Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868
1868-04-10 / 10.szám
154 lett s árnyas szép fák alaít, messze kilátással, megállapodást s tanyánk felütését sürgete, honnan pihenés után ujabb kirándulást tehetünk; én azonban nem tágiték s avezetővel s élelmi tarisznyákkal ott hagyvaöt, azon biztosítással távozám, hogy csak a legközelebbi magaslatra hágok fel. Nem sokára egy dombos erdőbe hatolék, hol gyönyörű látvány terült el előttem. Nehogy valaki azt higyje, hogy tájszépségröl akarok ömledezni, hanem hát — ott lenn a völgyben vagy 20 felnőtt elefántot pillantottam meg, a mint egész kényelmesen játszadoznak egymással. Pár perczig bámulatom s hevesen lüktető vérem mintegy leszegeztek, de azután nagy vigyázattal közeiedék feléjök — keresve a legnagyobb agyarut. Még mindig lefelé haladva a fák között, már vagy 20 lépésnyire közeledtem a nyájhoz, s szemeimmel majd elnyeltem — midőn lábam megcsuszamodva, el nem estem ugyan — de pár bakugrásom altal magam elárulám — s a nagy mamlaszok megfutottak, egyiknek vastag üllepére pörköltem ugyan, de fülét se billentette. A mint boszankodva bámulnék utánok, egyszerre bal felöl zörejt hallok s oda nézve — egy szép darab himet látok felém döczögni; a mint látám — nem vőn észre, s egy fa törzs mellé állva, 40 lépésnyire engedőm jöni; azután tüzelek, s ő térdre rogyott, de csakhamar felemelkedve s engem megpillantva — iszonyú trombitálással felém rohant, második lövésem azonban megállítá őt szerencsésen, elkezdett inogni s aztán szédülten rogyott le; pár másodperczet vártam még, mialatt újra tölték — ő pedig rémitő rugdalózást és orditást követett el, mig végre megkönyörülvén rajta — még két golyót bocsátók agyába, s ez aztán el is némitá. Füleit levágván, visszatérek társamhoz, ki ezalatt falatozva s utána jót aludva, most iszonyúan bámult s dörzsöld szemeit, — hogy ily kurta idő alatt én csakugyan elefántot lőttem; füleinek nézésével meg nem elégedve, minden áron látni akarta, s igy felkerekedett a vezetővel. En pedig nagy kényelemmel leheveredve az árnyas fák alá, jó palaczk bor s hideg sült mellett élvozém ez eredménydús nap fáradalmait. — Másnap én is, ő is szerencsésen még egy egy elefántot lőttünk, s harmadnap triumph-bevonulást tartánk táborunkba. Lóversenyek programmjai. A kassai lóversenyek 1868. Első nap, vasárnap, junius 21-(likén d. u. 4 órakor. I. Három évesek dijja 500 frt, adja gr. Forgách Kálmán. Futhat minden Magyarhonban ellett és nevelt 3é. mén és kancza. Távolság : 1 ang. mf. Teher 95 f. Kanczára 2 fttal kevesebb. Tét 60 frt, bánat 30 frt. A második ló a tét és bánatösz felét nyeri. Nevezési zárnap május 15-ike. II. Asszonyságok dijja. Tiszteletdíj legalább 300 frt értekben. Az aláírás folyik. Futhat minden ló. Táv. 1'/ 2 a ng- mfd. Teher : 3é. 115 f., 4é. 130 f., f.é. 136 f., idősb 140 f. Kanczára 2 fonttal, lóra, mely gyepen futás végett még sehol sem jelent meg 5 fonttal kevesebb. Tét 5 arany f. v. f. Urlovarok színeikben. A 2-ik ló a tét és bánatösz felét nyeri. Nev. zárnap, május 15-ke. III. Nagy Handicap. Egyleti dij 800 frt. Minden ló számára Távolság 2 ang. mfd. Tét 100 frt, bánat 50 frt, junius 10-ig bejelentve 25ft. A terhek május 30-ig közzététetnek. E nap után 1000 frt dij nyertese 5 fttal többet visz. A tét és bánatösz fele az első, fele a 2-ik lóé. Nevezési zárnap május 15 Teher-szabók : gr. Szápáry Iván, gr. Sztáray János, b. Kotze János. IV. Pezsgödij. Futhat minden ló. Táv. egyszer a pálya köre Tét 10 ft, bánat 15 ft. Hat aláírás-
