Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865
1865-11-20 / 32. szám
509 velte, versenytéren csak öt éves korában jelent meg, de soha sem veretett meg s számtalan egyéb díjon kivül tizenegy királyi díjat nyert. Később hágó ménnek alkalmazva, tulajdonosának százhúszezer fontnál több jövedelmet hajtott. Hírnevének tökéletesen meg is felelt, mert ivadékai közt háromszáznegyven a nyertesek száma, mellyek 158,000 font sterlinget nyertek. Flying Childers (1715) se szenvedett soha vereséget. Ez volt talán a világ legsebesebb lova, mert Newmarketen 4 mértföldet, 1 furlongot és 173 yardot 6 perez 40 mp. alatt futott be 9 stone 2 font teherrel. Igaz, hogy Surplice 1846-ban a Derbyt (2 l/ z mf.) 2 perez 48 mp. alatt nyerte meg s hogy néhány évvel később West Australia n*) majdnem hasonló sebességet fejtett ki, de nem kell kihagyni a számításból, hogy e lovak 9 fonttal fittek kisebb terhet, mint Flying Childers.**) Angliában gyorsan fejlődött a versenyügy s ez annyira öszhangzó a brit szellemmel, hogy ma már alig van nagyobb város pályatér nélkül. Ezek közt legnevezetesebbek : az e p s o m i, a Derbyversennyel, mellyet a torypárt most élő vezérének nagyatyja alapított, három éves lovak számára ; a newmarketi, a doncas téri, az ascoti, a liverpooli s. a t. Francziaországban a versenyek állítólag már a gallusok idejében ismeretesek valának. Az elsők azonban, mellyekről biztos tudomás van, Fontainebleauban mentek végbe 1776 ban. A császárság és a restauratio korában is voltak versenyek, de — bár a ménesigazgatóság által rendezve, kitűzött czél és rendszer nélkül folytak. Komolyabb intézménnyé csak 1833-ban kezdtek válni a Société d'encour agement alapításával s ezt nem kell a Jockey Clubbal összezavarni, mellytől bizonyos mérvben független. A társulat ez utóbbinak pártfogása alatt áll ugyan, de saját választmánya, budgetje és szabályai vannak. A club csak bizonyos díjak alapításába foly be s tagjait, kik a lovakat nem szeretik, ezekkel foglalkozni semmi sem kötelezi.—A társulatot Orleans hg. alapítá, ki a cbantillyi versenytért divatba hozta. Egy délután néhány barátjával e gyönyörű gyepen lovagolván, feltűnt neki a talaj ruganyossága s rögtön versenyt indítványozott, mellyet M. de Normandie nyert meg. Ezt néhány nap múlva ismételték s végül tavaszra rendes versenyidényt szerveztek. A Jockey Club beleegyezett, hogy 5000 frankos dijáért Chantilly gyepén történjék a verseny; e díj évről évre 20,000 frankig növekedett s a párisi nagy díj után ez a legjelentékenyebb ; az angol Derby mintájára ez is a bárom évesek próbatéte. Chantillyben azóta évenkint tavaszi és őszi versenyek tartatnak, mellyeken a párisi elegáns és feltűnni óhajtó világon és nagy néptömegen kivül valamennyi nevezetesebb franczia versenyistálló látható. (Folyt, köv) *) West Australiant herczeg Morny vette meg hágó ménül 80,000 frankért. Halála után versenyistállója eladatván, West Australian 31,000 frankon kelt el. Értéke e csökkenésének oka az , hogy ivadékai két éves korukban bámulatos gyorsak ugyan, de mint három évesek és idősbek a nagyobb távolságú versenyekre kellő szívóssággal nem birnak. **) Azt sem szabad azonban kifeledni a számításból, bogy Flying Childers 6 éves volt, midőn az említett távolságra a mondott teherrel ment, Surplice és West Australian pedig csak 3 évesek és igy a 9 font teherkönnyebbség bőven ki van egyenlítve. S z e r k. 32*
