Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-11-30 / 33.szám

542 A 36 lovasból álló agarász társaság két napig agarászott együtt, s a két napi agarászát alatt kilencz méltó versenytárs közt Cancan vált ki győztesként. De Dráva tulajdonosa által alapszabályaink értelmében a billikom erejéig provocáltatván, s a ki hivás Cancan részéről is elfogadtatván, a futást másnapra halasztottuk, midőn az a Dráva tökéletes győzelmével végződött. Társulatunk legközelebbi dij-ogarászatát deez. 13 án tartandja meg a követ.kező feltételek mellett: Billikom, 300 fr. ért. adja a társulat. Futbat minden agár, tét 5 frt, nem társulati tag kétszeres tételt fizet. E s z t á r , nov. 12. CS

7 7. Vegyes. 0 Felsége a gödöllői vadasokba, a mint ideje engedi, Budáról is ki szokott rándulni; egyszerű szürke vadászöltönjfi, s ugyanilly kalapot szokott viselni illyenkor, s közönségesen egy négyes szürke fogaton bajtat végig a kerepesi uton, élénk tisztelettel üdvözöltetve a közönség által. Mint utólag értesülünk, ő Felsége itteni O O 7 O tartózkodása alatt az őszön, magános cserkészeteken összesen mintegy 40 darab fővadat, köztük pár 10—14-es agancsárt ejtett el. Négy mázsás medvét teritettek le — irja t. levelezőnk Homonna vidékéről — a csebinyei erdőkben a mult oct. hó vége felé, olly vidéken, a hol rend szerint tartózkodni nem szokott. Az első hajtás alkalmával egy uri vadász által kissé megsebeztetvén, visszariadt, de ismételt hajtás alkalmával a szárnyon álló kerülőkre jött, s általuk több lövéssel elejtetett. Ennél érdekesebb eset történt a napokban Sztarinán — írja fentemlitett, tudósítónk. Ott ugyanis 4 mázsán felüli vadkan kerülvén a hajtásba, miután egy ottani kis birtokos reá két lövést tett, a kan látszólag találva, egy vizmosásba hanyatlott. Vadászunk lázas örömébeu minden elővigyázatot feledve, töltetlen fegyverrel ereszkedett le a hatalmas prédához, midőn a dermedtnek vélt állat egyszerre felocsúdott, s egyenest reá rontott; a meglepetett s töltetlen fegyverü Nimródnak mit volt mit tenni illy kritikus perezben, mint úgyis használbatlan fegyverét eldobni, és hirtelen elszántsággal a kant két füle tövén ragadni. Igy dulakodtak aztán egymással néhány perczig, mialatt az agyaras kétszer-háromszor feldöntötte emberünket, kit azonban ébersége s vadásztáskája mindeddig nagyobb veszélytől megóvtak. E dulakodás közben a vízmosás egy szakadásáig értek, s a kan itt egy sikerült rohammal a vele küzdőt feltaszítván, egyik ezombját, felhasította, maga azonban az erős lódulás következtében a szakadékba lezuhant; ez reá nézve végzetes lett, mert a lármára oda siető két szomszéd lövész által leteritteteit. Nehezen megsebzett és agyonkinzott emberünk még mais fekszik, felgyógyulása azonban kétséget nem szenved. Mielőtt magát a történet szinhelyéről hazaviteté, megnézte még egyszer a kant, s bámuló szemei egy régi ismerőst, azon állatot ismerék fel benne, mellynek ő ezelőtt bárom évvel egy golyót lőtt sonkájába, s melly miatt ez most is sántítva jött reá. Festetich Aladár gróf ezelőtt pár nappal (nov. 25-én) az első friss havon egy kis