Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868
1868-11-30 / 33.szám
539 E dij jakért versenyezett osztályonként 326, 3 3 és 13 mén ló, mellyek — néhány 4'/„ éves kivételéve: —valamennyien három és fél évesek voltak. Az első osztálybeli 326 mén 10—12 lóból álló mezőnyökben futott, mig a második osztálybeliek egyenként és egymásután kevés időközben indult. A dijjat nyert lovak a pályát következő idő alatt ügették körül: a nyereg alatt futók: 7'21", 7 31", 7'44", 7'48', 7'54" és 7'55", a kocsiban ii g e t ő k : 8'25", 8'36", 8'52", 8'54", 9'5", 9'20 ', 9'22" és 9'51" Meg kell azonban jegyezni, hogy a pálya két napi esőzés által igen felgyen gült, mi a futamokat nehezítette. Az akadályverseny futam-idejét ugyan sajnálatomra elfelejtettem feljegyezni, csak annyit mondhatok, hogy a féltávolságban mintegy 8 akadálylyal ellátott pálya megfutása legsebesbb iramban, erős küzdés mellett, minden baj nélkül ment végbe, s hogy a fiatal mének pompásan keltek át valamennyi akadályon. E próbatétek átalában igen helyesen vannak elrendezve. A lovak az első ki sérletre nagyságok szerint osztatnak be, s a 3 évesek mind annyian 60 kilót, a 4 évesek 68 kilo terhet visznek, a már valahol nyertesek aránylag 3, 6 és 10 kilogrammal többet. Az első osztálybeliek 5'—5'4" magasságúak, a második „ 5'4"—5'6" „ a harmadik „ 5'7"— s még nagyobb magasságúak. A széké r-v er senye knél a 3 évesek számára egy perczczel hosszabb idő tartamot engednek ugyanazon tér megfutására, mint a 4 éveseknek, de a kocsik terhe nem egyenlittetik ki. Mind e lovaknak fraueziaországi cllésiicknek kell ugyan lenni, de nem sztik séges, hogy a császári fedező ménektől származtak legyen, s ez a magántenyésztés ivadékainak nagy kedvezmény. A próbatételeknél azonban csak francziáknak szabad .lovagolni vagy kocsizni. Az anyakanczák és mének próbatétein kivül még évenként nagy csikó-vásá rok szoktak tartatni, és pedig sept. 27-éu st.-Cosme városában Carenton ('? Charenton) mellett, oct. 9-én Brix-városában Valognes mellett és oct. 15 én Bouttcvilleben, s«intén Carentan mellett, melly a Normandia legészaknyugotibb sarkában fekszik, s mellyet Párísból gyorsvonattal 7 — 8 óra alatt elérhetni. E különféle előleges próbatétek alatt a ménes-felügyelőknek elég idejök volt a lovak alkata, járása és képessége fölött gondolkozni, megjegyzéseket tenni, sőt egyeseknél a próbatétre használt időtartamot is följegyezni. Később, november havában az igy előlegesen próbatétet tett mének egy második kiválogatásra (Musterungra) jőnek össze a Pin-i ménes helyén, hol aztán közülök a szükséges bevásárlások történnek. A ménesek igazgatósága egy egy illy ménért 12,000 franknyi összeget is fizet, ez azonban inkább csak kivételes eset, s a közönséges ár 5—10,000 fr. köat változik. E próbatétek és kiválogatások után a kormány főfigyelmét odairányozza, hogy