Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870
1870-10-30 / 30. szám
O CTOBER 30. 1870. VADÁSZ- ÉS Verseny-LAP. 265 Figyelmeztetjük telivér-tenyésztőinket a lapunk utolsó oldalán az állami hágóménekró'l szóló hirdetésére. A be'csi, pesti és prágai egyletek által adott PíOduce-Stakes 1000 frtos dij 1874., 75. és 76-diki évekre ismét megbosszabbittatott. Programmját jövó' számunkban hi zzuk. Két versenynaptár, egy a ..mult versenyekre" és egy a ,.jÖVÓ' versenyekre" van kilátásban, felkérjük az ügy érdekében vidéki egyleteinket, hogy a titkárságot munkájában az adatok mielőbbi szives beküldésével támogatni szíveskedjenek. A debreczeni orsz. lótenyésztési dijak oct. 9-én osztattak ki. Összesen csak 33 db ló volt kiállítva ; és pedig anyakancza Debreczenből 4 db 3 csikóval, H.-Böszörményből 2 db 2 csikóval; csődörcsikók Debreczenből 6 db, Derecskéről 1 db; kanczacsikók Debreczenből 12, Bárándról 2, Földesről 1. Mindez nagyon csekély szám és csekély érdekeltség. Megjelent és beküldetett szerkesztőségünkhöz : Altalános állattenyésztéstan. irta Tormay Béla, a debreczeni orsz. gazd. fels. tanintézet és az ahhoz kapcsolt földmives-iskola igazgatója stb. Debreczenben ifj. Csáthy Károlynál. Nagy 8-rét, csinos kiállítás 1—400 oldal. Ára 3 frt. — Nem volt még érkezésünk bővebben átnézni; csak annyit látunk, hogy gazdasági irodalmunkban hiányt pótló munka. Legközelebb visszatérünk reá. «^Jt-tép. Közlési dij : 25 kr. egy ritUtatlan borgis sor helyéért. Eladó. 2 pár agár: az egyik egy kan-és nőstényből álló 200 fitért; a második szintén páros 300 frtét. Retsky András urnái Tóbik n. p. Tisza-Roff. Afttrásgatí kopaszát. November 8. Csákói agár.-egyl kölyök-agár vers. (Pr. 28. sz.) 28. „ „ „ öreg-agár „ „ „ „ 10. Bács-bodroghmegyei agarász-egylet kölyökagár vers. (Pr. 1. 28. sz.) 12. Csanádm. agar, egylet öreg-agár és paripaverseny. (Progr. 1. 29. sz.) December 1. Bács-bodroghmegyei agarász-egylet öreg-agár vers. (Pr. 1. 28. sz.) Az eredményeket majd kérjük. Szerk. A lepsényi nyul-falka találkozik: Oktober 31-én Csabdán, November 3-án polgárdi kastélynál. „ 4-én versenyek Csabán. „ 5-én Ecsin déli 12 órakor. A nagymihályi ? (Pár sornyi tudósitást kérnénk.( A kazsui ? „ „ „ ,, Az uj-SZáSZÍ (mint magánfalka határozatlan időkben vadász csak.) Szegedi levelek. Szeged, october 15-én. Nálunk körülbelül e napon végződik a fürjidény. Ha Csetnekvölgyi panaszolni volt kénytelen, hogy Gömörben ez idén se fürj, se fogoly, se nyul, akkor: viszont mi tiszavölgyiek csak részben szólhatunk e panaszconcertbe, a | kom) mikép a homokot mennyiben nálunk csak a nyul gyérült meg, mig ellenben vidékünk ugy homokos mint fekete talaján szokatlan sok volt a fürj, — a fogoly pedig a homokon bőven található. Különben ne csudálkozzék Csetnekvölgyi, ha a felvidéken a nevezett három vad ezidén nem tenyészett, mert ha a lefolyt tavalyi és nyári évszak ott esős és hideg volt, az emiitett vadfajok sem enyhhelyet sem elég élelmet ne n találhattak volna, se maguk, se különösen fiaik számára, mellyek kedveért, ha a vadnak ösztöne vele mostoha évszakot sejtet, okvetlen más vidékre köl tözik. És a nyul különben sem szereti nagyon a be gyes vidéket, mert ott élete sokkal több veszélynek van kitéve, mint a sik földön, hol kevesebb a róka, a farkas és a sas, s ha a márczius nem enyhe, hanem zord és nedves, tönkreteszi szaporulatát; valamint hogy jó legyen a fogolyidény, okvetlen szükséges a szárazabb május, mellyben fiait kiköltheti, s ők a rendszerint esősebb junius beálltáig erőre kap hatnak. Innen van, hogy az alföldi homoktérség coupir tabb helyein nyul ezidén meglehetős mennyiségbea található, szóval nem hiányzik, fogoly bőven van, fürj pedig rendkivül sok volt, mert a nedves idöjá rás nem árt a homoknak, hisz az akár a vizözönt is beiszsza, a miért Petőfi egyik bordalában megénekelte, midőn felkiált : Bort elémbe szakadatlanul; Ide jöjjön a puszták homokja Es ha nem tud inni, megtanul ! Aztán az esős időjárás nemcsak mezt ád a homoknak, de meg is termékenyiti s a mellett a talaj még sem lesz sáros, s igy a nyul akadálytalanul üzekedlietik, a fürj- és fogolyfiak bátran szaladgálhatnak rajta, a nélkül, liogy talpuk s körmük megsárosodnék. Végre klímánk minden változatossága mellett inkább délies levén mint nem, annyira, hogy már májusban is észleltünk 32 Reaum. fok meleget, nem csoda, ba a lefolyt liüvös nyár elöérzetében a vad inkább ide vonult a felvidékről, mint hogy szaporulatát az ottani még zordonabb időjárás csapásainak, mellyek a sarjadékot vagy megölik, vagy fejlődésében gátolják, kitegye. A homokos vidék fenjelölt sajátságaival ellentétben a réti földet, vagyis a szorosan vett Tisza völgyét, mellynek talaja iszap- és televénydus, a folytonos esőzések miatt, vagy azok elöérzetében elhagyták a fogoly és nyul. Itt tehát e két vaduem meggyérült, s helyét elfoglalta a kacsa, a szárcsa és a sárszalonka, mikben ugyancsak bővelkedünk, nolia a homokos vidék vizzel megtelt laposain is elég van. Fürj azonban a Tisza völgyén, illetőleg ennek szárazabb hátain is rendkivül sok volt ez idén, s ez különös sajátsága a Tisza-völgynek, hogy esősebb években a fürj itt mindig több, mint száraz években. Ennek okát tehát a Tiszavölgy rendkivül dus növényzete s az ezzel járó élelembőségben, de főleg a melegebb éghajlatban is kell keresnünk. Épen nem csudálkozhatni tehát, ha vadászaink közül némellyik, bár egyik sem professionals vadirtó, kétháromszáz fürjet lőtt augustus óta, s magamnak is, bár sokoldalú elfoglaltságom miatt s mert Szegedtől legalább 2 óra járásnyira esnek a jobb vadászterek, keveset rándulhattam ki, okom van dicsekedni az alföldi vadböséggel. Mert augustus 26-ki első vadászatomon két lefaucheux, egy lancaster és egy kupacsos puska az algyevi és tápéi réten minden fáradság s utánjárás nélkül 33 vadgerlét, (ez volt főczélja kirándulá sunknak) 19 fürjet, 5 foglyot, két harist, két süldőt, egy vadkacsát és egy sárszalonkát; augustus 30-kán pedig két csappantyús, két lancaster és két lefaucbeuxvel 56 fürjet, 13 vadgerlét, négy foglyot, két harist és egy süldőt hoztunk el. De a tiszavölgyi vadászatot a csaknem délig tartó nagy barmatok miatt ugy magunk, mint vizsláinkra nézve kissé alkalmatlannak találva, September 7-én a homokra mentünk, nevezetesen Szeged város csöngelei erdejébe, hol a város erdei házában tanyáztunk, mert az ágyakkal, evő- s ivóeszközökkel kellőleg fel van szerelve. A homokon nagyszerű meglepetés várt reánk. Ekkorig azon meggyőződésben éltem, (mert már 12 éve, hogy e vidéket laa fürj egyáltalában nem kedveli, e bitemet azonban a jelen év teljesen meghazudtolta, mert a sok esőzés folytán ez idén a homok is begyepesedett, nagy harasztot hajtott és sürü gaza telve mindenféle fűmaggal, s most a homok az esőt az innal beiszsza, csak mély rétegei nedvesek, minélfogva hitetlen bőségben kelt a fürj s utána a fogoly s szólt a két lancaster, két lefauclieux és egy kupacsos puska, mintha sürü csatártüzzel nagyobb ütközetet akartunk volna angagirozni. Két napot töltvén e hálás vidéken, 18 órai vadászatunk eredménye nekünk, kik sem tilosban, sem idényen kivül nem vadászunk, valóságos mészárlásnak tünt fel. Mert, midőn a vadászat után a pusztai tanyán, hol más nap megebédeltünk, zsákmányunk összeszámolása- és közös elosztásához fogtunk, el kelle ámulnunk az általunk elejtett vad sokaságán, mely gazdasszonyunk hűvös kamarájának egy jó harmadrészét lepte. Volt ugyanis 61 fogoly — kirándulásunk főczélja — 66 fürj, és 12 nyul, 1 kerczerucza, 5 vadgalamb, összesen tehát 145 db vadunk, mi tekintve, hogy itt sehol sincs szorosan tilalmazott és őrzött vadásztér, nemcsak szép eredménynek, de valóságos rezonvillei mészárlásnak is beillett, minek folytán el is határoztuk , hogy September havában soha többé két napi vadászatra ki nem jövünk, mert bár az ajándékozott vadnak mindig akad hálás közönsége, de melegebb napokban a va 1 a pusztán, hol htivös pincék és jeges vermek nincsenek, épen meg nem tartható, s ha mindjárt beleit kivetjük és zöld füvei megtömjük is : az első napon lőtt vad könnyen megszagosodik, s e szagot vajmi kevés szakácsné és inyencz szereti. Aztán a hazavitel is illy esetben bajosabb, minthogy például öt vadász, két kocsis, öt vizsla, az élelmi szerek tokjaival együtt két kocsit ugyancsak megtöltenek annyira, hogy még hozzá száz vagy több darab vadnak alig juthat elegendő, sőt szellős hely, a nélkül hogy össze-vissza ne gázoltatnék. Tized napra e kirándulás után ismét meglátogattuk e vidéket, s vadásztunk még ki nem kutatott pontjain, de az idö felette szeles levén, kevesebb eredménynyel vadásztunk, és csak egy napon át, lővén 20 foglyot, 8 nyulat, s 15 fürjet, mellyek a közbejött hidegek folytán már odahagyták a vidéket. Fogoly ismét elég volt, de nagyon rebbenös, távolról kelt és igen messze szállt ; mert a közbeesett tiz nappal is megerősödött, és a szél is hajtotta ; s végre szeles időben a fogoly is, mint a nyul, a tisztásokat keresi, honnan a közelgő veszélyt elébb veszi észre s korábban menekül. Azonban a valódi vadászt a csekélyebb eredmény, illy körülmény le nem hangolja, sőt vigasztalásaul szolgál, mikép „maradt magnak" annyi, hogy ha az e vidékbeli foglyokat tavaszig valami csapás nem éri, jövő évben még nagyobb számban találandjuk, mint ez idén. O. A. A hlivistyei medve vadászat. N. Mihály 1870. oetóber 25. F. hó 2 4-ére mélt. gr. Sztáray Antal ur hlivistyei erdeiben medve vadászatot rendezett. — A találka az ottani erdészlaknál történt, hova a vendégek, köztük b. Vécsey, gr. Szirmay, ifj. gr. Török s más urak, a kitűzött időben szép számmal megjelentek. — Miután megreggeliztünk, csakhamar ökrös szekerekre pakoltuk magunkat, s mintegy 130 hajtó kíséretében a hegyek közé indultunk. A lövészek és hajtók felállítása mély csendben történt, mely pausa a már helyén álló lövésznek elég alkalmat nyújtott, hogy elgondolja az esélyeket, melyek a medve eshetőleges megjelentével kifejlődhetnek, s talán egy lövész sem volt, ki dobogó szívvel ne várta volna az eredményt. Végre elég távolban, csak elmosódva, felhangzott a hajtók zaja, mely miod közelebb-közelebb jött, közbe-közbe kürtölés hangzott s egy-egy lövés pattant el, a vadat ijesztendő. — Mi lövészek viszszafojtott lélegzettel álltunk helyünkön, s gondolatban óhajtottuk, — persze mindenki magának, — hogy „bárcsak az a medve reám jöne" ; — mig egyszerre a balszárnyon egy pár lövés dördül el, követve az erdei viszbangtól, — mit csakhamar ugyanott több is követett, s midőn a hajtók már láthatók
