Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-12-20 / 35. szám

554 biztosan mehettünk rókára, mert a Terebes, Hardicsa és Velejte határaiban nagy mennyiségű sürü buja repcze, ennek kedvelt tanyája volt. Minden kis darabban találtunk rókát, habár némellykor olly lucskosnak, zúzmarásnak láttuk, hogy a bundáját annyira kimélő állatot senki sem hitte volna benne. Csak attól kellett óvakodnunk, nehogy a kopók magok verjék fel a rókát, mert illyenkor nem volt ideje síknak tartani, hanem ott helyben fogták el, rosz futó levén ö kerne a repczében, hol különben könnyen el is marad ; egyet fektében kaptunk elé. Volt egy igen meglepő esetünk is. A terebesi vadaskert mellett, melly lapályon egészen elszigetelt tölgyesben fekszik, lovászaink egy nap oda érkeztünkkor azt jelentik nekünk, hogy rókánál jóval nagyobb, szürke, hosszú szőrű vadat láttak egy fenyves rejtjébe húzódni előttük. Azon körülmény, hogy állításuk szerint lovaink különösen ijedeztek tőle, farkast gyaníttatott velünk. Körül állván a rejtet, bebocsátjuk a rókafalkát, melly azonnal erősen kezd helyben állva csaholni, mi pár perczig tarthatott, midőn néhány lépésnyire e sorok írójától egy rendkívül nagy borz sompolyog ki. A követő falka harapdálta, ránczigálta öt, de ez olly mérgesen védte magát, pofozgatva, harapva ellenét, hogy miután egy negyed óráig be-, ki- és körülsétálgatta a kopók dühös csaholása között a rejtet, a falkár s a vadászok egyike lóról leszállván, fejére intézett csapásokkal ejtette el öt, nehezen kerülvén ki merész támadásait. Minthogy több órányi körben nem létezik borzlyuk, e fényesnappali találkozás, a ritkább vadászesetek közé sorozható. Okolicsányi Sándor. Dalmandi ko p óv ad ásza tok. Nov. 14. Jó szimat; szép vadászat az alsó-leperdi földeken. Lovagolt nyolcz urlovas. A vadászat az alsó-leperdi szérüs kertekben nyúlfogással végződött. Nov. 18. Az eső miatt 17-éröl elnapolt vadászat. Napkeltekor sürü köd, melly azonban lassanként eloszlott s délfelé már egyikét élveztük azon szélcsendes, meleg, kitűnő napoknak, mellyek a kopóvadászatok jó eredményét olly bizton igérik. A vadászat 14 úrlovarból álló mezőnnyel indúlt meg, — s a leperdi vetésen rövid keresés után felvert nyúl egyenesen a leperdi malomároknak vette irányát, de a kedvező szimaton csomóban hajtó kutyák sebes irama által követve, a malomároknál szögletet vágott s az árok mentén felfelé tartott. Az alsó-leperdi kisebb bozótokban meghúzódott, de nyugtot nem lelvén, újra indúlt, két vizvezető árkon keresztül egész a felsö-leperdi kenderföldekig jó iramban haladt s az itteni tüske kerteléseken áthatolván, meglapúlt. A falka folyvást teli hanggal hajtva, tétovázás nélkül egész a kenderföldekig nyomon maradt, — a bokroknál azonban szétoszlott s itt volt első de csak félpercznyi szünetünk, mert a kertbe ugratván, a nyulat felleltük s a szegény füles újból menekülni volt kénytelen, de erejében nem bizva, az árkok és árokparti tüskés között bujkálva kísértette meg a szabadulást; itt már a kutyák által nagyrészt szemre hajtva s a lovasok által a szó szoros értelmében tüskén-bokron át követve, végre vizes árokba szédült s elfogatott. Nov. 19. Első kísérlet a Csernovics-féle falkával. — E tetszős külsejű, színre