Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-04-10 / 10. szám

149 mét távozván, néha csak két nap múlva tér vissza, míg aprai ha bőséges eledelt nem kaptak , ezalatt böjtölni kényszerülnek. Sokán azt hiszik, hogy a sas, mert könnyű szerével olly nagy téren megíordúlhat, eledelt is nagy mennyiségben kerít magának ; de ez nem így van s azért a természet e madarat olly tulajdonokkal látta el, mellyekkel az étlenséget mindjárt kis korától fogva, ép úgy mint a bagoly, napokig, söt egy két hétig is eltűri. Ha azonban a prédának bővében van , akkor annál inkább lát hozzá s kivált ha jó ideig koplalt, öt-hat font húst is felfal egyszerre. A sas alkatánál fogva nem bír annyi elönynyel prédájának üldözésében, mint a sólyom. — Ez csupán olly madarakra vadászik, mellyek kisebbek nála s így nem akad ellent állásra ; nem kell veszélytől tartania lia zsákmánya után jár; minden mozdulata könnyű, gyors s hajlékony testénél fogva olly helyekre is követheti kiszemelt áldozatát, hol a sas nem repülhet. Ez utóbbi ellenben csak olly tárgyat kaphat el, meilyet rézsútos röptében elragadni képes, mert soha a földre le nem csap, ha nem bizonyos benne, hogy röptét folytatva azonnal ismét tova kelhet. Nem mer olly szük helyre ereszkedni, hol akadályra bukkanhatna s ép úgy ragadja el a bárányt vagy bármi más állatot, mint a fecske a vízen eviczkélő rovarokat, hogy t. i. mint mondtuk azonnal ismét tova száll. És e körülmény számtalan állatot véd meg e kegyetlen orvmadár kapzsisága ellen. A legkisebb bokor is biztos menhelyet nyújt nekik előle , mert a sas attól tartva, hogy karmait az ágakba bonyolíthatná vagy szárnyait szét nem terjeszthetné, még ezt is kerüli s inkább koplal, hogysem magát e veszélynek kitegye. *) Nem sok hasznát veszi a sas éles szemeinek sem, habár velők pillanat alait egy egész országot végig néz is, mert a nyájaknak , mellyekben különben kényekedve szerint dúlhatna, ezeknek is meg van adva az ösztön, mi őket ellenségük közeledtére figyelmezteti. A juhok azonnal összebújnak, a birkák bárányaikat közbe veszik s ha csak egy fa alá, valami sövény mellé, vagy domb oldalába rejtőznek is, nem kell többé veszélytől tartaniok, mert a sas meg nem támadja őket , ha röptét bármi is gátolja. A sas áldozatával soha küzdelembe nem bocsátkozik, annál kevesbbé akkor, ha a nyáj emberek vagy házak közelében legel. Mint minden vad állat, úgy ő is kerüli az embert s már természetében levén ama csel, hogy zsákmányát hirtelen kell meglepnie, soha olly ellent meg nem támad, mellynek bármi nemű védelme vagy védeszköze rá nézve veszélyes lehetne.—Voltak a kik a zerge kampója elöl látták öt hátrálni, Grellet pedig írja, hogy egy alkalommal sast és farkast talált dermedten fekve egymás mellett. — A karom és élek közti harcz mind a madárra, mind a dúvadra nézve szomorún végződött. Bajorország hegyeiben hemzseg a sok zerge s így ott a sasok sem ritkák; a vadásznak sokszor nyílik alkalma a sas cseleit, mellyekkel él mikor zsákmányt keres, tanulmányoznia s kiösmerheti mi módon használ fel e kegyetlen ragadozó minden körülményt s hányféle csínyt követ el kiszemelt áldozatának megejtésére. *) Buffon egy sast emlit, melly kelepczébe esvén , abban még 40 napig táplálék nélkül élt s csak a7. utolsó hétben kezdett ereje fogyni. 10*