Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866
1866-11-10 / 31. szám
491 Ezután a toldészek versenye következett, dijakkal az első és második ló számára; futott kilencz ló, nyertes egy tatai lakos saját nevelésit pej kanczája lett. Második nap , november 6. Akadályverseny, tiszteletdíj, adja id. gr. Esterházy Miklós ö excja ; mintegy 2 V a mf. tét 10 arany, fele bánat; a második ló 25 aranyat nyer. Handicap. 14 aláírás. Gr. Esterházy Imre 6é. sga m. T r a n s y 1 v a n i a n ap. Italian 132 f. tulajd. t Gr. Stockau sga her. L o n g r a n g e 146 f. gr. Esterházy M. 2 Hg. Taxis Egon id. p. k. L a d y L o u i s a 135 f, lovász 3 Gr. Metternich sga h. M i c k 139 f. Mitchell 0 Gr. Keglevich István id. felt. m. C o 1 o n e 1 130 f tulajd. 0 Gr. Seilern p. h. H o g y v o 11 115 f. 0 Hg. Salm sga k. 126 6 A hét ló közül hat csomóban indult, csa k Colonel maradt el s mindjárt nagy tért vesztve, többé fel sem jöhetett. Hogy volt a hegyszakadék előtt megállíttatott; hg Salm az utolsó ároknál felbukott; Longranget erős küzdés után egy fejjel verte meg a győztes Transylvanian^ Gátverseny, tiszteletdíj adja hg Taxis Egon. 1 mf. handicap, tét 5 arany, bánat 3 arany; a 2-ik ló kettős tételt nyer. 7 aláírás. B. Mecklenburg p. m. P i g d o n 130 f. Powlett 1 Hg. Taxis Egon p. k.Clara 126 f gr. Esterházy M. 2 B. Kotze sga k. H a j a d o n 120 f. Mitchell 3 Hg. Salm sga k. M e 1 r o s e 128 f. tulajd. 4 Hajadon roppant irammal vezetett, az utolsó sövény után Pigdon feljött és két hosszal nyert. Clara, ha az indulásnál olly sokat nem veszt, Pigdon győzelmét talán kétségessé tehette volna. A németországi gyepviszonyok (Vége. L. 455. 1.) A berlini sportlap, miután az angol gyep fejlődésének vázolta történetét, a franczia gyepre tér át, hol a sport fejlődése az utóbbi évek eseményeivel függ össze, mellyek a franczia rendszer kitűnőségét annyira bizonyítják, hogy szinte kérdésessé válik, váljon az angol teljes iparszabadságot vagy a franczia szigorú védvámot illeti-e meg az elsőség? Nem rég ideje annak, hogy franczia gyepről csak beszélni is képtelenség volt. A versenyeknek csak angolos modorát utánozták vagy inkább torzították el a francziák, s alig akadt közöttük bárom négy ember, ki a versenyzés alapelveiben jártas lett volna. A németországi sport tekintély volt akkor szemeikben, nem is említve Angliát, hol szerintük a lovak hihetlen dolgokat vittek végbe. Úgyszólván az első kezdemény is angoltól származott; Lord Seymour angol követ Párisban volt az első, ki szenvedélyes versenybarát és tenyésztő létérc, Jockey Clubot alapított, Chantilly gyepén versenytért szervezett, franczia Derbydíjat tűzött ki, Angliából lovakat hozott, másokat is hasonlóra buzdított s néhány év alatt azt eszközölte, hogy legalább az előkelő körökben terjedt a versenyzés iránti érzék és részvét. Hosszas és felesleges volna itt a berlini „Sporn"-nak a franczia gyep fejlődésé röl írt vázlatát egész terjedelmében átvenni, miután e tárgyat lapjaink múlt évi folya"
