Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-01-20 / 2. szám

_ 24 Az angol fogatok — az egy lovas taligától kezdve a hat lóval vont Crosquille hengerig — a befogásnak legczélszerübb s az erő felhasználásának legmegfelelőbb módjait tüntetik fel. Kétségtelenül ott is volna és van is még igazítani való, de aligha tizedrész annyi, mint nálunk. A versenylovak felkantározásáról s azon teher elhelyezéséről, mellyet a futó lónak a pályatéren vinnie kell, a nyeregről és a lovasról ne is szóljunk ; hisz az egész világ minden versenyén angol nyereg, angol zabla, angol erőmű van haszná­latban , angol módra lovagol a versenyző , angol módra zabolázzák a versenylovat, a lovászok és lovasok legnagyobb része angol.—Mellőzve ezt, maradjunk tisztán a fogatoknál. Az angol fogat nagy mértékben , sőt átalában s mindenütt hol csak kivihető— a fölösleges, akadályozó, hátráltató és erőpazarlást okozó súrlódást kikerülni ipar­kodik. Ezért, még a legnehezebb fuvaroknál is a két kerekes rendszer túlsúllyal van használva a három vagy négy kerekes fölött. Teherhordó szekerei, nem ugyan a végtelenig, de mintegy 100 mázsa hord­erejéig két kereküek — s a teher elosztásán a kerekek erőssége, széles talpa és egy­mástóli távolsága segit. Minden teherhordó szekér ruganyokon nyugszik s a súrló­dást ezek által is mérsékli, eltekintve attól, hogy a fuvarozandó tárgynak jobb hely­zetet és kevesebb rázkódást biztosit. A gazdasági szekerek ruganyosak, kivéve azokat, mellyek soha országútra nem mennek. Nézzük a gabona-, répa-, szalma-, trágyahordó s egyéb eféle jármüve­ket, mellyek tisztán csak arra használtaknak, hogy a terményt a termelés helyéről pajtába vagy egy rakásra hordják. Ezek is két kereküek. Könnyű szaladozó kocsijuk, minő nálunk a sandlaufer vagy az aszódi szeker­ke, melly két lóval négy kereken jár — az angol gazdánál két kerekű egy lóval; négy kereküt látni alig lehet, még kevésbé kettős fogatút. Nem mellőzhetjük e helyt a megjegyzést, hogy bizon nálunk se volna számí­táshiánynak nevezhető, ha könnyű fuvarainknál lódevalvatiót kisérlenénk meg. — Minek két ló gazdaságban szaladozni s átalán véve olly kocsi elé , mellyet egy is el­bír; minek oda három ló, hol kettő is bőven elég — s minek a rosz gebékből össze­tákolt sok négyes ötös soi disant juckkerzug, mikor azt a kocsit, azt a terhet, azt az utat, azt a verset két jobbacskán tartott ló , ha nem jobban de csak úgy megten­né? Ne tempózzunk! bizon nincs abban semmi vicz, hogy két három évig négy rosz ló, aztán később per gyalog! — jobb egy lóval , de aztán semper lovas ember maradni. Az angolnál koránsem az egy ló rendszere okozza a két kerekes rendszert, mert hiszen négy kerekübe is lehet egy lovat fogni — s viszont két kerekű kocsiba egy­más elé két három sőt négy lovat is fog az angol, sőt a franczia fuvaros is. — S ezt számításból teszi, mert jól tudja, hogy minél távolabb a vonandó tehertől, minél ho­szabb lánczon vagy kötélen vonatja a fuvarozandó tárgyat, annál nagyobb erőt fejt­het ki ama súly, mellyet a vonó állat a hámbadőléssel idéz elő. Nem szándékunk a tehervonás rendszerét itt tüzetesen elemezni, de szüksé­gesnek véltük per summos apices érinteni azért, mert hiszen a személyszállító foga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom