Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-03-10 / 7. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Szombat, niartius 10. 7. sz. Tizedik évfolyam 1800. A radantzi cs. k. kat. ménes. Mayr Ottó cs. k. kapitány úr munkája: „üie Gestíite cles österreichischen Kai­serstaates" első kötetének nem rég megjelent hatodik füzete a radautzi ménes leirá­sát több iven hozza, mellyböl mi — a jeles mü ismertetése és ajánlása végett is a következő kivonatot közöljük. A radautzi vagy — a mint a tartományról nevezik — bukovinai cs. k. ménes­intézet Bukovina fővárosától Czernovitztól délre nyolcz mértföldnyire fekszik. A hozzátartozó uradalom 38'/ 8 • mértföldet foglal magában s Galicziával, Magyaror­szággal és Erdéllyel határos. Alig van az ausztriai birodalomban, sőt egész Európában is olly vidék, melly az egészségre kedvezőbb volna, mint a Bukovina déli része, különösen a radautzi ménes uradalom nyugoti oldala; mert az ezen uradalomhoz tartozó 155,841 holdnyi erdőség, az idegen uradalmak roppant kiterjedésű rengetegeivel együtt igen alkal­mas arra, hogy az ártalmas fojtó légrészeket felszíjja, és helyébe jótékony friss lég­zetet leheljen, melly lényeges tényezője az egészségnek, minélfogva az oda való erdő­lakók közt épen nem ritkaság a száz esztendős, vagy még ennél is idősebb ember. A sportsmannek háborítlan őserdő kinálkozik kedvtöltésre, mellyben nemcsak szárnyas vad nagy bőséggel található, hanem elegendő rőt és fövad is a kiterjedt erdőségekben, nemkülönben ragadozók : róka, farkas, medve, sőt hiúz is, míg a he­gyi folyamok és patakok a pisztráng kedvencz tanyái. Nyúl, 1848 előtt e völgy vi­rányain és az erdöszéleken igen sok volt, de ma már ritkaság s különösen az urada­lom nyugati részein csaknem egészen kifogyott, erősen irtatván nemcsak a szárnyas és szőrmés ragadozó vadak, hanem a különböző osztályú lakosság által is. R a d a u t z, az uradalom főhelye, előbb falu, de már mint illyen is egy görög egyesült püspök székhelye volt; később mezővárossá lett és 8000 lakosa van, kik 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom