Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-03-10 / 7. szám
102 Midőn — írja egy franczia — először szemléltük meg e versenytért ; midőn az állványok közepéről szemünkbe ötlött ama gyönyörű rét, melly a boulognei-liget felé elterül ; balra a festői tekintetű malom, a palyaőrnek kaczéron felékitett laka; szemközt a regényes zuhatag, a sétálók találkozója, jobbra Rotschild bárónak nagyszerű palotája, hátul a Szajna, ez és az állványok között a számtalan nyári kastély, e folyóntúl pedig a Mont Valérien s tovább-tovább Meudon, Bellevue, Saint-Cloud gyönyörű vidékei : nem valánk képesek szemeinket elvenni e bájos látványról s bár bejártuk Franczia- s Angolhon minden versenytéréit, de a meghazudtoltatástóli félelem nélkül elmondhatjuk, hogy nem láttunk e nemben nagyszerűt, mi a Boulogne-ligeti versenytérhez hasonlítható volna. Némi tájékozásul feljegyezzük még a Francziaországban tartatni szokott versenyek időpontját, és pedig : april hóban : Bordeaux-ban és Párisban, május hóban : Avignon, Paris, Angoulême, Bordeaux, (torony-verseny) Poitiers, Chantilly, Limoges, Versailles ; junjusban : Versailles, Aurillac, Pau , Angers , Spa , (torony-verseny) Montauban, Vannes, Toulouse; juliusban : Toulouse, Saint-Omer, Quincamp, Gand, Saint-Brieux, Amiens, Rochefort, Boulogne-sur-Mer , Mont-de-Marsan, Le Pin, Luçon ; augustusban Saintes, Abbeville, Rodez, Caen, Avranches, Valenciennes, SaintMaixent, Tarbes, Moulins, Quimper, Laon, Dieppe (torony-verseny), Le Mans, Saint Malo, Nantes , Blois , Saumur, Spa, septemberben : Périgueux, Autun, Montier-en Der, Baden-Baden (?) Pompadour, Tournay, Strassburg, Méziéres-en-Brenne, Chantilly; octoberben : Páris, Chantilly, La Marche. (Vége következik.) ._ V V a d ászrajzok. Havas Sándortól. III. (Vége.) A Bikkel szemközt emelkedő domboldalt pedig, a Sajó medrére nyiló számtalan mellékvölgyével és hajlatával, már maga a természet egy zárt felséges vadaskertté s kiválókép foglyok; nyálak és mindennemű apróbb vadak növeldéjévé alkotta. — Egy felől a Sajó, másfelől a Hernád választják azt el a nyilt siktól s míg aratás után a minden felől zaklatott vad alig tud hová húzódni, s míg tavasszal a rakonczátlan két folyam hirtelen beálló árja nem ritkán az egész itteni nyúltenyészetet elsöpri: addig a sápi, zilizi, bódvai, senyei és sajó-vámosi erdők sűrűjében s buján sarjadzó vágásaiban a kisebb vadak egész biztosságban gyarapodhatnak. Ennek leginkább kedvez a sajó-vámosi gróf Keglevich-féle gyönyörű tilalmas, melly fogoly, nyúl és minden apróbb vadtól a szó teljes értelmében hemzseg s mellynek leginkább köszönheti a körülfekvő vidék is eddig tapasztalt vadböségét. E két vadfaj szaporaságával, ha egyszer az emberek kiméletlen üldözéseitől védve van, a dúvadak szünetlen zaklatásai sem birnak s bár a róka csakolly gyakran csatangol ez erdőkörökben is mint bárhol másutt, azért a vámosi tilosokban mindig a legszebb eredményű fogoly-, nyúl- és szalonkavadászatok esnek.
