Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-03-10 / 7. szám

98 részint iparosok, részint földmivelők. Itt van a ménesparancsnokság és a ménesgazdászat igazgatósága. Az ide utazó magas vendégek villegiaturája Hardeggthal, egyszersmind az uradalom vadaskerté, mellybena fővadat a legmagasb uraság vadászmulatságára még ma is tekintélyes falkákban tenyésztik. Gyönyörűen fekszik, északra a fürstenthali határtól, erdős halmoktól környezve. Nevét gróf Hardegg Henrik lovassági tábornok és volt pótlovazási és ménesigazgatótól vette. A völgyöböl közepén csak nem rég újra épített svajezi izlésü lakás áll. A lovagkastélyban, (Ritterschloss) mellyet Waljemarei Ritter lovag altábornagy és mostani ménesigazgatóról neveznek igy, a vadász vendégek meglehetős kényelmet és jó ellátást élveznek. Különösen kellemes vadászatkedvelőre nézve, a Ritterschlössl erkélyéről estenkint egész falka fővadat látni, a mint az erdőszélekröl legelészni vonulnak ki s hallgatni üzekedés idején az agancsárok rigyetését. A magány e völgyben, melly távol esik minden világi forgalomtól, nincs kitéve profán látogatásoknak; csak a gazdálkodáshoz szükséges munkások járnak ide ; erdei természet keblén fejlődött idyll ez, minő a legköltségesb mesterséges parkokban és vadaskertekben is alig található, mert itt sem kőfal, vagy deszkakerítés, sem sürü sövény vagy árok nem teszi rabbá a vadat. Köröskörül minden csupa természet, mintegy maradvány a saturnusi aranykorból. Nem egy fejedelmi vendég töltött már e völgyben napokat sőt heteket, s találta vadászvágyainak teljes kielégíttetését. A radautzi uradalom több gazdasági majorra van osztva, mellyek csaknem ugyanannyi ménesállomások. Illyenek : Wadu-Wladika, Millescheutz, Mittoka , Alt-Fradautz, Bivollerie, máskép Oberwikow, Frassin, Brodina s a nyári állomás, a tenger szine fölött 3778 lábnyira fekvő Luczina, hol minden év juniusában összpontosíttatnak több állomás lovai s ezernél több élvezi itt három hónapon át a tápláló hegyi legelőt. Farkas sőt medve támadása sem ritkaság a luezinai völgyben, miért is a ménest kincstári költségen tartott magyarfajú roppant komondorok őrzik s a csikósok lovassági pisztolyokat és karabélyokat viselnek. A ménes történelmének rövid vázlata a következő : 1774-ben a sok ezerre menő pótlovak számára, mellyeket a kormány Galicziából, Bukovinából, Moldvából s Oroszországból vett össze, Bukovinában állomásokat kellett szervezni s e czélra több hold föld és ház béreltetett ki. E pótlovazási forgalom egyre növekedvén, folyvást több illy állomás vált szükségessé s miután kitűnt, hogy sok vett kancza igen jóravaló csikót ellett: ezek nevelése s a takarmány olcsósága végett a bukovinai alapítványi uradalom, Radautz egy része 1788. évben haszonbérbe vétetett s 1792-ben itt egy önálló, a „bukovinai ménes- és pótlovazási osztály" nevet viselő katonai testület szerveztetvén, az uradalom többi része is, összesen évenkénti 12,257 forint haszonbéri illetékért hozzá csatoltatott. Ezen idö óta Radautz folyvást a ménes- és pótlovazási parancsnokság haszonbérlete s az 1854-ben kötött s 1880. évig terjedő utolsó szerződés a bérösszeget évi 60,000 forintban állapította meg. A radautzi katonai ménes keletkezése és fokonkínti fejlődésének felemlítése-