tartózta­tott fentebb eső légáramlat oda sodorja, hova vet­tetni nem kiván. Illyenkor a vadász egy nyilasban, fatövénél meghúzván magát, rendesen könnyű és gyakori lövésre tehet szert. E szívósságban főleg az orv- és piacz vadászok tűnnek ki de fájdalom, vá'osi lakosok és iparosaink, tanitók s kántorok közt is sok, igen sok van, ki napokig szegre akasztja hivatása segédeszközeit s mesterségéhez tartozó szerszámait, s a helyett hogy drága idejét annak szentelné, vadászni jár. Ismerek például 8zegeden egy lakatost, ki nemcsak gyakran és sokat vadász, de vadászataira egy, sőt két ina­sát is kiviszi, és épen nem azért, hogy enmagával rettentő például szolgáljon nekik, vagy őket a va­dásztéren is a lakatosság mesterségében tanítsa, ha nem hogy elemózsiáját s esetleg elejtett zsákmányát utána hurczolják^ persze, hogy a tilo ba is, a mi különös jótékony hatással van az inasok kedélyeik és hivatásérzetiik kifejlesztésére s a majszteri tekin­tély emelésére. Pedig ezen ember, ha egészen ipar­ágának élne, igazi jólétnek örvendhetne, mig igy csak teng ; — hja, de különösen fajunknál sok az olly egyén, ki eredeti hivatásáról pályája kezdetén, sőt derekán eltér s más métiérre veti magát, s elébb nevetségessé válik, azután — megbukik. És a magyar ember, akármilly alsóbbrendű le­gyen is, vadászati szenvedélye kielégítésnél ama fajunkban typicus aristoorati hajlamokat követi és árulja el, raellyeknélfogva nemesebb eze'l s dicsvágy nélkül is szeretünk kitűnni és olly dolgokkal foglal­kozni, olly tárgyakat szerezni, mellyek valódi hi­vatásunk, értékünk s vagyonúnkkal össze nem ille­nek, szóval — urbatnámkodunk. Ennélfogva az agarakkal vagy hajtókkal vadá­szás épe i nem ritka az alföldi tanyák közt, és a fegyverben már a gányó is válogat. Keresi a jobbat, szebbet, tökélletesebbet és csinosabbat. S igy ko­rántsem találhatni többé, még ezen osztálynál sem, egycsövű puskát, illyennel már csak a gyerekek vesződnek; a kovásnak hírét sem ismeri többé, a duplapuskák közül pedig inkább a drótcsöviit veszi meg, mint a s ma gránert, s csupán a bátultölt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom