Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-07-20 / 20. szám

98 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. OCTOBER 10. 1869. szem elé. Amazt tartom jobb, emezt rosszabb húzásnak, bár a szám az első esetben kevesebb, a másikban több. Mi már az elejtett szalonkák számát illeti, ugy előre kell boesajtanom, hogy megyénk e felsőbb részében egyedül az esti húzásokat használjuk fel ; vizslával vagy hajtókkal majd soha sem vadászunk, mivel részint a tér, részint a szalonkák kis száma a vadászat e nemeit igen fárasztókká s hálátlanokká teszi. A esetnek, jolsva, rosnyó, dobsina-vidéki vadászok lőttek annyit mint más években : ki 6, ki 4, ki 2, 1 darabot, sokan egyetlen egyet sem, s az összes menyiség bizony nem sok lehet, bár szokott állásomról némelly est ve 30 — 40 lövést — melly pedig csak mintegy 2 mértföld kerületben ballható — megszámlálhatni ritkaság nem volt. Nekem e tavasszal Sz. Hubert különösen kedvezett, a mennyiben 18 szalonkát lőttem, holott idáig a legtöbb (1867. évben) csak 8 dbra rúgott. Méltán feltűnt mcstani szerencsém, azt tudva, hogy kitűnő lövész nem vagyok — mert sub rosa legyen mondva : puskáztam azonkívül, bár nagyobbrészt koczkáztatva, 20 db szalonkára melly tarisznyámba nem került — s titkos irigységgel fogják reám barátaim, hogy a szalonkát hívogatom magamhoz, s e cselnek köszönhetem a ritka eredményt ! Én ez állitásnak csak kis részét hagyhatom helyben, mert a szalonka hivogatással is majdnem ugy vagyunk mint a lélekidézéssel. Lelket is könnyű idézni, s lia ki nem tudja, szivesen megtanítom reá ; a bibéje csak az, hogy az idézett megjelenni nem akar. Szalonkát is könnyű hívogatni, de csak bizonyos körülmények közt lesz a hivogatásnak sikere, s a mit én e részben tapasztaltam, azt azon reményben, hogy ez igénytelen soraim némeliy vadásztársamat érdekelni fogják : bátor vagyok itt közölni. S miután YVinkell, Brelun, Tscliudi, Gr. Lázár, Dr. Quistorf, Hoffmann J. munkáiban nem találom a szalonka csalogatást emlitve, igen örülnék annak, ha magyar sportlapunk hozná e részben az első közlést. 1842-ik évben, mint fiatal diák, a húsvéti szünnapok alatt Dobsinán szalonkalesen voltam egyik idősebb s jó vadász rokonommal. Egész estve csak egy darab húzott alattunk lötávolon kívül. Rokonom látván hogy a szalonka fordul ugyan, de ismét messze alattunk fogna elvonulni, császármadár sípját néhányszor megfújta, a snepf czippenést utánozván. A szalonka derékszög alatti kanyarodással felénk húzott, rokonom elhibázta, én szerencsésen meglőttem. Azóta sok év telt el; az iskola után a honvédvilág, s ennek folytán gyászos emlékű besoroztatásom, majd később a fegyverengedély hiánya akadályozott a vadászatban ; de első szalonkám lévén az emiitett, ennélfogva a fentebbi estvére s minden részleteire igen élénken emlékezem vissza. 1854. év óta a csalogatást magam is próbáltam, semmi vagy kevés sikerrel, s csak az utolsó néhány év alatt — kedvezőbb szalonkaidények járván, tudtam meg annyit, hogy igen is lehet azt sippal lövésre csalni. Ha két vagy több szalonka huz egyszerre olly távolban, hogy egymást meghallhatják, akkor a sipra nem igen közelednek, mert az utánzott czippenés még is másként hangzik mint a természetes ; de ha egy magányos huz, az a sipra többnyire lövés elé jön. Fődolog, hogy a vadász jól fedve legyen, mert az esti homályban jobban lát a szalonka mint az ember gondolná, s a rosszul fedettet, kivált ha a környezettől elütő szinü ruhában van, majd mindég kikerüli. Az időjárástól is sok függ. Rosz időben, midőn a snepfet a szél sodorja, a sip mit sem használ ; csendes időben ellenben igen gyakran jó szolgálatot tesz. Legkönnyebben jön a szalonka sipra, ha rendes iránya a vadász állásától nem messze vezet el; ekkor csalogatva sinóregyenesen közeledik ; de bogy a más irányban huzú is csalogatható, azt következők bizonyítják : Történt a tavaszszal több ízben, hogy az oldalt huzó szalonka egyenes szög alatt reám kanyarodott ; történt néhányszor, liogy a lövés nélkül fejem felett elhuzottat sipommal teljesen megfordítottam ; s történt két izben, hogy midőn nem voltam lövésre készen, a csalogatott szalonka, mintha várta volna készülődésemet, teljes körben húzott körültem. Jön e hivásra csak a hím vagy pedig a tojó is ? azt ki nem tudhattam, mert megvallom, hogy a két ivart egymástól megkülömböztetni nem birom ; azt hiszem azonban, liogy mindkét nembeli követi a sip hangját, mert ez idén történt, hogy kétszer kettes, egyszer plane hármas szalonka jött egy csomóban hívásomra, már pedig ezek közt csak kelletett elölbuzó tojónak is lenni! Végre felesleg mondani, hogy e csalogatást csak ott gyakorolja a vadász, a hol magában vagy társaitól olly távolban van, hogy azoknak esélyeit nem ronthatja. Vadászaink a sipot nem használják, mert lia biztatásomra — titkot nem csináltam belőle — próbálták is : sem itt, sem társaságomban — midőn a mondott rontás elkerülése végett sípomat elő sem vettem : sikert nem látván „Tamások" maradtak; s csak, idei szerencsémet tudva, kezdenek szavaimban jobban bizni. Dobsinán ellenben ez eljárás ismeretes, de itt a szalonkázásra a tér még kedvezőtlenebb lévén, annak nem nagy hasznát veszik. Másik, reám nézve kedvező körülmény az volt, liogy több évi figyelés után a szalonka húzásra legalkalmasb erdökört annyira kiismertem, miszerint mindég a lehető legjobb állást foglaltam el ; olly állást nevezetesen, mellyen át a szalonkák majd mindég délről éjszaknak húztak el; ugy liogy ritkán láttam őket ellenirányból vonulni. Tavaszi szeleink többnyire éjszakiak lévén, én ez állásomon, szélvészes időben is, a szélellenében lassú húzással vergődő liosszucsörökre legjobb lövéseket tehettem. Harmadik kedvező körülményein, hogy egy szárnyalt szalonkám sem veszett el, ha a legsűrűbb gazosba esett is, mert vizsláin meglelte s elhozta, holott kutya nélkül vajmi sok lelőtt szalonka megy kárba. Ha végtére még megemlítem, hogy mig társaim a legkisebb szél vagy essőtöl visszariadtak, sőtt a legjobb estvéket kártya mellett a Casinóban töltötték, én ellenben Mart. 16-tól April 24-ig 28 esti húzáson voltam jelen : akkor boszorkányság nélkül is kimagyarázható az általam ez idén nyert szép eredmény. Altaljában vidékünket ez idén a szalonka sűrűbben látogatta, s Jolsva, Murány, Rosnyó tájékáról ugyan ezt hallani ; egyedül a magasabb fekvésű vidékekről hallottam panaszokat. A hollákon ellenben igen kevés hosszuesőr mutatkozott, mit a fajdvadászat alkalmával magam is tapasztaltam; mert hosszú évek során át tán ez idén első eset, liogy a 4 — 5 hétig tartott fajdidény alkalmával holláinkou egyetlen egy szalonka sem lövetett. (Vége követk.) CsETNEKI. A fogoly-jérczék kímélése vadászatközben. Küszöbünk előtt levén a fogoly idény, nem hagyhatom szó nélkül a részint általam, részint több vadásztársaim által évek hosszú során át tett abbeli tapasztalatom, hogy t. i. a foglyok közt jóval több a him mint a jé reze. Sokat gondolkoztam már rajta, mi lehet ennek oka, s mint lehetne rajta segitni, hogy szaporaságuk nagyobb legyen ; mert azt hiszem — s talán a vadászközönség egyetért velem, liogy a fogoly tenyészetet a mennyire tőlünk telik ápolni s elősegitni kell. A foglyok ugyanis a mezei vadak közt talán legkevesebb kárt okoznak, Ízletes és igen finom husuk miatt pedig mind egészséges mind beteg embernek a nyári — nehezebb bus eledelt alig szenvedő hónapok alatt — igen kivánt és egészséges sültet nyújtanak. A mi a hímek mennyiségét illeti, legjobban kitűnik ez a párzás idején, midőn hármat négyet találhatni egy jércze körül böstörködni, szerelmeskedni; a fiatal menyecskét egészen megzavarják szerelmi ostromaikkal, nem hagynak időt neki fészekkészite'sre, mig aztán a tojás-idő egyszerre elérkezvén, szanaszét rakja le azokat, s csak egy részüket költvc'n ki, a többi záppá válik, s a tenyészetre nézve elvész. E bajon segítendő, nézetem szerint legczélszerübb ha a két nem közti arány kiegyenlitése végett először is a jérczéket kiméljük, a felesleges kakasokat pedig annak idején lelövöldözzük. A veresebb tollazat, s a begyén levő nagy barna folt eléggé jelezik ugyan a kakast, mindemellett is hidegvér, tapasztalat, s éles szem szükséges felismerésére, hogy helyette jérczét ne lőjjünk le, s igy a bajt még tetézzük. A felesleges kakasok e tizedelésének azonban leginkább a párzási időben szabadna történnie, nehogy később a költés idején háborgassuk a nőstényt is ; ez idény a foglyoknál a tavasz minősége szerint april végén s egész májuson át eltart. A régibb vadásztörvéuy valamint a gr. Festetich Leo által javasolt ujabb szerint is azonban a fogolyvadászat csak Augustus 20-tól Január végéig lenne megengedhető ; s igy a lelkiismeretes vadász ellenkezésbe jönne a törvény betűivel, s jó szándékának kárát vallhatná. Szükségesnek tartanám tehát a fentisztelt gróf törvjavaslatában a foglyokat illető passust a következő s a G. pontban a nyirfajdot illetőleg ugyancsak nála már liaszuált tétellel megtoldani: „hol pedig sok a kakas, ott a párzás idején is szabad közülök lőni." A foglyok szaporodásának egy másik, már általam több izben meglehetős sikerrel proilueált neme: hogy a fészkelés idején elhagyogatott tojásokat összegyüjtögettettem s kotlós tyúk alatt kiköltve — szabadon ereszte'm; ez a tojás felkeresésén kívül majd semmi fáradságot sem igényel, miután ismereteskép a fogolyfiókák tojásból kibujtuk után azonnal megkeresik élelmüket. — Ilyenformán minden vesződség nélkül évenként csak egy egy határban 200 - 300 fogolylyal többet nyerhetünk, mi az ország minden vidékein utánozva, százezrekre növekedhetik. Ajánlom minden derék vadász figyelmébe. Tiszántúli. Vegyes. A hamburgi versenyek képezték a mult hét legnagyobb érdokességét, b a németországi gyep nem örvendett még oly látogatásnak, s annyira lelkesült közönségnek, mint a hamburgi, hol a „nagy Steeplechasse" győztesét gr. Esterházy Miklóst, megkoszorúzva és bandériummal kisérték be a nép örömrivalgásai közt. A gróf Vulcan nevüpej heréitjét lovagolta. Hires vetélytársa Bülow hadnagy 4-ik lett Missunde hátán. A „Norddeutsche Derbyt" Investment nyerte. Se osztrák se magyar lovak közül egy sem pályázott. Jövő számunkban bővebben. A Bács-Bodrog megyei agarász társulat megalakult. Örömmel vesszük e hirt, mert mint tudjuk, lelkes Sportmanek évek óta fáradoztak ennek létesítésén. Minden kezdet nehéz ; az első lépés meg van téve, alapszabályok alkottattak, évenként vagy négy verseny le-z rendezve. A fáczán-tenyésztésről közelebb igen én ekes és kimerítő munka fog megjelenni egy régi gyakorlott vadászés fáczán-tenyésztö-, Nagy-Ölvedi Károly úrtól Pettenden. Egy ily specialis mü nagy hézagot fog pótolni vadászirodalmunkban, s valóban hasznos útmutató lenne e drága szárnyasvad tenyésztésére, mely nálunk csak oly honos mint Csehországban, söt nálunk minden kis birtokos által olcsóbban tenyészthető, s melyért mégis évenkint 50—

CO,000 frt foly ki az országból. Kirner J. ur szorgalmasan látogatott fegyverboltja legjobb mérője a közelgő vadászidénynek, mely rendkívül éldeli es Ígérkezik lenni, ha az itt kitűnőbb sportmaneink által megrendelt fegyverek mennyiségéből ily következtetést szabad tennünk. Homok a takarmányban. Az oldenburgi sport újság irja, miszerint nom rég egy ló rögtöni kimúlása végett felbonczoltatott. A bonczolásnál kisült, hogy a ló gyomrában 10'/

2 font tiszta föveny volt, s a ló rövid idővel kimulta olött a betegségnek semmi jelét nem adá. Gróf N. . . . a 4-ik huszár ezrod főhadnagya, a napokban ép olly merész mint ritka lovaglást tett. A gróf ugyanis több bajtársával fogadott, hogy ö a Slantól Prága város faláig terjodö utat (4 és 3/

4 mfd felül) egy nyeregtelen és kantározatlan lovon 1 óra 30 perez alatt megteszi. A gróf egy saját méneséből való lovat használt o czélra, s az induló ponttól két lovas tiszt kíséretében indult el, kiket fele utou más kettő váltott fel. Azon körülménynél fogva, hogy dőrék lovagunk többnyire vágtató paripáját csak is tenyereivel igazgathatta, nem csekély nehézséget okozott a sok fuvaros szekerek közti átjutás, miután az ut mindég telve van illyenokkol; mind ez akadályok daczára is azonban a gróf a majd nem 5 mfd utat egy óra és 24 perez alatt megtette. Eladó hágó mén. Alpár, sz. félvér 10 éves, ap. Hymen, anyja egy Clevoland kancza, 15 m. 2", igen szép és erős alkatisu, eladó 400 ftért. Bővebb tudósítást ad Palm Nándor állatorvos. P. Rakamaz, Szent Mih-ilv. Laptulajdonos: özv. Bérczy Károly né. Felelős sza-k.: gr Láiár Kálmán Szerkesztőtársak: K«VS Jóissf es Sárkány J&n. Fer PEST. 1869. NYOMATOTT AZ „ATHENAEUM" NYOMDÁJÁBAN.