Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868
1868-07-10 / 19.szám
300 A báró lakszobája a szomszédos tornyok egyikében egészen egyszerűen van berendezve, de a falakon a legóriásabb gazdagság díszeleg, értem az összes Rotlr scbildek arczképeit. Nem messze e drágaság nélküli szobától ott van XVI. Lajos. terme, az izle's valódi remekműve, s a terem közepén rendkívüli látvány tárul fol az ember előtt, fájdalmasan emlékeztetve egy megrendítő szomorujátékra. Ez nem más, mint a boldogtalan Mária Antoinetto királyné zongorája. A mellette levő étteremben a Tudorok stylje uralg, gyönyörű teljességben, óriási török szőnyeg fedi a szintáblázott padlózatot egy nagy tölgyfa asztal alatt, melly mellett 60—80 ember foglalhat helyet. Ez óriási térség csak nyáron át használtatik, mikor t. i. számos vendég jő a kastélyba, máskülönben rendoson a legkülönfélébb frescókkal és képekkel diszitett családi étteremben étkeznek. A kastély azon szárnyában, molly a Lagnyba vezető útra néz, s kilátást nyújt a XIV. Lajos styljében tartott kerti bejáratra, a jó szivar kedvelőinek is rendeztetett be egy asylum, mellynek falai a velenczoi carnovalok legbolondabb alakjaival vannak befestve, s azonkívül az olasz comoedia valamennyi szeszélyét is előtünteti. Maguk e frescóképek eléggé megalapithatták volna Lamy hírnevét, kinek tanácsai Ferriéresben valamennyi újításnál és szépítésnél ugy a báró, mint a báróné által azonkívül már évek óta nagyrabecsiiltetnek. A téglával kirakott folyosón, molly mind e lakosztályokhoz vezet, láthatók a basreliefek, mellyek Horculanumból, Pompejiböl s más egyéb ásatásokból veszik eredetöket. A kastély második emeletén vannak az ifjú ur s a vendégek szobái. Minden szoba, minden terem, a legpompásabban van berendezve. A vendégnek itt mindennemű kényelem rendelkezésére áll, sőt még könyvekről is van gondoskodva, molyok minden 14 napban kicseréltetnek. Mielőtt azon themához jutnék, melly tulajdonkép e lapok körébe való, enged tessék meg nekem, hogy röviden még egy tárgyról emlékozhossem meg, mellynek fontosságát egy nagyúri kastélyban bizonyára senki sem fogja tagadni. Ertem a — konyhát. Magas, lombos fáktól árnyékolva, ennek helyiségei magukban vévo valóságos palotát képeznek, hol korunk Brillat-Savarinje korlátlanul uralkodik. Es valóban, Guignart úr olly ember, kinek neve az étmüvészot évkönyveibon feledhetetlen fog lenni. S milly fényűzés, milly raffinirozott kényelem, milly rend és tisztaság uralkodik e téres konyhai helyiségekben! Ez utóbbiak, megfogható okoknál fogva, a kastélytól a kert által vannak elválasztva, s a közlekedés egy földalatti folyosó által tartatik fenn, melly az anyag veszélyeztetése nélkül, könnyen lehetségessé teszi az asztali szolgálatot. Egészben véve, alig lehetséges álmot szebben megvalósítani, mint Ferriéres megteremtése volt, s hogy az illy monumentális nagyszerűségben és szépségben si-