Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-30 / 9. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Szombat, mart. 30. 9. sz. Ötödik évfolyam 1861. Egy lókedvelő sétái Parisban. I. Sok angol hitetlenül nevetné napjainkban azon állítást, hogy ősei a gallus berontóktól tanúlták a lovaglás mesterségét, pedig ez kétségtelen történelmi tény ; csakhogy míg az európai continens a harczi lovakra fordítá fő figyelmét, addig a brit szigetek a vadász-, a verseny- és a hámos-lovak javítását tanulmányozván, a hyppologiábane világrész minden népét messze túlhaladták. De e század második felében a jó példát követő francziák is annyira vitték már lovaik javítását, hogy e részben nem sokára már az angol is alig fogja őket felülmúlni. — Egy alkalmat sem mulasztanak megvenni a pénzért megszerezhető legjobb apalovakat s bizományosaik évenkint bejárják Angliát, szaporítandók a Francziaország különböző részeiben elhelyezett jeles hágó mének számát. — Húsz év előtt alig néhány állam -ménesük volt még s ina máiezek száma huszonhat. — A legnevezetesebbek : Angers, Libourne, Napoléon, Pau, Le Pin, St. Lô és Tarbes mellett vannak elhelyezve. — A legnagyobb eddig a pompadouri volt, hol évenkint mintegy háromszáz telivérből álló ménes járt ki a gyepre. — Legközelebb azonban egy felterjesztés folytán, hogy a közérdeknek megfelelőbb lenne : ha a mének a környéken úgy osztatnának el, hogy az ott lakó gazdáknak és uraknak inkább kezük ügyébe essenek , a ménesek főigazgatója — Fleury tábornok ezen felosztást elhatározta. 12