Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-09-20 / 26. szám

415 „Midőn Isten Ádámot teremté, nevénél nevezte öt s így szólt hozzá : „Válassz a ló és Borak*) között." Ádám felelt : „A kettő közt a ló a szebbik." És az Isten megjegyzé : „Jól tetted hogy saját és ivadékaid dicsőségét választottad ; még léteznek áldásom lesz rajtok, mert minden teremtményeim közt legkedvesebb nekem az ember és a ló." Ezenkívül a mén a kancza előtt s az arab ló más ló előtt lön teremtve. Ádám első ülte meg a lovat, utána Ismael, az arabok őse. Idő multával azonban az arab faj elkorcsosúlt s következőkép lön helyrehozva. Azed törzsbeli arabok jöttek Jeruzsálembe örvendezni Salamonnak Sheba királynéval történt összekelése fölött. Bevégezvén küldetésüket, így szóltak Salamonhoz : — „0 Isten prophétája! hazánk távol van, készletünk elfogyott, te nagy király vagy, adj annyit amennyivel visszatérhessünk." Salamon ekkor egy — Ismaelféle fajból származott pompás ménlovat hozatott elő s monda nékik : „Im e készletet adom énútatokra; ha megéheztek , szedjetek száraz fát, gyújtsátok meg, legjobb lovastokat pedig ültessétek e ló hátára s adjatok jó lándzsát kezébe; tűzetek még alig lesz megrakva, midőn már bő zsákmánnyal látandjátok visszatérni öt. Menjetek s fedezzen oltalmával Isten!" — Az Azed törzsbeliek elindúltak, úgy tettek mint Salamon parancsold s a lovas előtt se zebra, se gazella, se struez nem menekülhetett. Belátva ekkor a Dávid fiától nyert ajándék roppant becsét, haza tértek , a mént tenyésztésre szánták s általa tettek szert ama fajra, mellynek ma is Zad-el-Rakeb — az utas készlete — a neve. E faj világhírűvé lön. Elszaporodott keleten és nyugaton, a meddig csak behatoltak az arabok." A lónak tehát arab hagyományokhoz képest magas és úgyszólván isteni eredet lévén tulajdonítva, nem csoda hogy Ismael ivadékai annyi szeretettel viselik gondját. Közmondásuk, hogy „a földi paradicsom ló hátán, nő keblén és könyv lapján található." A ló kedvelését náluk vallásos érzelem is ápolja. Szerintük a ló üstökéhez jó szerencse, dús zsákmány és örök boldogság van csatolva. Az angyalok kedvencz foglalkozása : hadi gyakorlat és lóverseny. Ki a vallás diadaláért nevel lovat, Istennek kölcsönöz. A szent háború számára nevelt ló feltámadás napján gazdáját az örök tűztől mentendi meg. Lóért adott pénzt az Isten szegénynek adott alamizsnaként tekinti. Isten minden a lónak adott árpaszemet a jótettek könyvébe jegyez fel stb. Daumas tábornok hosszasan írja le Sahara lovainak különböző fajait s munkájának e részét arab fogalmak előzik meg ama tulajdonságokról, mellyektől a ló tisztavérüsége függ. „Elölről nézve, ollyan mint egy emelkedő hegycsúcs ; hátulról tekintve ollyan mintha előre nyúlnék, hogy leborúljon ; oldalvást erősnek és egyenesen állónak mutatkozik. — Aztán négy része nagy legyen : homloka, eleje, krupja, ezombjai ; négy hosszú : szügye, lába, hasa, csípői ; négy kurta : háta, csüde, füle, farka. E tulajdonságokból azonnal kitűnik , hogy jó vérből való s bizonnyal jó futó. Továhbá, a kancza „vadkantól vegye a bátorságot és a fő terjedelmét : gazellától a szemet, szájt és deliséget ; antilopétól a játsziságot és értelmességet ; struez*) Borak azon állat, mellyen Mohamed a mennyen átutazott. Öszvérhez hasonlított, mert se mén nem volt, se kancza.