Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-09-30 / 27. szám

422 ramat lelóncm s teremet szomszédaim foglyaival engedném benépesíttetni. Azcrt is, bár biztosan hiszem, hogy Young England clcbb utóbb vissza fog térni a jó öreg vizsla, e hü vadásztárs érdemeire, legyünk addig is méltányosak a jó iránt, mellyet az új rendszer talán szándéktalan eszközöl. Egy harmadik Old Englandpárti, az ismert irói nevü „Francis Francis" így rcplicáz: „En nem vagyok vén slendrián, s vettem részt fogolyhajtásokban , nem esem tehát a vádlottak categoriájába, és így talán a vitatárgyra nézve elfogulatlan véle­ményt adhatok. Igaz, hogy a hajtott fogoly a lehető leggyorsabb lövést igényli, mert a hajtó mark ! kiáltása után alig marad idő a puska arezhoz emelésére s a falka a lö­vész feje fölött már elrepült. Lassú kezű ember nem sokra megy itt, az alóltöltö pus­ka pedig megbccsíílhetlen, mert alig repült el egy falka, a figyelmeztető „Mark! mark! mark !" kiáltás gyakran azonnal ismét újra hallható, s ha nem vagy készen, nagy boszankodással lész kénytelen a madarakat lövés nélkül elbocsátani. Némelly vidé­ken september vége után a hajtás az egyetlen mód, mellyel lövéshez juthatni. Sok helyütt, ha bőven van fogoly, egy falka vagy csak egyetlen madár felrepülése is két három falkának adott intés a szétrepülésre és szétoszlásra. Illy helyeken aztán a fel­vert madarak többnyire mind a répaföldekre gyülekeznek s jóformán hasztalan is má­sutt keresni őket. Természetesen itt történnek aztán a bajtások s én már láttam húsz harmincz hold illyen répaföldről száz kétszáz foglyot is felszállani. Hol igen nagy a fo­goly állomány, ott ezt bizonyos — a tenyészetnek kedvező számra kell csökkenteni, mert a legnagyobb tévedések egyike azt hinni, hogy ha nagy állományt hagynak, a jövő évi tenyésztmény is azon arányban lesz nagyobb. Illy esetekben a tapasztalás azt bizonyítja, hogy az öreg kakasok elkergetik a fiatalokat s nagyon elégtelenül he­lyettesítik. Ekkor aztán, kivált már novemberben és később, ha a fogoly már nagyon rebbenös, hogyan ritkítsa a vadász, ha csak nem hajtással? Legyen azonban lehető­leg ügyelettel arra, hogy a falkából mindig az első és második madarat szemelje ki, mert ezek az öregek s lelövésükkel használ a jövő tenyészetnek. De míg a fogoly bevárja a vizslát, alázatos véleményem szerint a vizslával való foglyászatot sport és érdekesség tekintetében semmiféle más mód nem közelíti meg." „A bajtásnak és felverésnek azonban igen rosz oldalai is vannak. Az eként egyszer kétszer felriasztott falka nagyon elvadul és rebbenössé lesz. Ha aztán az illyen falka a szomszéd birtokára megy át, vadsága az ottani foglyokra is elragad s ezek is szerte rebbennek. Na de nem akarok senkit kárhoztatni. ízlés dolgában, s ha nem történik valami határozottan rosz, nem kell kifogásokat tenni. Sajnálandó azon­ban az olly vadászmódok felkapása és terjedése, mellyek a valódi sportot utóvégre is alá fogják ásni. Ifjú koromban a jó sportsmantól más egyebet is követeltek, mint hogy a vadnak neki menni s azt lelőni tudja. Lehet, hogy a foglyot felverő vagy haj­tató vadász tanúlmányozta a szárnyas szokásait s tudja mint kell a tért bekerestetni, tud egy pár vizslát jól igazgatni s tud egyetmást, mit a jó vadásznak tudnia kell: az esélyek azonban az ellen vannak, hogy mindezekhez értsen. A vadászat szépsége művészete, mondhatnám költészete — mind az, a mi annyi izgalmat és élvet nyújt — véleményem szerint abban rejlik, hogy vizsláinkat szépen keresni, csodálatos ösztö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom