Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-07-20 / 20. szám

SEPTEMBER 20. 1869. VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. 97 4. „ „ „ 3d. fek. in. Laternbub. Nagy prágai elegytétverseny 2 évesek számára. 1. Kladrubi m. p. m. Radegast. 2. „ sg m. Oracle, a. Buccaneer, a. The Mosquito. 3. Gr. Henckel H. p. k. Citissime. 4. Hg Liechtenstein p. m. Daniel 0 Rourketól és Strutaway kanczától. 5. Hg Rohan L. p. k. Vyborna, a. Starke a. Vyselirad annya. 6. Ugyanaz sbtp. k. D e s i r é e , a. Buccaneer a. Octoroon. Polgári díj, mintegy 200 frt. Sövény-ugrás. 1. Gr. Esterházy M. . - • • • 1 aláirás 2. Gr. Festetich T 1 „ 3. Hg Thurn-Taxis 1 „ A badcn-badeni nevezésekben sok ismerőssel találkozunk. Igy a Zukunftprei s-ben (2 évesek számára) hg Liechtenstein sárga kancza csikaját Daniel ORourketól; Gr. Keglevich B. T a r n a nevii sga ménjét, Gr. Renard Flibustier és Adonis nevű csikait, valamint gr. Henckel két Giles csikaját — The Royal Princest és Citissimet látjuk, kikhez még Espenscheid urnák Nathan der Weise és Ecksteinhub ménjei csatlakoznak. — A „Grand PrixdeBade n-ben (20000 frk. 3é. és id. lovak számára), Zápolya, Mercury, Highlander, Oscar (gr. Redern tulajdona s a berlini gyepről az idén jól ismer.-tes) és az Angliából átjövő Silenus, Cock of the Walk és Sir József Hawley hires Blue Gown-ja mérközendnek. A lembergi versenyek eredménye. Junius 28 és 30-kán. Pályabirák : br. JAzsika János altAbornagy és gr. Mier Bódog.— A töldmiv. min. kiküldöttje : gr. Simienski Vilmos.— Pályabiztosok : Wolanskt Erasmus lovag. gr. Biclski Gyula — Indító : Cielecki Alfred és Kownacki Ant. lovagok. — Amázsálónál: Wolanski Miki. lovag. — Kétes esetben Ítélők : Wolanski Erasmus, CÍielecki Alfréd lovagok és gr. Bielski Gyula. Első nap. I. Harmadoszt. császárdij, 200 arany, 1V

2 mfd. Gr. Zamoyski Istv Signal 1 Gr. Baworowski W1 Podolanka2 Gr. Potocki Alfr Flora 3 Ohocki lovag OstrolenkaO II. 300 arany császárdij, keletiek számára. 2 '/

2 mértföld. Gr. Tarnowsky Ján Niczego 1 Hg. Sangusko Roman . ... Cavalier 2 Dziedusycka Antonia grófnő . . . Balamutka3 Ohocki lovag Martha 0 III. Másodoszt. császárdij, 300 arany. Gr. Zamoyski Ist San. 1 Myslowski lov Steamer 2 Dziedusycka grófnő ZawirzucliaO IV. Ezüst serleg, gr. Zamoyskitól. Sövényugratás. Ochocki lovag . . Starter (Paumgarten főh) 1 Gr. Zamoyski . . . Pantalicha (Zalewski fúb.) 2 Tuczynski lov. Mignon (ezelőtt Hajadon) tulajd. 3 Második nap. I. Asszonyságok dija. Minden idejűi s származású ló. Urlovarok színekben. 1 ang. mfld. Ochocki Calixt lovag 5é. p. m. . . . Starter 1 Gr. Zamoyski Ist. p. k Pantalicha2 Tuczynski Kázm. lov. 7é. sg. k. . . Mignon 3 II. Jockey clubb dija 500 frt. kizárólag a magy. osztr. birod. ellett lovak számára. Gr. Tarnowski Ján. 4é. sga k. . Niczego 1 Gr. Baworowski Wl. 4é. sga k. . . Podolanka2 Myslowski Alfr. lov. 3é. sga m. . . Steamer 3 Gr. Zamoyski Istv. 3é. p. m. . . . Krakus 4 III. 20Ő frt. dij, adja gr. Zamoyski Istv. 3 és 4é. Gácsországban nevelt félvér mének és kanczák, valamint keleti telivérek számára. 1 mfld. Dziedusyezka Antonia grófnő 4é. p. k. Balamutkal Gr. Zamoyski Istv. 3é. sg. m. . . . San 2 IV. Elsó' oszt. császárdij, 500 arany 3é. és id. akármely országbeli, de birod. lakos tulajdonában levő lovak számára. 2'/

4 mfld. Gr. Zamoyski Istv. 4é. p. m. Signal 1 Gr. Potocki Alfr. 3é. sg. m. ... Gordon 2 A kormány nézetei és intézkedései az országos lótenyésztés ügyében. (Folyt, és vége.) A földmivelésügyi minisztérium legközelebb e bizottmányok szervezetének és hatáskörének vázlatát bocsátá szét az egyes bizottmányok sz Imára, melyből a következőket kivánjuk röviden a közönség tudomására hozni. 1) Minden vidéki lótenyésztési bizottmány s ennek elnöke is az illető gazdasági egylet vagy hatóság által választatik. 2) Minden bizottmánynak kell, hogy alelnöke is legyen, ki szükség esetében az elnököt lielyetesiti. 3) Az alelnököt a bizottmányi tagok, saját soraikból választják. 4) A minisz'erium az elnökkel egyenes érintkezésben áll minden tenyésztési kérdésre nézve, valamint az elnök is egyenesen küldi jelentéseit vagy javaslatait a minisztériumhoz ö) Az elnök időszak'>nkint az illető megyét vagy hatóságot értesiti a bizottmány működésének eredményéről vagy akadályairól — so van hivatva a bizottmányi eljárások érdekében netalán szükségessé vált hatósági gyámolitás kieszközlésére. 6) A bizottmányok, mint vagy közvetlen a hatósági közönség, vagy az ebből alakult egyletek által választott testületek, hatósági támogatásra jogositvák. 7) A bizottmány tagjai, a helyi viszonyok szerint egyes tájak tenyésztésének felügyeletét vállalják magokra, s itt végzik a reájuk bízottakat -- s tapasztalataikról s intézkedéseikről az elnököt értesítik, ki ismét az egész terület tenyésztése felett ellenörködvén — a kellő érértositések után a ministeriumot tudósitja a szükségesek iránt. 8) A bizottmány tagjainak az elnökkel és egymásközti, valamint az elnöknek a minisztérium vagy hatóságokkal történő hivatalos levelezései — bérmentesek. A bizottmány tagjai dijjaztatásban nom részesülnek; — egyes több időt igénybe vett eseteknél azonban, — az elnök előterjesztése folytán — a bizottmányi tagok útiköltségei a földmivelési minisztérium tárczájából megtéríttetnek. 9) A bizottmányok hivatása: a) világlatban tartani a vidék tenyészanyagjának számát és faját, lehetőleg életkorra való kimutatással. b) kiszemelni azon községeket, melyekben fedeztető állomások szervezendök. c) ezen községekkel a kellő szerződések megkö'ését eszközleni. d) értesíteni a kormányt arról, bogy a vidék tenyésztésének megfeielöleg mily számú és fajú mének igényeltetnek az illető állomásokra. e) képviselni a vidék érdekét a méneknek az állomásokra való beosztásánál. f) a fedező idény kezdete előtt meggyőződést szerezni az állomásokon elölállitandó helyiségek és felszereléseik kellő czélszerüsége felöl. g) a fedeztetési idény alatt szemmel tartani az állomáson történő eljárást, s felügyelni főkép a felett, hogy itt visszaélések se az állam, se a közöns ;g irányában ne történjenek. h) megszemlélni az évi sarjadékot, s ennek minőségéről a minisztériumot értesiteni, hogy az a megfelelő intézkedéseket a jövő tenyésztés érdekében a mutatkozott eredmény szerint tehesse meg. i) a vidék tenyésztésének minden hiányát gyökeresen kikutatni — az ez irányú teeendők felett javaslatot terjeszteni fel, — s általán a lótenyésztés szokásai, annak előnyei és hátrányai iránt a minisztériumot értesülésben tartani. k) legfőbb teendője azonban a bizottmánynak a népnél a tenyésztés iránti kedvet feléleszteni, az okszerű tenyésztésre buzdítani, ennek előnyeit előtte megfoghatóvá tenni, a téves előítéletektől nézeteit megtisztítani, s meggyőzni a népet arról, hogy mint mindennél úgy a lótenyésztésnél is csak józan értelem, szorgalom teremhetik meg a kivánt gyümölcsöt. E helyen csak is összevontan kívánván ismertetni az alakult vidéki bizottmányok teendőit, megemlitendönek véljük, hogy az elősoroltakból önként folyó vagy azokból támadható teendők szinte a bizottmányok hatáskörébe tartoznak, s hogy minden egyes tenyésztési kérdésre nézve, a bizottmányok mindig részletes utasításokat nyerendnek a minisztériumtól, mely utasításokra azonban az egyes bizottmányoknak nem csak joga sőt kötelessége is leend, a helyiviszonyokból vagy bár általános fogalom szempontjából támadható vélemény különbségét a minisztériummal közölni, — mert a földmivelési miniszternek épen az kitűzött szándéka, bogy a te nyésztés ügyének előmozdítására irányzott nézeteket minél bővebben megismerni legyen alkalma s hogy e nezeteknek életrevaló részeit az ügy érdemében a maga helyén és idejében alkalmazhassa és intézkedéseiben érvényithesse; megemlitendönek véljük még továbbá, bogy a menuyiben a bizottmányoknak — működéseik által a telepeket kezelő katonasággal érintkezésben kell jönniök — az illető katonaság ez iránt kellőleg leend utasitva. A földm. miniszter ezen lótenyésztési bizottmányok leendő működését tekinti próbakövéül annak, liogy mennyi önfentartási ösztön, erő és életrevalóság létezik az egyletekben s általán a magyar gazdaközönségben — s épen ezért talán méltán is kecsegtetheti magát előre azon reménynyel, miszerint a bizottmányok működéseikben elégkitartók, a tenyésztők pedig ezek tanácsát elfogadva eléggé ügybuzgók lesznek arra, hogy a nemzeti kormány e kezdeményezését, a közjólét érdekében mentől nagyobb siker követhesse. /S MiígWlit ^Adatok G-ömör megye felső részének tavaszi vadászatához 1869-ben. A mult télen igen kevés havunk volt, s November néhány napját s Januar derekát kivéve, a midőn száraz fagyok uralkodtak, a tél langyos és sáros volt. Martius elején a hévmérő reggelenként — 1, legfellyebb — 4 fok hideget mutatott, s délben rendesen —j— 5, -4- 6 fok melegre hágott, s ezen hó ll-keótaa reggeli fagyok is elmaradtak. Reméltük ennélfogva hogy nyulak, foglyok, fajdok jól kitelelvén, szépen felszaporodva fognak annak idejében bennünket megörvendeztetni. Uly időjárás mellett a tavasz kedves vendégét, a szalonkát is korábban vártuk, s Martius közepén, midőn hó csak a magasabb hegyek éjszaki oldalán volt látható, a „hosszú csőrit" csakugyan megjelent. Martius 16-án voltam először kint, s bár nem láthattam meg, de a huzó snepfnek czippenését csakugyan hallottam; 17-kén már 6 — 7 darabot észleltem a húzáson ; kettő tőlem jobbra balra 8 lépés távolban levágódott, de ezen estve lövéshez nem jutottam. 18-án rosszabb volt a húzás, mégis ekkor lőttem ez idei első szalonkámat. 19-töl 29-ig a hidegek s dühöngő szelek miatt rosszak voltak a búzások, de völgyünkben néhány darab még is lövetett. A derékhuzás tartott Martius 30-tól April 10-ig, midőn némelly estve 12 — 16 dbot, April 4-én 20 darabot láttam liuzni. Ezután kevesbedett a szám, s April 17-én láttam s lőttem az utolsót, már teljesen kizöldült erdőben. Tartott tehát az idény egy egész hónapig. A búzás minőségére nézve bátor vagyok megjegyezni, miszerint az nem egj'edül a szalonkák számától függ ; igy némelly estve, kivált csendes és langyos időben, 10 —12 darab szalonkát láthatni, pedig ugy lehet hogy mindössze 3 — 4 db van ott, melly több izben kerül a vadász látásába; más estve, kivált hideg s szeles időben, 6 — 8 darabot láthatni, melly, ugy lehet csakugyan 6 — 8 különböző szalonka, mindegyik csak egyszer kerülvén 15*