Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-04-10 / 10. szám

139 A telivér, ha alkatánál fogva nagy teher viselésére képes, kétségkívül legkitűnőbb vadászaton úgy mint akadályversenyben. A vadászié mintaképe az erős, izmos, csontos, mély, jó indulatú telivér; de ez ritka madár, minőt szerezni és birni kevés választottnak adatott. Az ozorai ménes. (Mutatvány Mayr Ottó úr illy czimíí munkájából : „Die Gestiite des österreichischen Kaiserstaates). A helyszín. Az ozorai uradalom Megyes, Tamási, Maisa, Kecsege, Jám, Tóthi és Sári, hozzátartozó részeivel együtt 53,000 holdra terjed. A ménes, Tolnamegyében kebelezett Ozora nevü helységtől a Sió folyó által elválasztva, Veszprém megyében fekszik, Lepsény vasúti állomáshoz legfeljebb 2, Székesfehérvárhoz 4, Dunaföldvár gőzhajóállomáshoz 5 órányira. Mindegyik felsorolt állomáson folyvást találni alkalmatosságot Ozorára. A ménesudvar közvetlenül a Sió partján fekszik, alig egy negyedórányira a faluhoz, különben minden más épülettől el van választva s noha az ozorai uradalom újabb időben haszonbérbe adatott, a ménes önálló maradt s külön igazgatása van. Ez önálló igazgatást az uradalom által a ménes számára kijelölt 400 holdnyi területen gyakorolják; körülbelől 50 hold részint a ménesi személyzet évi járandó-ságára, részint lóhere- és répatenyésztésre fordíttatik, a többi rét és legelő. A szemes takarmányt veszik, mi a lovak nagy létszáma mellett bizonyára nagy költségeket okozna, a jelen 88 darabból álló létszám mellett azonban lényegtelen költséggel jár s inkább gazdálkodásnak tekinthető, minthogy a zab termelése külön gazdaságot és fölszerelést igényelne. Maga a ménesudvar, teriméje által feltűnő rendes négyszöget képez, mellyet a közepén épült téli lovarda két egyenlő részre oszt. E lovarda a birodalom legnagyobbjainak egyike, s ha az egész valóban nagyszerű helyiséget tekintjük, igazán sajnálni kell, hogy nem egész terjedelmében lótenyésztésre fordítják. Nevezetes a lovarda tetőzete, müvakolatos padozat fedezi az egész épületet, s a rajta hosszában átnyúló keresztgerendák roppant fenyüszálak, melylyek a herczegi őserdőkből kerültek. A négyszög főhomlokzatának a bejárattól balra eső szárnyában az uraság lakrésze s néhány vendégszoba van; a jobb szárnyban pedig a ménesbeli tisztviselők laka s a vendégek szolgaszemélyzete számára fenntartott helyiségek. Az urasági lak melletti balhomlokzat a haszonlovak és fölállított csikókTstaHóit, a zabkamrát és a mének számára 8 külön rekeszt foglal magában. A lovarda mögötti lakrészben a fiatal ménesbeli lovak istállói vannak. Mindjárt az istállókba léptekor meglepi a szemlélőt a kényelem és tágasság, valamint a czélszerü berendezés és az igen helyes szellőztetés. A fölállított lovak istállóiban 60 állás van. Az etetők öntött vasból vannak, belől zománezozottak s közepök vékony vasrúd által két részre van osztva, mi a takarmánynak a lovak általi elszórását gátolja. A szénarácsok srófokkal vannak az egész istálló hosszában a falba eresztett vasrudakba erősítve. A csatornázás igen czélszerüen van alkalmazva, ezért tiszta is a levegő