Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-12-10 / 34. szám

542 melly nézetem szerint illy félelmes vad üldözésére nagyon is jelentéktelen fegyver volt. Menet közben egy kis tisztásra érkeztünk, hol a fíí összevissza volt gázolva, az ágak le voltak tördelve s a középen nagy vértócsa állott, miből meggyőződtem, hogy az oroszlyán a múlt éjjel itt kétségkívül megfordúlt.—Tovább menvén, már a legcsekélyebb jelre sem voltam képes akadni, sem sebvért, sem csapát nem találtam többé. Már ép a felett tanácskoztunk , hogy mitévők legyünk , midőn az arab, ki a kapitány fegyverét vitte, azon hírrel jött, hogy jobbra felettünk a legsűrűbb bozótban két ízben hallott gyenge , fájdalmas nyöszörgést. Újra keresni mentem tehát s pedig lefelé a hogy zugba, hogy ugyan a fenevadat még ott lelem-e s a keresés annál könnyebb volt, mert mindenütt lágy fövenyen haladtam. — Az arab, ki a fájdalmas nyöszörgést hallotta, ijedtében ezalatt puskástól elszaladt s társait a hegycsúcson nem sokára elérte, kikkel most köveket dobált a bokrok közé, míg a kapitány s én alól a szakadásban jártunk. E kövek az oroszlyánt csakugyan fel is riasztották, melly most valamelly bozót legsűrűbb rejtekébe húzódott. (Folytatjuk.) Levelek a franczia sportról. Pár is, november 12. Angol sportember előtt furcsának tűnhetik fel az eszme, hogy a kormány oktassa a nemzetet a lótenyésztésre s a kormány tartson méneseket és tanintézeteket, melylyekben a közönséget elméletileg és gyakorlatilag tanítsa. Pedig ez Francziaországban így van, mire csak azt lehet mondani, hogy a chaque pays ses moeurs — s habár semmi sem pótolhatja az egyéni ipart, törekvést, erélyt, mellyekkel — mint Angliában-— az ügy úgyszólván önmagától halad és vesz lendületet : de lia e tulajdonságok a tömegben végkép hiányoznak vagy merőben kifejletlenül maradtak, úgy azokat az öszpontosított hatóság néha sikerrel ösztönözheti s fejlesztheti. A francziák azt hiszik vagy legalább hitték, hogy ép olly alapon állíthatnak elö jó lovakat, a mint a legfinomabb szőnyegeket, a legkitűnőbb üveget és porczellánt készítik. — Gobaix, Sèvres, Aubusson, Beauvais gyárai, maga a Gobelins is, mind kormányintézetek — s feladatuknak, bogy az illető czikkeket a tökély legmagasabb pontján állítsák ki, megfelelnek. „Miért ne állíthatnánk ki hasonló alapon legjobb lovakat is ?" kérdezték vagy látszottak kérdezni a franczia hatóságok. S így történt hogy az államménesek a nemzetgazdászatnak mindig egy részét képezték , bár sokkal kevesebb sikerrel s nem közelítve meg a tökélyt, melly Beauvais dús színezeteiben, Gobaix kristálytisztaságában és Sèvres remekmüveiben lön elérve. Tagadhatlan azonban, bogy a Havas vagy is a császári ménesek nagy befolyást gyakoroltak minden fajú lovak tenyésztésére Francziaországban. Ezelőtt neveltek is lovakat, most azonban csak telivér mének tartatnak az istállókban , magántenyésztök- s az egész ország használatára, különös tekintettel a katonai lószükséglet kellő fedezhetésére. E perez épen legalkalmasabb arra, bogy e franczia nemzeti intézetről— s ennek a versenyügyre és a lótenyésztésre gyakorolt befolyásáról írjunk, mi-