Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864
1864-04-10 / 10. szám
148 Simanska sebes indulással vállalkozott a vezetésre s az első gáton hatalmas ugrással átkelvén, megújitá az iramot. Gi\ Pálffy látván, hogy csak is úgy van kedvező esélye, ha a sárga kitör a másik gátnál, minden erőfeszítéssel felment s igy haladt a két ló teljes irammal a sövényig, mellyet szintén szépen ugorva, gr. Esterházy elsőnek, gr. Pálffy másodiknak ért be. Gr. Mecklenburg az első gáton át nem kelvén, felhagyott a versennyel. A közönség élénk részvétet tanúsított a sport iránt s az omló eső daczára nagy tömeg tódúlt ki a síkra és ázva bár, de lelkesedve üzvözlé a nyerteseket. April 15 ke és 20-ka közt két akadályversenyünk lesz, az egyik 2, a másik 1V« mértföldre; amaz 150, ez 135 font teherrel, minden ló számára. A két mértföldesre eddig 10, a másikra 12 aláírás van. A ló a helyszínén (fair hunting ground) fél órával az indulás előtt nevezendő, 15 és 10 forint tétellel, f. v. f. Éljen a sport — s ki a gátra a ki kedveli! Gr. Szápáry Béla. A vincennesi akadályversenyek. (Martius 28.) Francziaországhan tavai egy „akadály-versenyegylet" alakúit, melly létezésének második évében már nagy nemzeti intézménnyé gyarapodott, mert versenyeit a tömegre nézve sokkal népszerüebbeké és vonzóbbakká tette, mint a minők az illy látványok eddigelé valának. S valóban, csak is a vincennesi versenyek szervezése óta mondható el, hogy a franczia főváros népsége versenykedvelő és versenyrejáró közönséggé lett. A versenyügy Francziaországhan eddig az aristocratia és az előkelő világ köreire szorítkozott s más néposztályok még mulatság gyanánt sem vettek részt benne. Sőt több év előtt szinte pártügy szinét visel te s csaknem kizárólag a legitimisták foglalkozása volt, kik egyiránt fordítottak h átat a népnek, mellyet kitagadott forradalmárokúi néztek és a kormánynak, mellyet megvetettek. S e nézet még most is fel-fel csillámlik bizonyos coteriákban, mellyek az akadály versenyegylet és a vincennesi gyep népies látványaival nem bírnak kibékülni, összehasonlítva ezeket a Jockey Club élit e-jével s a Longchampson élvezhető parfümé de bonne société-ve 1. E szempontból bírálgatja és ítélí el a franczia „Le Sport" is a vincennesi gyepet; s hosszú beszédének magva az, hogy Francziaországhan a lóversenyzéshez nem elég a jó ló, jó lovas, jó sövény és árok s jó talaj : hanem kell, hogy a verseny a társadalmi érintkezés és mulatság gyúpontja legyen, hol kitárni lehessen mind azon elegantiát, fényt és pompát, mellyel a világ legélénkebb s legragyogóbb fővárosa dicsekszik. A fönebbi megjegyzésekből elvonható az, hogy némelly körök a vincennesi versenyeket fitymálják, kivált ha húsvéthétfőre s éles kelet-északi szél idején esnek. S valóban milly átjáró fuvallat üvöltött is végig e síkon s milly kellemes volt előle a zsúfolt állványok páholyaiba és fedett helyeire menekülni! Magán fogat kevés volt ugyan a gyep körül, mert ezek tulajdonosait a szekerczezáporral fenyegető borúit ég visszai'iasztá: de azért az állványok még is megteltek szép nőkkel s kiváló öltözékekkel, sőt a Jockey Club férfi tagjai közül is sokan méltóztattak megjelenni. A pol-