Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-07-10 / 19.szám

301 került, az épittetön kiviil csakis Paxton építőmester lángeszének, s Lamy festő és mü-aestheticus szépészetröli tiszta fogalmának köszönhető. A ferriéresi szép vadászatok hire, mellyek a mindenható és bőkezű bankár által csakhamar Francziaország kisebb vadászatainak legjobbjai közé soroztattak, kényszerité magát III. Napoleon császárt is az 1862. december 12-kérc felajánlott vendégszeretetét a bárónak elfogadni. A császár kíséretében, s a meghívott vendégek közt ott voltak: Walewski, Fould, Persigny, a nélkülözhetetlen Fleury tábornok moskvai herczeg, Tbouvenel, Metternich herczeg és lord Cowley követek, a szolgálattevő hadsegéd gróf Espenillos, s az akkori rendőrfőnök Boitelle. A legmagasb és magas vadásztársaság a legiinnopélyesebbon fogadtatott a báró és négy fia által. Hideg, de azért kedvező időjárás volt a vadászatra, mellynek emlékére, angol szokás szerint, a jókedvre hangolt császár egy fiatal cedrus-fát ültetett, melly csemete ma már meglehetősen szép fiatal fát tüntet fel, s a legnagyobb reményekre jogosít. E vadászaton, melly a park zárt területén ment végbe, elejtetett 1234 darab vad, és pedig: özek, nyulak, tengeri nyulak, fáczánok és foglyok, olly eredmény, mellyhez hasonló Francziaországban csak a császári vadászterületeken érethetik el. Hála a kitűnő és fáradhatlan vadászati tilalomnak, mellyre Ferriéres ura roppant sokat tart, még a határos mezei és erdei vadászatok is, mellyek használata a bárót részben mint tulajdonost, részben mint bérlőt illeti, ezek is gazdagon meg vannak rakva vadakkal, s a bárónak vadászat kedvelő barátai rögtön az idény megnyíltával e szabad térekre sietnek a legnagyobb mohósággal. Rothschild báró, noha még mindig szenved a két év előtt történt esés utóbajaiban, s daczára rendkívül meggyengült látásának, mi különben üzletére vonatkozólag egyáltaljában nem gátolja abban, hogy a lehető legtevékenyebb munkásságot no fejtse ki, még mindig részt vesz fiai és vendégei vadászati kedvtöltéseiben, noha bizonyos kényelem igénybevételével, mellyre korát tekintve, joggal számot tarthat. De azért ha megindul a hajtás, fellobog még a tüz a vén ferriéresi vadászban, s azok, kik a nagy bankárt csak köznapias üzleti életében tanulták ismerni, alig gyaníthatnák, milly fáradhatlan és szívós még az öreg Rothschild báró. Ama gyönyörű vadászat, mellyet a báró a magyar királynak Párisban léte alkalmával az 0 és felséges testvérei tiszteletére Ferrieresben rendezett, s melly alkalommal több magas egyéniség is jelen volt, bizonyára Magyarország és Ausztriába is elvitte a Rotschild tusculanum nagyszerűségének birét. S e feltevés volt az, mi engem arra birt, hogy a szép és magasztos iránt fogékony kíváncsiságot nagyobb körben is, habár csak részben kielégítsem a fentebbi vázlat által. s—p.