Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-11-10 / 31. szám

492 maiban több jeles czikk*) már eléggé kimerítette, s a „Sporn" értekezése leginkább csak azt óhajtja felderíteni, hogy a franczia versenyügy a legfelsőbb pártolásnak köszönheti gyors emelkedését. A harminczas években Aumale herczeg s a királyi család tagjai élénk érdekeltséget tanúsítottak e sport iránt, Lajos Fülöp államdíjakat alapított, Chantillyn kivül több pályagyep keletkezett, magánménesek alapítattak s jó vérű angol lovak nagy mennyiségben hozattak be. Az 1848 évi forradalom után ha pillanatra szünetelt is a sport, annál nagyobb lendületet nyert Napoleon alatt, ki a franczia versenyügy érdekében annyit tett, a mennyit II. Károly és IV. György Angliában vitt ki. A budgetben bőven gondoskodott róla s a telivértenyésztésre közvetve és közvetlenül olly jelentékeny összegegeket tűzött ki, mellyek a versenyeknek országszerte buzgó híveket szereztek. A milliók azonban sikertelen lettek volna elpazarolva, ha Napoleon , ki az angol iparszabadság eszméit alaposan tanulmányozta, a franczia gyepet idegen lovak előtt egy időre el nem zárja. így aztán a versenyek hasznát a franczia tenyesztő látta s hosszas iparkodását nem hiúsíthatta meg holmi jöttment angol gebe; a tenyésztésre fordított pénz az országban maradt, s minthogy a császár a későbbi ivadék érvényesítésére is kiterjeszté figyelmét, e rendszabály következtében a telivértenyésztés haszonhajtó üzletté vált. Fgy baj volt még csak, az t. i. hogy a nagyobb tenyésztők több és jobb lovaikkal a kis tenyésztők elöl mindig elragadták a konezot. E baj is orvosolva lön az osztályrendszer behozatala által, úgy t. i. hogy a telivértenyésztésre kevésbé kedvező vagy ollyan vidékeken, hol sok idö óta arabvérböl folyt a tenyésztés, külön kerületi díjak tűzettek ki, vagy a lovak nevezetes teherkönnyebbséggel futhattak ; továbbá a kormány gondoskodott arról, hogy az ország minden részében legyenek telivér hágó mének s ezek a vidék fajának javítására szolgáljanak. E nézetekhez a Jockey-Club s a napról napra szaporodó versenytársulatok is csatlakoztak, s így aztán a pár lovas kis tenyésztőben is megmaradt az idomitási kedv, mit nagyban alig gyakorolhatott volna. A franczia gyep felvirulásának emlékezetes momentuma a gróf Lagrange versenyistállójának — először Niviére báróval szövetségben — történt alapitása s az angol gyepeken fellépése. A védvámrendszer ellenségei attól tartottak , hogy ez a honi tenyészet hanyatlását vonandja maga után; a fényes eredmény azonban, mellyet ezen istálló Monarque, Palestro, Stradella, Fille de l'Air és Gladiateurrel elért, megczáfolták ezen aggodalmakat s az angol turf bevallotta, hogy a csatorna túlfelén lévő vetélytársak nem kezdők többé s olly telivért képesek felmutatni, minőnél külömbbel Anglia sem dicsekedhetik. A newmarketi franczia istálló a franczia honi tenyésztésnek állandó támpontjává lön. Lagrange gróf példáját többen követték, a nemzeti öntudat felébredt, a párisi nagy díj kivétel nélkül minden lónak megnyittatott, s mi a legfőbb, négy évi létele alatt a francziák az angolok ellen kétszer vívták ki a diadalt. Itt különösen Mor*) Lásd : Telivér lovak tenyésztése Francziaországban. 1857. — A franczia Jockey Club. 1861. — A franczia sportügy. 1861. — Levelek a franczia sportról, 1863, — A francziaországi lóversenyek története. 1865.