Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-30 / 9. szám

134 háborúk alatt részt vön s öt hadi vállalataiban lóháton követte." Az iró aztán ama véleményét fejezi ki, hogy a császár alkalmasint innen öröklötté harczias hajlamait, jellemszilárdságát s azt, hogy annyira szeretett folyvást lóháton ülni. Mind ez talán nem egészen alkalmazható a mostani császárra ; de lovagolni szeretése nagyanyjáról maradhatott reá, azt pedig, hogy a lovakhoz ért, eléggé bizonyítja az Angliából magával hozott lovak kiválasztásánál tanúsitott itélötehetsége. A császári istállókban kitiinö építészeti izlést még fokozva látjuk azon udvarban, mellyböl a lovarda kapuja nyílik. Itt legelőször is négy bronz szoborral találkozunk, mellyek eléggé számot adnak arról, mért kedveli az ember a vadászatot. Egy — a természetes alakúnál nagyobb élethű bull-eb dühösen ugatja lánczárói a farkast? melly kölykeinek egyikét elorozta, mig a gaz rabló biztossága érzetében oldalog el. Mögötte egy vadkant fülelt le egy disznófogó eb s a farkas vélt biztosságának ellentéteül a negyedik bronz ezt viszont a kölykek anyjától legyömrözve s vonítva állítja elő. A Louvre államterme alatti lovarda 22 láb magas, 60 láb széles és 180 láb hosszú. A fölep tizenkét kőoszlopon nyugszik, mellyek cserfával vannak burkolva s a talajtól fel négy lábnyira kivánkosozva. Szellőzési rendszere tökéletes s kivilágosítva éjjel-nappal egyiránt használható. Az oszlopok igen alkalmasak arra, hogy a lovak fordúlni tanuljanak s kezesekké váljanak. Innen a császári herczeg istállóját tekintettük meg. Hat osztályban hat gyönyörű kis skót poni állott itt, első lévén köztük „Arlequin" a 12 marok alatti tarka paripa, mellyen a kis herczeg múlt őszszel Chalonsban létekor ült. Láttuk egyúttal ama dísz nyeregszerszámokat is, mellyekkel az arab főnökök kedveskedtek a franczia császárnak. Arannyal és ezüsttel gazdagon s rendkívül Ízletesen hímezve, valóban ritka müvek ezek. Egyszer — Abd-el-Kadernek St. Cloudban tett látogatásakor, már használva is voltak. Az istállók megtekintése nekünk nem csak kedves élvezetet, de mondhatjuk okulást is nyújtott. Nincs az egész intézetben semmi, mi mesquin - nek volna mondható. A főlovászmester Fleury tábornok lakától kezdve le egész az istálló-folyosókig minden a legjobb izlést tanúsítja. A verseny fogadásokról. i. Habár a versenyügy nálunk napról napra növekedő népszerűségnek örvendhet is, meg kell vallanunk, hogy ezt a közönség nagyobb része még mindig csak az élvezet mintegy mesterséges hideg tényezőjének tekinti. Egy rész csupa divatból látogatja a versenyeket, a másik merő időtöltés s a tarka közönség kedvéért megy ki a versenytérre s nagyon csekély kivétellel mindazok , kik az állványokat elfoglalják, a versenyek folyamát olly érdektelenül tekintik, mintha valami sodronybábok élettelen jeleneteit néznék. Figyeln ek ugyan a veressel fehér csíkos testű, vagy a fekete testű és rózsaszín ujjas lovarok paripáinak pár per-