Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-01-10 / 1. szám

6 sőt ellenkezőleg terhére van. A másik fontos és szintúgy szem előtt tartandó szabály az, hogy a fáradt lónak sohasem szabad túlságos sok eledelt adni, sem este a vadászat után, sem pedig a következő napon; rendes időszakonként és kisebb adagokat kell neki adni, míg maga nem vágyódik több eledel után, vagy míg tökéletesen nem ujult, azaz, míg a rendes állapotban vissza nem tért. Vadászat után a következőkép kell a lóval bánni: Belépvén az istállóba , vetesd le a kantárt, hadd fejét szabadon, dobasd le a hevedert, a kengyelszijakat a vasakkal együtt, és eresztesd meg a terhelöket; tétess száraz szalmát a nyereg alá és fordíttasd meg a) lovat; ezután meleg vízzel és szivacscsal megmosatván a ló száját és pofáját, gyöngéd és száraz dörgöléssel kellőleg tisztíttasd meg fejét, fordíttasd ismét az etetőhöz, és adass neki kevés szénát. — Erre, még mindig rajt hagyván a nyerget, töröltesd le jól a ló testéről a durva piszkot és izzadságot; a mi megtörténvén, mosasd meg a lónak lábait térden felül meleg vízzel és szintúgy a véknyak közt levő finom bőrt is, — töröltesd le a vizet száraz szarvasbőrrel, és ha már majdnem száraz a ló szőre, csavartasd be könyedén a lábszárakat száraz flanel kötelékkel. E műtét alatt, melly a lovásznak egy órájába kerül, a ló vagy háromnegyed sajtár meleg zabvizet ihatik meg; —ezt állítván, a régi orthodox módszernek ked vezek ; — néhány év előtt azonban sokkal jobb italt fedeztem fel, melly a ló természetének és akkori állapotának megfelelőbb, és melly az emésztő szervekre azonnal táplálóan s gyönge móddal meghajtóan hat. Ez ital a következő módon készíttetik: vagy három jó marék friss korpát kell tenni egy fél dézsa langyos vízbe s ezt jól megkeverni. Ezután adass a lónak egy jó marék zabot, kevés száraz korpával, és egy kis adag szénát, vettess neki almot és lu>dd vagy egy óráig békével; visszatérvén, vetesd le a flannel köteléket, vetkőztesd le a lovat egészen és dörgöl tesd meg lábszárait; adass neki több langyos vizet, mint előbb, egy jó adag zabot és szénát, s hagyd éjjelre nyugodni. Az említett módszer azonban, nem csak vadászlovaknál alkalmazandó, hanem bármelly fáradt, lenyargalt és meghajtott lóra nézve üdvös. Ha azon kérdés merül föl, vajon jó-e a zabot megtörni, s a szénát szecskára vágni ? — mondhatom, hogy mindkettőre rábeszéltek ugyan , de már jó ideje egyik szokással sem élek. Tudom hogy olly nézeteket közlök, mellyek a jelenleg divatozó módszerrel nem egyeznek; ezen azonban nem segíthetek. Láttam és összehasonlítottam a különböző módszerek alá vetett lovakat és gazdasági szempontból is vettem a dolgot, s be kell vallanom azon elvitázhatlan tényt miszerint a megtöretlen zabbal etetett lovaknál néha megesik az, hogy a mag, kimenekülvén a fogak morzsoló ereje alól, egészben megy le az étcsatornán , és így talán seui az emésztési működésekben nem vesz részt, sem a lónak tápanyagot nem nyújt. Mindazáltal a fönebbi ténynyel egy másikat akarok szemközt állítani, ez pedig abból áll, hogy én, töretlen zabbal etetvén lovaimat, olly jó karba és állapotba hozom azokat, a millyet még tört zabbal táplált lónál nem láttam. De hisz a verebek meghíznak a lóganéjban talált zab szemeken. Ugy van ; ha azonban nem tekintve azt hogy a madarak egész zabszemeket találnak, biztos eredmények után azt állítom, hogy