Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-04-10 / 10.szám

153 Vegyes. — Ó Felsége mart. 31-kén ismét Gödöllőn volt szalonkákra, 22 szalonka és 1 róka esett; ebből 8 szalonkát és a rókát lőtte 0 felsége, kisérék Gr. Andrássy és b. Wenkheim miniszterek. April 4-ke'n 3 kocsival ismét Gödöllőre rándultak. — A pesti lóversenytér áz eddigi feltételek mellett a városi közgyűlés határozata értelmében 10 évre fog a lovaregyletnek 420 ft évi bérlet mellett átadatni oly feltétel alatt, bogy az egylet tartozzék a futtatások idénye alatt a versenytérre vezető utat a vámsorompótól kezdve meglocsoltatni. Az egylet a 230 holdnyi területű versenytérért kész az évi 420 ftot íizetni; azonban az ut locsoltatást nem vállalja el, hanem azt inkább megváltja bizonyos meghatározandó összegért. — Pozsony megyében, gr. Kollonits és hg. Pálffy cseklészi és malaczkai uradalmaiban már huzamosb idő óta orvadászok űzik erőszakos garázdálkodásukat, melynek mult hó 15-én K önig, a gr. Kollonits család erdőkerülője, esett áldozatul. Orvadászok üldözésénél ugyanis két lövés érte, úgy bogy azonnal halva rogyott le. König még egyike volt azon régi szabású vadászoknak, kiket sem idő sem vihar meg nem hajlit, 71 éves volt s 50 éve állt a Kollonitsok szolgálatában, kiknek egész bizalmát és szeretetét birta. Magánosan fekve, fegyverrel kezében s a golyókkal mellében találták őt az erdőben, mint bátor katonát állomásán, melyre urának bizalma állitá, s melyet vérével pecsételt meg. Nyugodjanak békében hamvai a hü és ritka szolgának. — Mit mondjunk azonban az ily állapotról, bol a féktelenség ennyire vetemedik. Kisebb csetepaték, lövés váltások ugyanis többször is fordulnak elő, s bár az erdő személyzet a környéken egyetértőleg működik az orvadászok ellen, ezek nem hagyják magukat kizavartatni. . . Csodálatos, bogy ily garázdaságokat pár mért. földnyire Pozsonytól és Bécstől — huzamosb ideig lehet üzniök. — Sothern, a hires angol színész, nemrég majd áldozata lett sportkedvelésének. Mint szenvedélyes vadász, egyik nap báró Rotschild falkájával lovagolván, a futam közben egy roppant magas keritést kellett volna ugratnia, lova azonban nem volt rávehető, s igy kerülőt kelle tennie, mely alkalommal az országúton át kelle baladni. Vágtatásban fordulva ez útra — egy sebesen ügető egylovas szekérrel kereszteződött, melynek kocsisa — egy vén asszony, ijedtségében lovát épen a feléje robogó lovas felé rántá. A rud keresztül döfé a ló oldalát s Sothernek alig volt annyi ideje, hogy magát a megijedt s tántorgó lóról levesse, mely azután a túlsó oldali mély árokba hengeredett le. A lovat agyon kelle lőni. Sothern néhány könnyebb horzsolással s azon tapasztalással menekült, — bogy nem jó vénasszonyokkal találkozni vadászaton sem. — Elefánt vadászat Abyssiniában. Az Abyssiniába nyomuló hadsereg egyik tisztje következőket ir a „Fieldbe" : „Három napi szabadságot nyerve, egyik társam s egy vezető kíséretében elefánt vadászatra rándulék ki; miután kecsegtetének, hogy táborunktól nem messze feltalálom őket. S valóban, alig baladtunk vagy 20 a. mfdet, midőn elefánt-csapákra akadtunk, melyeket jó darabig folytatónk is. D. u. 1 óra felé barátom azonban a nagy hőségtől s hosszas marschtól elfáradva egy kis patak mel-