Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-08-10 / 22. szám

352 gondolható volt, semmi tudósítást nem kaphattunk Dr. Brehm felöl, váljon csakugyan megérkezett-e ezen távol világrészbe, s nem kissé aggasztott azon körülméuy, hogy első látogatóink között nem találtuk őt. — Azonban csakhamar megjelent s elmondá mi vár reánk. Több napi kirándulást tőn a hegyek közé s Mensában néhány kunyhót igazíttatott össze számunkra, általában pedig a vidéket is kikémlelé. Kétségtelenül sokat fáradott Brehm föladata teljesítésében; a legközelebbi jövő azonban megmutatta, mennyi hiányt kelle még türnünk s arról is meggyőzött, mennyire nehéz dolog európaiaknak Afrikában előre haladni. Az európai embernek két nehézséggel kell mindenekelőtt megküzdenie azon tartományban, mellybe érkezik; egyik az égalj, másik az étkezésre szükséges legnélkülözhetlenebb apróságok beszerzése. Klima és étkezésnek képzelhetetlen nagy behatása van az európai utas testére és kedélyére, kivált ha — mint közülünk némelyeknek — teste nem volt fáradalmakra és nélkülözésekre megedzve, s ha kezdettől fogva nem lelkesül czéljának kivitele iránt annyira, hogy nyomor és nélkülözések kedélyére lehangolólag ne hassanak. Nappal az emésztő napsugarak, a száraz hőségre következő nedves meleg esők és nyirkos hideg éjszakák, ha eszélyes óvatossággal nem ügyelünk egészségünkre, csakhamar és rögtön betegséget, némelly esetben halált is okoznak. — Azon körülmény, hogy a viznek majd mindenütt nagy hiánya van, jó iható friss viz pedig épen alig kapható néhol, továbbá üditő friss gyümölcs vagy más ritkító zöldség épen nem található, e szerint tehát folytonosan bús ételekkel kell élni; mindez nem kis megrázkódtatást okoz azoknál, kik mint mi európaiak, növény és hús félékkel vegyest szoktunk élni. A legerősebb testalkat is megsínyli, ha ezen körülményre nincs elég gond fordítva. Utalunk mindazon nagyszerű utazók leírásaira, kik Afrika száraz földét bejárták, hogy mindig ugyanezen panaszokkal álltak elö, s nem egy emberélet lett e körülmények áldozata. Az égalj behatása alóli menekülés végett, tanácslom minden utasnak, hogy Afrikában soha födetlen fővel ne menjen a napra, söt ellenkezőleg szerezzen magának egy dupla lemez süveget, olly sisak formájút, minőket Londonban sőt Kairóban és Suezban is kapni, minők Angliában készülnek az Indiákon lakók számára. — Ha nem kénytelen vele az utas, iparkodjék úgy intézni a dolgát, hogy soha máskor, mint napkelte után pár óráig és napnyugot előtt pár órával hagyja el árnyas helyét, mert a tropicus napnak sugarai és hősége az európai embernek méreg, s a napszúrás egyik legveszedelmesebb dolog az utasra. Iparkodjék mindenki a mennyire lehet, hogy ne legyen kénytelen puszta földön vagy sátor nélkül a szabad ég alatt hálni, s e végből ajánlhatom az Angliában készülni szokott, s egy vagy három emberre számított vadászsátrakat ; ágy helyettesitőjeül összerakható könnyű nád alkotmányt s légderekaljat guttaperchából. Az étkezésre vonatkozólag megjegyzem, hogy ha csak egy vagy két európai kíván illy utazásra vállalkozni, legtanácsosabb, ha magát még Európában ellátja egy évre mindazon eledelfélékkel, mellyeket példáúl tengeri úton szoktunk igényleni, még pedig olly tengeri úton, mellyen az ember nem igen szokott útközben száraz földre jutni. Minél kevesebbet egyék az úton s főleg mértékletesen egyék húsféléket, min-