Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-30 / 9. szám

135 czig tartó futamára, de a hosszú időközök unalmas volta igen drágán fizetett élvezetnek tűnteti fel a versenyt olly egyének szemében , kiket sem a lovak iránti előszeretet , sem más közvetlen érdek nem buzdít. Másként van ez Angliában, hol Betting-ring vagy is külön fogadási kör létezik, mellynek helyiségeibe az illetők seregesen tolakodnak, hogy ott fogadásokat kössenek, vagy oldjanak, melly fogadások az egész ügy kifejlésének nem csekély rúgói. A versenyek egyes, költői eseményei fogadásokra nyújtanak alkalmat,, mik ismét más érdekek forrásai levén, sokszoros élvezetet vonnak maguk után. De miért nem utánozzák a mi versenykedvelőink azon angol társulatot? miért, nem törekesznek ezen élvezetes ügynek minden érdekét, egész kecsegtető vonzerejét foganosítani ? E nagy közönség, melly órákig képes mozdulatlanul elülni a whistasztal mellett, kártyákra — miket egy szegény bamba fejedelem számára gondoltak ki — rakván pénzét; e közönség, mellynek egy részét a börzeláz ragadja meg, épen nem volna-e képes a versenyügyet tágabb térre segítni, emelni s terjeszteni annak eddig olly egyhangú változatlan hatáskörét, folyamát? Vagy csak ezután is az üzérek s alkuszok fussanak versenyt egymással ? Pedig az anyagi hasznosság szempontjából tekintve, igen nagy különbség létezik a kártya s börzejátéknak csalárd élvezetei- s a verseny fogadások valódi értékű haszna között, ide nem számitva a kellemes inger, választékos és ártatlan fényűzés és a szabad lég külön külön jótékony előnyeit, miket ez utóbbiak nyújtanak. E haszon igen messze terjedő, mert a ki fogadást akar kötni, annak a versenyek folyamát (figyelemmel kell követni s minél többen teszik ezt, annál inkább szaporodik a bevétel, melly ismét a dijak felebbemelését teszi lehetővé. Nagyobb díjak több lovat csalván a gyepre, a lónevelők száma gyarapszik ; a telívérek szaporodnak ; a lófajok javúlnak s az ország a nemzetgazdászat terén olly haladást tesz, melly azt a kereskedelem , fényűzés és háború szükségleteiért a külföldnek fizetethadó alúl felmenti. Párisban néhány év előtt szerveztetett egyfilly „fogadási kör" (chambre des paris), hol mindenkinek alkalom nyílik, hogy a fogadások körül kellő gyakorlatot magáévá tegye. Ennek a versenyek élénkségét emelő hatása már is meglátszik, pedig még csak kezdemény az egész, és szükséges, hogy mindenütt, hol illy fogadási kör keletkezik , az egész az angol Betting-ring mintája szerint legyen szervezve ; szükséges hogy a gyep nagyszerű élvezetet nyújtván a versenykedvelőnek, a nemzeti érdek mellett, neki nemes időtöltésre is adjon alkalmat, melly et tires óráira, de rendezettebb , körülirtabb eszmék érvényesítésére is fordíthasson. De hát mi tulajdonképen az a versenyfogadás ? kérdi nagy része ama közönségnek, mely minden este jelentékeny összegeket koczkáztat a zöld asztalokon. A versenyfogadás olly valami, mi épen nem kiván több tanulmányt, mint a mennyit a whist elveinek, vagy bármelly más szokásos játéknak megtanulására fordítunk ; mert csak némi jó akarattal is, rövid idő múlva annyira leendiink, hogy igen élénk érdekkel ragadtatjuk el magunkat a fogadások felhevítő változataitól. Úgy hisszük nem szükség azt bizonyítgatni, milly nagy befolyásuk van a fogadásoknak a versenyügy haladására s ennélfogva a lótenyésztés emelkedésére, fejlődésére ; Angliában kétségkívül a fogadások tették a versenyeket oly átalánosan nép-