Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-04-10 / 10. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Kedd, április 10. 10. sz. . Tizedik évfolyam I860 IvSü " ' J> Gróf Pálffy Pál. Meghalt I8O6. év april 4 én. Őseinek sírboltjába szállott le e napokban e jeles férfiú, ki a magyar fönemességnek egyik disze és kiváló tagja volt; vele egy olly nemesen érző szív dobogása halt el, melly forró részvéttel tudott és akart is érezni és lelkesülni mindazért, mi szép, dicső és hazafias; olly férfiú, ki tetőtől talpig magyar és a szó legméltóbb jelentésében nemes ember volt; ki hazájának és nemzetének fejlődését éber figyelemmel kisérte, és mióta a férfikornak és észnek fénye megviradt homloka felett: nemes lelkének és őszinte jó szivének egész öntudatával foglalta el a helyet, mellyet a gondviselés reá bizott, és mellynek ö olly dicsőén megfelelt. Mert csak a sors kedvenczeinek, kiket mint a boldogultat, a teremtő a szív és ész legkiválóbb tulajdonaival ruházott fel, jut azon szerencse hogy olly állásra emelkedhessenek fel, mint az volt, mellyet ö olly méltóan elfoglalt. Mint az ős erdőben a növényvilág egy egy kiváló óriása nem csak tulajdon és sajátszerű nagysága által emelkedik ki és figyelemre méltó önállóságában tűnik fel, de még inkább gerjeszt tiszteletre'azon rendeltetése által, mellyet teljesítenie végzetszerűen kell, hogy ernyője alatt az egész teret, mellyen áll, az elemek hatalma ellen megvédje és oltalmazza, s hogy ekép mentő lomb-szárnyai alatt az erdőnek jövendő díszére teremjen s gyararapodjék a nemzedék, és az ö példáját kövessék mások is: úgy állt ö családja és társaséleto körében. Nemes lelkének és őszinte jó indulatának ereje által, melly minden örömben résztvevő volt, de viszont örömet osztott, és szenvedéseket enyhített is, lett ö saját családjának központjává s az általa megalakított házi boldogság légszontebb épüle10