Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862
1862-12-10 / 34. szám
543 után a kormánynak e részbeni működése épen most ment át a leggyökeresebb reformon. A franczia liaras már a nagy forradalom előtt létezett s I. Napoleon csak újjá szervezte, kétségkívül nem a sport vagy versenyügy kedvéért, mellyel nem törődött — hiszen az ő egyetlen sportja a háború volt — hanem a katonai kérdés végett, hogy a hadsereg számára sok és jó ló legyen kiállítható. 1806-ban harmincz illy ménes állt fenn, ma már csak huszonhat van, hét különböző térkerületre osztva, úgy hogy mindenik kerület az ország más és más részének szükségeit fedezze. E huszonhat ménesben az államnak jelenleg 1300 hágó mène van s ezeknek neve, szőre, ivadékága stb. nyomott táblázatokban függ minden istállóban, hogy a kanczák tulajdonosai láthassák és választhassanak. A mének angol telivérek , angol- arabok , tiszta arabok, s könnyű és nehéz teher alá valók — sa különböző fajok úgy vannak az oiv szágban elosztva, a mint ezt a bizonyos országrész szükségeire nézve leginkább megfelelőnek tartják. Francziaországban t.i. alapelv gyanánt van felállítva, hogy ezen állami mének nélkül se a hadsereget lovakkal ellátni, se a magán szükségletnek eleget tenni nem lehet. — Angliában , hol a szükséglet arányához emelkedik az egyes tenyésztők ipara, ezt természetesen alig értik, de Francziaországban a nemzetgazdászat ezen alapelveibe avatkozás szokott dolog, sőt a tömeg szinte megvárja. — A kis gazda, kinek egy anyakancza áll istállójában, a kormány kötelességének tartja, hogy ez kanczája számára ménről gondoskodjék s zúgolódni fogna, ha illy mén nem állna rendelkezésére. A kormány tehát hágó méneket tart a nagy közönség számára; — sőt azelőtt maga is tenyésztett telivér kanczák után; ezt azonban a most uralkodó császár nem rég megszüntette. Illy intézet fenntartásának költsége természetesen nem csekélység s a kereskedelmi és közgazdászati tárcza budgetében a havas nem kevesebb mint három millió frankkal jelen meg. Minden hágó ménre fordított évi költség 720 forintra van téve. Az állami mének által évenként fedezett kanczák száma 62,000-re megy. A kormány ezenkívül a magán-tenyésztőket díjakkal és dicsérő oklevelekkel buzdítja. A kiosztott díjak összege ez évben 300,000 frank volt, a magánosak istállóiban tenyésztett és jutalmazásra vagy dicséretre érdemesnek talált csikók száma pedig közel ezer. Pá ris, november 19. Az állam-mének hasznosságáról olly eltérő vélemények keletkeztek az e részben első tekintélyek— s különösen a katonák és a sportsmanek közt : hogy a császár szükségesnek látta egy vegyes bizottmány kinevezését, melly e kérdést megvitassa. E bizottmány elnöke Napoleon herczeg — a huszonhat tag pedig a sport, pénz- és hadügy avatottja volt, olly nevekkel, mint báró de Pierrés, Vicomte Daru , gróf Morny, M. Fould, Randon tábornagy stb. A kérdés azonban annyira elbonj olodott a két ellentétes vélemény közt, mellyeknek egyike az állammén-intézetek növelését és gyarapítását, másika pedig korlátozását vagy teljes eltörlését sürgette : hogy a bizottmány nem bírt egyességre vergődni, söt minél többet beszélt, annál nagyobb lett a zavar, míg végre Napoleon berezeg szavazás alá bocsátotta az ügyet s a szavazók egy tizenháromból álló majoritásra és egy tizenegyből álló minoritásra (két •
