Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-30 / 9. szám

136 szerüekké s a lótenyésztésnek hatalmas iparággá fejlődését azok segítették; Francziaországban pedig maga a törvénykönyv is, melly a börzeüzérkedést és szerencsejátékot meg nem engedi, a versenyfogadásoknak szabad tért nyit. Bizton állíthatjuk, hogy a fogadások lényeges összeköttetésben vannak a versenyügygyei, mert kevés lónevelő van, ki istállóinak költségeit azoknak jövedelmezése nélkül fedezhetné, anynyira, hogy nálunk alig egy két istálló téríti vissza a nyert díjak által a reá fordított összegeket, míg a többi mind veszteségben marad ; de ha a lótenyésztő, tudván hogy valamelly versenyben az esélyek reá nézve kedvezők, ismervén lovának versenykész állapotát s a többi vetélytárs képességét, fogadásokba bocsátkozik : tetemes összeggel szaporíthatja az elnyert díjat. Angliában a díjak átalán véve igen csekélyek ; de azért a legértéktelenebb versenyekre is nagy számú lovak neveztetnek, mert mindenki tudja, hogy fogadásokban nagy összegeket nyerhet. Azonban a lótulajdonosnak nem szabad minden alkalomkor fogadásokba ereszkednie, mert igy apródonként elveszíthetné mindazt, mit valamelly szerencsés napon egy fogadásban nyert ; a reá nézve kedvező esélyekre számot kell tartania s mindendenkor helyes arányokat keresnie. Két vagy három nyert fogadás jövedelme, ha nem is jelentékeny, a tenyésztési költségek fedezésére elégséges, sőt ezeknek szükséges tényezője is ; mi mellett még egyéb előnyei a fogadásoknak, hogy a nézők érdekét emelik s őket hasohlag lókedvelésre serkentik. A kit a versenyek nem érdekelnek, ha véletlenül vagy az oda toluló sokaságtól elragadva az állványokra téved s ott a lovakat futni látja, a nélkül hogy másban, mint a lovarok öltönyében találna különbséget : az bizonyára kevés figyelemmel veendi az egész látványt ; de ha csak kevésbe is fogad, azonnal már hol valamelly ló eredete után, hol a rajta ülő lovar után kérdezősködik ; élénk figyelemmel vizsgálja kedvenczét, ennek képességét; az esélyekkel iparkodik megismerkedni, szóval egészen más ember válik belőle : a hideg és közönyös nézőből kiváncsi, buzgó ügybaráttá lesz ; a verseny tartama alatt még lélekzetét is elszorítja s feszült várakozással szegzi a nyerpontra szemeit. E módon az egész ügy mintegy felevenül, a közönség a tenyésztésre kedvet nyer s iparkodik e nemes törekvéseket méltó részvétével segíteni. S ez azon Jdöszak, mellyben a haladás valódi. Hogy a fogadások árnyoldalai mellőztessenek, szabályozni kellett ez ügyet s e czélból, vagyis a csalások s eféle helytelenségek megelőzésére alkotta az angol és franczia lovaregylet a fogadási rendszabályokat, mellyek szigorú megtartása folytonos gondjainak tárgya. A versenyfogadások módjai különbözők s ezek részletes ismertetése az itt megkezdett czikksorozat feladata. Mellőzzük a nálunk, Franczia- és Németországban szokásos, de Angliában alig előforduló sorshuzási módot, midőn t. i. a futó lovak neveit vagy számait egy kalapba vetik, az összeállott fogadók mindegyike kihúz egy nevet vagy ennek megfelelő számot s ki aztán ama ló nevét vagy számát húzta, melly elsőnek ér be : az nyeri az egyenlő részben befizetett fogadások összegét. Világos, hogy e játéknál az értelmi-