Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-04-10 / 10. szám

YADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Csiitöi't. app. 10. 10. sz. Hatodik évfolyam 1862. A sasfészek. A „Revue Brittannique" ban megjelent következő czikk írója Charles Boner a vadászirodalmat egy — a zergevadászatról írt jeles munkával gazdagítá; második müve a szarvas, dámvad, vaddisznó és siketfajd vadászatáról szól. Ezenkívül több vadászati és természettani czikke jelent meg s ezek egyikét közöljük itt a sasról és fészkéről; minthogy azonban nálunk a keselyűt, orvalyt s a nagyobb héját és ölyüt is vegyesen sasnak nevezik, szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az alábbi czikkben mindenütt az aranysas, Buffon aquila-chrysaeto s-a értendő. I. „Hetedhét országon ritka az ollyan vadász, ki éltében csak egy sast is lőtt. " Ezt mondja Christopher North*) s igazat mond, mert ez valóban nem mindennapi eseménynek mondható. A léglakóinak királya, Jupiter sasa nem adja meg magát olly könnyen, mint bármelly más madár; ő, kit csak néha látunk a felhőkön túl az ég felé emelkedni, olly magasan jár, hogy röptét egyetlen élő lény sem haladhatja meg ; közte s a nap közt nincs egyéb a semmiségnél, a végtelen űrnél s itt e magasban nyugszik hatalmas szárnyain, mellyeknek aranyfényében a napsugarak játszadoznak'.' -— E felmérhetlen távolból, e határtalan végtelen regióból néz ő le a földre s majdnem természetfeletti láterövel vizsgál és kutat onnét minden legcsekélyebbet. Semmi ki ném kerüli szemét, melly a csodával határos gyorsasággal hatol keresztül a több ezer ölíjyi messzeségen. / *) Álnév , melly alatt Dollii Wilson tanár a „Blaakwood Magazine

u-ben , írt. 10