Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863
1863-11-30 / 33. szám
532 Rendkívül ügyes egyének találkoznak azon emberek között, kik Dél-Amerikában a levágással, nyúzással hivatásszerííleg foglalkoznak. Erre vonatkozólag Darwin így nyilatkozik naplójában: „Egy Las Vacas környékén fekvő estanciában hetenkint számos kanczát ölnek, csupán bőréért, noha illy bőrt alig fizetnek 5 papir dollárjával (egy fél angol korona). Első pillanatra különösnek tetszhetik, miként lehessen illy potomárért levágni e szép állatokat, de miután nevetségesnek tartják ez országban nyereg alá fogni a kanczákat, ez okból — semmi becsük sincs szegényeknek, ha csak tenyésztésre nem. Az egyedüli munka, m cl lyre kanczákat láttam alkalmazni: a buzanyomtatás s ez Darvin leírása szerint csak úgy megy végbe mint hazánk legnagyobb részében még most is. A lóvágással foglalkozók nagy hírre kaptak a lassoforgatásban. Egyikök fogadott, hogy 12 lépésnyire megáll a corral (besövényezett tér) bejárása előtt s hogy minden arra futó állatot elfog, a nélkül hogy csak egyszer is hibát ejtene. Egy másik azt mondá, hogy gyalog megy a corralba, elfog egy kanczát, összeköti lábát, kihajtja, leteríti lábáról, levágja, lenyúzza s póznákra aggatja bőrét (ez utóbbit igen fárasztó munkának állítják) s fogadást kinált, hogy ez egész műtétet egy nap alatt 22 állaton fogná véghezvinni, csupán levágni s lenyúzni pedig ötvenet tudna. Ez hallatlan fogadás volna, mert igen tisztességes napi munkának tekintik, ha valaki 15—16 állatnak lenyúzza s felaggatja bőreit. Ha lovaglási szolgálatra kívántatnak a pampasok vad lovai, akkor hurokkal vagy mint ott nevezik Lassoval fogdossák, mellynek használatában a Gauehok vagy csikósok bámulatos ügyességre tesznek szert — mert gyermekkoruktól fogva gyakorolják kezelését, de miután gyermekéveinkben mi is gyakran olvastunk illyenekről, 'másrészt saját pusztáinkon is sokszor figyelhetjük csikósainknak csaknem hasonló eljárását a ménesek körül —• leírásától megkímélem az olvasót. Vegyes. — Deutsche Michel gr. Kinsky Octaviántól a kis-béri cs. k. államménes számára vétetett meg, hol magánosak kanczáit 60 forint hágatási díjért fedezi. E ménesből Southerland hágómén a inezöii egyesibe tétetett át. —• Az északi bukdár (Colymbus arcticus), mellyet n. muzeumunk számára minap küldöttek, nem épen olly rara avis, minőnek több hírlapunk mondta. Az utóbbi évek alatt legalább ötvenet lőttek hazánkban : az imént beküldött példány azonban tisztasága és épsége miatt becses adomány. — A telivér tenyészkanczák vasúti vitelbérének leszállítását a Ferdinand északi és Károly Lajos vaspályák igazgatóságai 1864. év december utolsó napjáig kiterjesztették. — A pardubitzi Hubertusnap szép szarvasvadászattal lön ünnepelve. A páratlan tizenkettest oct. 10 én burgonyaszedő parasztok fogták el, a mint a neudorfi kertek közt egy zsákutezába menekült; a tulajdonos gróf Saltn Ferencz pedig a pardubitzi vadásztársulatnak ajándékozta, melly nov. 3 áig zárva tartá s e napon déli 12 1/ 2 órakor a dwakacovitzi határban kibocsátá. Az összegyűlt 16 sportsman még más
