Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-04-10 / 10.szám

VADÁSZ- ÉS VERSENYLÁP. Péntek, april 10. 10. szám. Tizenkettedik évfolyam. 1868. Baker Sámuel ujabb utazásai és vadász-élményei. (Angolból.) (Vége.) A természet e csodájának megpillantása csak még inkább ingerié az utasokat, hogy ama helyeket elérhessék, hol e talány megfejtésének kulcsát fellelhetni hitték, ámde köztük és czéljuk között még óriási erőfeszítések és nélkülözések feküdtek. De e közben voltak örömeik is. Collodabadnál, 33 mértföldnyire az összefolyástól, elkezdődtek Baker vadászkalandjai s első szolgálattételei a derék kis fegyvernek a vizi-lovak ellenében. Itt reggeliztek először utasaink hippopotamos hust, mely azután egész további útjokban főeledelüket képezé. Az arabok öröme ez első zsákmány láttára határtalan lőn; mint a karvaly, rohantak az elejtett áldozatra, s mint a farkasok, dulakodtak a husdarahokért. Két példány esett el ez óriási, békés állatok közül, s fejeik odatétettek a folyam medrének lejtőjére, hogy a napon megszáradjanak, mialatt Baker más zsákmány keresése után indult, roppant teknős-békákat fogott, s egy teve háta mögé bújva, ama sivatag-szinü gazellákra vadászott, melyekről mondja : „Senki, a ki a mérsékelt éghajlat alatt fogságban látta, nem alkothat magának fogalmat ez állat szépségéről a neki otthonos sivatagban." Születve a perzselő nap alatt, felnőve az izzó homokon, a fa és árnytalan vadonban, a gazella az antilopék között, mint az aral>3 ló törzsrokonai között, a legszebb és legnemesebb teremtmény a maga nemében. Es most jött előfutárja az utazás nagyszerű eredményének, az Albert Njanza tó felfedezésének. 18G1. junius 23 dikán rendkívüli erővel és tartóssággal rohanta meg a Samum az utasokat;_egyetlen felhőcske sem volt az égen, a nap „pörkölt," a homok sürü, 10