Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-03-20 / 8. szám

t 119 gesebb óvatossággal él, a szerencsétlenség nem esik meg. Es, csodálatos, e balesetek nem csupán a fiatalokat, tapasztalatlanokat érik — mert hosszú pályám folytában tanúja voltam, hogy a fegyver az öreg vadászok kezében, kik ugyancsak megszokták már használatát, csak annyi bajt okozott, mellyeknél csak hajszálon mult, hogy komolyokká nem fejlődtek, mint a fiatalok, könnyelműek kezében ; és ha visszagondolok mindazon balesetre, és hajszálon muló menekvésre, mikről nekem személyesen tudomásom van (ezek száma pedig nem csekély), megmernék reá esküdni, hogy egy sem fordúl elő, ha csak a legcsekélyebb vigyázatnak is van helye. Ugy látszik, hogy az embereken nem fog sem a dorgálás sem a tapasztalás, nem fognak sohasem olly vigyázva bánni a fegyverrel, mint kellene, s minden találmányt, melly az eféle balesetek eshetőségét csökkenti, mint nagy jót kell tekintenünk nemcsak a vadászokra, hanem általában az emberekre nézve. Ha a Lefaucheux fegyvert semmi egyéb nem ajánlaná, mint az, hogy biztosan lehet tölteni, a töltést pedig, biztosság kedveért, gyorsan és könnyen lehet eltávolítani, ha a puskát félre tesszük, vagy ladikba, lóháton stb. kell hordanunk, ez már magában elegendő, hogy minden okos ember előtt ajánlatossá tegye. A tapasztalás sajnosan tanítja, hogy a közönséges kupacsos fegyvert, ha töltve van, alig tekinthetjük tökéletesen biztosnak arra nézve, hogy el nem sül, bármi módon hordjuk vagy helyeztessük is azt. Úgy hordani a fegyvert, hogy a sárkány a kupacsra legyen eresztve, akkor csaknem szintolly szívesen látom a fegyvert egészen felhúzott sárkánnyal, mert a baleseteknek, mellyek tanúja voltam, mintegy kilencztizedét az okozta, hogy a sárkány egy kissé felrántódott, aztán ismét visszacsappant a kupacsra. Ezt nagy mértékben akadályozhatja olly berendezés, mellynél a sárkány három csappantóra jár, az elsőnél a sárkány alig emelkedik egy nyolczad hüvelyknyire a kupacshegytöl. Meg vagyok győződve, ha e berendezés lábra kapna, félannyi szerencsétlenség sem történnék. Megjegyzem, hogy külföldön eléggé elterjedtek már az illy fegyverek, s erősen hiszem, hogy ez az egyik oka, miért nem hallani egy országban sem annyi eféle balesetről, mint épen Angolországban. Ha apa volnék s kupacsos fegyvert kellene fiam kezébe adnom, a fegyver szerszámának így kellene berendezve lenni s nem máskép; s első leczkéje volna, hogy rátanítnám, a fegyvert múlhatatlanúl mindig úgy hordja, hogy a sárkány csaknem a kupacshegyen nyugszik. Illy helyzetben, csaknem lehetetlen a baleset, hacsak a szerszám belül el nem törik; mert ha a sárkány hirtelen s véletlen felrántódik (s e mellett a ravasz veszteg marad), akkor vagy félig lesz felhúzva, vagy visszaesik a harmadik csappantóra nem pedig a kupacsra; s még ha a kupacshegyen is pihent a sárkány s ekkor rántódik vissza véletlen, az a valószínű, hogy visszacsappantában a legalsó csappantóra nem pedig a kupacsra esik. Még ha félig felhúzott sárkánnyal is hordjuk a kupacsos fegyvert, a mi pedig a legbiztosabb módja, be kell vallanunk, hogy az elsülés veszélye nincs végkép elkerülve; mert mindnyájan tudjuk, hogy gyakran kis,ütés is elsüti a kupacsot, s úgy vélem (bár illy esetet nem ismerek), hogy ha a szerszámnak valami repedése folytán a sárkány hirtelen lecsappanna, az elsütné a kupacsot. Még kupacs nélkül sem biztos a töltött fegyver. A lemezzel borított kupacsok bizonyára biztosabbak,