Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-08-30 / 24. szám

383 bonaföldeiken a szarvasok elég kárt okoznak; s ezenkívül a tér, hol ö a szarvasra lőtt, tulajdonosa által se tilalmazva, se erdőnek használva nem volt. Fárasztó, bár Malcolm beszéde által élénkített utam volt a juhászlakig. Ha ö nem kalauzol, alkalmasint csak nagy üggyel-bajjal birtam volna oda találni, mert a sötét éj is leszállt raír, mire a tanyára értünk. A juhászlakba lépet meglepett a csoportozat, mellyet a nagy kölemezre rakott száraz fenyőhasábok lángjai körül találtunk. Malcolm apja, a legalább nyolezvan éves agg, gael nyelven a bibliát olvasta családja többi tagjának, úgymint a vele majdnem hasonló korú de óp, erős, egészséges feleségének s Malcolm egy öcsének és nővérének ; ez utóbbi kiválóan csinos, bár kissé terjedelmes hajadon, az elébbi pedig Malcolmhoz hasonló óriás volt. Az öreg ember, könyvéből pillanatra feltekintve, folytatá az olvasást. Malcolm példáját követve én is levettem a kalapomat, leültem egy ládára s bár a felolvasásból egyetlen szót sem értettem, meglepett a csoport tiszteletteljes ájtatossága, mellyel a kissé hoszas zsoltárt végig hallgatá. Az öreg ember ekkor fejét kezeire támasztva, mellyeket hosszú ősz fürtéi egészen elleptek, ugyanazon a nyelven rövid imádságot mondott, s ezzel a bibliát lányának adta át, ki azt kötényével megtörülvén, gondosan egy ládába helyezé. Ezután mindnyájan szíves üdvözlésekkel halmoztak el s vacsorát készítettek, melly theából, zabkenyérböl, tojásból, ma fogott lazaczból s olly tej s tejsürüböl állott, minő csak a Hyglilands on található és élvezhető. Egy pohár toddy felett el kellett mondanom a „nagy veres szarvas" elejtésének részleteit s ezeket különösen a vén juhász hallgatta nagy érdekkel, ki a maga korában híres cserkész volt s most nem győzte sajnálni a régi jó időket, midőn szarvas, őz s mindenféle vad több, juh pedig a mostani számhoz aránylag kevesebb volt. Nem sokára friss szalmából vetett ágyon, plaidembe burkolva olly jó izü mélyen aludtam, mint egy szarvas cserkész s azt hiszem, hogy ennél jobb izücn és mélyebben senki sem alszik. (Vége következik). A kurlandi repülő vadászat. Nincs ország hol a vadászszenvedély bővebb kielégítésre találhatna, mint Kurlandban. Nálunk a nemes lő vadászatot mindenki saját birtokán szabályszerüleg üzi; Kurlandban nincs szabály s országszerte szabadon foly a vadászat. Nálunk ősszel a cserkészetnek, telente a hajtóvadászatoknak van divatja s csak a vadászterek boldog tulajdonosainak van nyaranta is alkalmuk fővad utáni lesjáratra. Kurlandban az év elejétől az év végéig kutyákkal, hajtókkal és dallamos kürttel vadásznak. A vadászat Kurland költészete. A legszebb vadászatok azonban ott is ősszel esnek. A kurlandi birtokosok, többnyire grófok és bárók, miután a nyári pár hónapot a balti tenger partján eltöltötték s testüket a tengerben fördéssel megerösíték: július végével szétoszolnak s néhány hétig aztán mindenki hon piheni ki az út fáradalmait. De alig köszönt be augusztus közepe, az egyik ide, a másik oda lovagol át vadászaival és kutyáival, s a szomszéddal aztán tovább a második és harmadik szomszédhoz, míg egy nagy vadászcsapat alakúi, csaknem nagyobb, mint valamelly kis német herczegség hadi