Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-03-20 / 8. szám

120 lehetne, s az akadályok nagysága szerint két részre oszthatók. A versenytér mellettiek napsugáros idővel mindennemű kocsik sokaságát csal ják ki; fő szerepet játszanak a női gyöngéd kezek által hajtott ponyk csörgös barna szerszámban alacsony, kis pa­nier-be fogva; a legcsinosabbak egyike hg Larochefoueauldnak 5,néha 7 fekete skót — s erős kutyáknál nem nagyobb ponykból álló fogata, mellyet a feltűnő szépségű herezegnö maga nagy ügyességgel hajt. — A lovasok száma 60—100-ra rúg, mcly­lyeknek egy negyedét a gyönyörű angol kisasszonyok képezik. Együtt látni itt a kitűnő irlandi huntert négy oszlophoz hasonló lábaival, széles szügyével és hátuljá­val ; az elegáns telivér haekot, az erős rövid farkú cobot, a legnevetségesebb alakú bérlóval; kisebb nagyobb ponykon minden korbeli leány- és fiúgyermekek, kik bátran vágtatnak fel és alá; — több 6 éves kis fiút is láttam, kiknek lovát az elegáns groom vezeti kikötő-száron. — A többi találkozó komolyabb szinezetü, hova inkább az igazi sport kedvelök gyülekeznek, azonban itt is a lovasok száma 20—25-re megy, mellyek közé 3—4 kitűnő amazon is számítandó, kik minden akadályon keresztül első sorban lovagolnak. Magától értetődik, hogy csak angol hölgyek képesek igy lovagolni, mert ehez gyermekségtől fogva kell szokni. Gyakran 10—14 éves fiúkat láttam a kopók után, kiket szülőik egészen magukra hagytak, állítván, hogy itt taná­csolni úgy sem lehet. Ezekből lesznek aztán lovasok. A számtalan sok kitűnő irlandi ló mellett fő helyet foglalnak a vidéken nevelt bér-vadászlovak, mellyek hónaponként 120—200 frankért haphatók; ezek, bár nagy részben csak bor és csontból állanak s igen rosz 4 lábon mozognak, hihetetlen ügye­sek; rájuk nézve, nevetségesnek lehetne tartani a gondolatot is ezen a vidéken va­dászhatni: mégis mindenen keresztül vergődnek. Magam is csak bérlovakat lova­goltam, és hálátlan volnék, ha nem ismerném el, mennyi élvezetet nyújtottak; három hónapon keresztül ezen egész élvezet mintegy 450 frankba került, és bár csak egy lóval rendelkeztem, minden héten kétszer, gyakran rövidebb vadászat után három­szor is lovagoltam a pau-i kopók után. Egész idényem alatt egyetlen egyszer sem volt valami kellemetlen következésü bukásom, és egyszeri kivétellel, minden vadá­szatot végig lovagoltam; s ekkor is velem együtt a fél társaság maradt el a vadászat­tól egy mocsár balra kerülése miatt, és így ez sem bérlovam hibájául róható fel. E rövid előadásból is eléggé világos, hogy e sovány állatok sem vetendök meg, és hogy gyakorlottságukkal a velők született ügyesség, bátor szív és akarat is párosúl. — Mint mindenütt, úgy itt is sokat tesz a kormány a lónevelés ügyében; az itt állomá­sozó 80 darab császári mén közt sok a kitűnő tenyész anyag; de főkép emelik itt a lónevelést a vadászatok, mellyek az itt tanyázó számtalan idegen részére igen sok lovagolható lovat igényelnek. A versenyek, főkép az akadályversenyek, mellyek itt nagy divatban vannak, szintén emelöleg hatnak ; de ezek is az itt vadászó rokakopók miatt keletkeztek. Minden csütörtökön 4 verseny tartatik; két sík, két akadályverseny. Ezek közt van­nak külön a bérlovak számára is, mellyben aztán a lovak ereje s ügyessége ki­tűnvén, könnyebben lehet választani. Ezen magánosoktól rendezett versenyek díjai 500 frank a bérlovak számára, 1000—3000 frank a többi lovak részére ; az állam által szervezett versenyek csak aprilisben kezdődnek, a díjak ekkor nagyobbak. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom