Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-12-10 / 34. szám

534 vekkel. A 16-os öbüek közt egy 29 hüvelyk, a másik 30", a nyolczas öbü puska pedig 36 hüvelyknyi hosszú csövekkel birt. A 12-es öbü puskáknál használt lőpor mennyisége 3 drachmában volt megállapítva, a göbecs pedig valamennyi puskánál 6-os számú. Hatszor lőttek minden csőbül 40 yardnyi távolságról, 40 egymásra rakott (double imperial brown) iv papírból készült czéltárcsákba. A használt lőpor Anglia leghíresebb lőpor-gyárából való (ennek tulajdonosai Curtis és Harwey) ós a kiállítók tetszésére bízatott: bárminő számú lőporral tölthetni. A lőpor-számozás egynél kezdődik, ez a legapróbb szemű. A kiállítók 3- 5- és 6-ik számú lőport használtak, s ugy találták, hogy a 6-ik számú, tehát a többi között legnagyobb szemű lőpor tömöttségre (sürü hordásra) nézve leg arányosabb lövést adott, s behatóságát (penetration) illetőleg sem engedett a kisebb szeműnek, holott ekkoráig az a hiedelem volt túlnyomó, hogy a kisebb szeműben több gyúanyag levén, több erőt fejt ki, a minek kétségkívül állania kellene, ha a lö. por szénvegyülékkel nem birna s igy csupa gyúanyagokat tartalmazna, de tapasztaltatott : hogy mentől kisebb szemű a lőpor, annál több vakszem van benne, vagyis tiszta szénanyaggal biró szem. Továbbá a czéltáblába lőtt göbecsek nyoma és a tárcsának a göbecs által átlyukgatott ivei minden lövésnél összeszámoltatván, a kétszer hat lövés göbecsnyoma és a kétszer hat tárcsa átlyukgatott iveinek négy számából középszámot vontak ki, s ezen középszám jelezte az összes eredményt, vagyis a lövések sűrűségének s ható (ölö) erejének összegét. Nem akarhatva az erről kiadott táblázatot, melly a mi szántásversenyeinknél alkalmazott táblázathoz nagyon hasonlít — reproducálni, úgy látjuk, hogy az Európa többi részeiben, tehát nálunk is leginkább elterjedt két fogú kulcscsal ellátott Lefaucbeux rendszeren a többi 17 rendszer nem tett ki, sőt hogy ezen rendszerű puskák ép olly erös és ezenfelül jóval sürübb lövést adtak, mint a velők versenyző kétségkívül jeles csappantyús, elöltölthetö vagyis régi percussiós puska. E szerint épen nincs ok lenéznünk a Lefaucheuxt vagy kapkodnunk az ujabb rendszerű angol hátultöltők után, s megmaradhatunk az eddig nálunk legjobbaknak ismert Armand rendszerű (angolul: double grip action, francziául: de montage Armand nevü) závárokkal biróLefaucheux puskáknál, — csak legyen jó lőporunk s tudjunk tölteni. Aztán e mellett azon előnyben vagyunk, hogy mi 100 o. é. frért csinos és igen jó, 140—160 ftért igen szép Lefaucheuxt kaphatunk a continensen, míg angoloktól csak 200—400 söt 500 pengő ftért vehetnénk hátultöltőket, ide nem számítva a drága vitelbért. De nem mellőzhetjük megjegyezni, hogy töltények, lőpor, söt göbecs dolgában is felette hátra állunk az angolokról, söt a francziáktól is. Tudtunkkal az osztrák birodalomban csak Sellier et Bellott gyára készit töltényeket, s ezek sem a franczia sem a belga gyártmányokkal sem jóság sem csinosságra nézve nem versenyezhetnek. A lőpor pedig rendszerint critícán alóli, s a történetesen jobb fajta sem állandó, s néha egész hosszú időszakokon át sem kaphatunk friss jó lőport. III. A Lancaster vagyis központtüzü puskák s általában a többi angol centralffre breechloaderek szintén hátul töltendők. De ezeknél a kakas nem felülről üti