Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-03-30 / 09. szám

132 • a nagy víz zúgása. Túl azon emelkednek égfelé a sziklák, itt erdei fenyőkkel és egyes repedéseikben összegyűlt jobb talajban gyökerező lombos fatörzsekkel be­nőve ; felemelkedik szemed a gyalogfenyők magasságához, mig azon felül gyep és kőhalmazok felváltva képezik a Gálben tetejét. Szemben áll velünk a Csaká, allja szép fenyőerdökkel benőtt, teteje késnyi élességben nyúlik el, míg a láthatárt a mö­götte felnyúló Aragyes zárja be. Balra a háztól bátran tekinthetsz el a Burlja hosz­szában fel a Retyezát tetejéig s túl azon a szép kék égboltozatba, hálát súgva a nagy úrhoz, ki e vadász kánaánt tereinté, mert ezt a bolyét tétova nélkül annak te­kintheted. Mig a nagy viz habjaiban a pisztrángok sokasága ide s tova úszkál, ügyes horgásznak jó izü zsákmányt szolgáltatva, addig a lomb- és fenyőerdők a vad sok nő­mét rejtik. Medve és farkas, öz és róka, nyúl és nyest alkotja a szőrmés vad egy részét; a szárnyasok sorából többféle sas, siket fajd és császármadár a magasabb osztály képviselői; mig a sziklák között elég nagy állományban tenyészik a zerge;, e nemes vad. És ez Isten áldása közé, e valódi vadbőségbe belevitték az utat, bele építették a fürész-mahnot s ezzel az ipart, a polgárisulást, mi mind azon törekszik, hogy a va­donságában szép természetet eltorzítsa s a vadászt élvezetében megrövidítse. A ba­ladás ezt a helyet is feltalálta haszonleső fáradhatlanságában. Hanemhát ez a következése az újításoknak, ez az eredménye az egyenjogo­sultságnak s a modern államrendszernek, melly nem elégedhetik meg többé a békés, csendes otthoniassággal, miben ezredévek óta megmaradhatott s olly jól, igen jól érzé magát, s a nagy birtokosnak solia eszeágába sem jutott a Retyezát hátamögé utat törni és fűrészt építeni csak azért, hogy a haladástól el ne maradjon és az állam követelményeinek innen is eleget tegyen. Az újítások azonban elragadták s kényszerítették a magyar nemes birtokost kilépni régi jó csendéletéből, szövetkezni valami lótás-futásnak indúlt iparossal és beszállani a vadász kizárólagos jogába, az erdők rengetegébe, deszkát vágni, a va­dat felriasztani, a vadászatot természetes következésben tilalom alá venni, és a min­den örömétől megfosztott vadászt haza küldeni, hogy köszönetet szavazzon a haladás és egyenjogosultság örvendetes vívmányaiért. Hja, igy múlik el a szabad vadászat gyönyörűsége itt is, mint másutt. Csen­desen nyughatik boldogabb vadászhelyekre költözött elődünk, ki még bölény-vadá­szatával e kiterjedt hegyek és völgyek lejtőin töltheté kedvét; ezen — Európában jelenleg még csak egy helyen létező nagy vad innen régen végkép kipusztult már, de hajdani itt létéről tanúskodik egy elöhavasi rét neve: Pojana Zimbrului — bö­lényrét. * * * Fergeteg veri fel a havasok kúpjaira tegnap esett havat s kitölti véle a szik­lavölgyeket ; majd ismét elborítja egy sebes vágtatva szálló felleg a Retyezát tetejét s uj hóleplet rak reá az elfútt helyébe. Kemény a hideg, zordon téli idő csikorog a havasi tájon; esteledik már s kilépek a fürészház ajtajába széttekinteni a mokány

Next

/
Oldalképek
Tartalom