Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-10 / 7. szám

103 S most tartsunk még kis szemlét a síkon, Borsod tulajdonképeni alföldjén. — Hogy ezt annál jobban tehessük, jerünk fel a harsányi partra, honnan a megyének hátralévő részére igen szép és tág kilátás nyílik. Amott balra Miskolcczal majdnem szemközt, a vasút egy terjesebb erdőfoltot hasít; ezek a kemeji, zsolczai és sajóládi egymással határos erdőtagok, torzsai aBikkböl hajdan egész idáig terjeszkedett s csak a Sajó medre által félbeszakított őserdőnek, mellynek több százados ölnyi átmérőjű példányain a zsolczai szép parkban most is gyönyörködhetünk. A Sajó, Bársonyos és Hernád vizei ez alant fekvő erdőségben jőnek össze, ide húz tavasszal legörömestebb s legelőször az erdei szalonka és sokáig nem tud a televényes lágy talajtól megválni. Télen a környékbeli kisebb vad is mind e rejtekbe húzódik s a nagyobb gond mellett, melly a siknak e legkitűnőbb vadonyjára fordíttatik, ezek a vidéknek legkellemesb vadastérei. Innen keletdélre, mindenütt siiríí bokrok, keskenyebb erdőfoltok és füzesek jelölik a Sajónak tekervényes s néhol több ágra oszló folyásait s jelölik egyszersmind a megyének Zemplén felőli határát egész a Tiszáig, melly Őrösnél a már nagy folyammá nőtt Sajót is befogadja. A mint a falevél húllni s a mező fakúlni kezd, vad és vadász a Sajónak ezen bokros mellékei felé tart, hogy egymással találkozzék. Az innen jobbra egész le a Tiszáig s fel egész Eger vizéig elterülő nagy síkokon, mellyek termékenység s jólét tekintetében az ,igéret földjével' vetekednek, a mezei kisebb vadászatoknak, különösen pedig az agarászatnak s az ezzel rokon foglalkozásoknak nyílik tág mezeje. A Bikkböl fakadó Hejő, a kis és nagy Csincse vizei továbbá majdnem egyenkörü irányban futván be a gyönyörű téreket, ezeken összevissza fel s alá kanyarognak számtalan kisebb tavat, eret, nádast és ingoványt alkotnak, különösen a Tiszához közel fekvő lapályokon. Itt tehát a vízi vadak minden nemével is találkozunk. A vadludak, gödények , gémek s minden nagyobb vizi vad a Tisza mellékeit Ivánka, Négyes, Valk és Bábolna rótségeit, a vadruczák és sárszalonkák pedig eme közbenső kisebb ereket s nádasokat is látogatják s alig van ezen az egész síkon olly határ, hol alkalmilag vizivadaszáttal is foglalkozni ne lehetne. Néhol ezen kisebb folyók mentében, példáúl Bába, Papi, Igriczi és Csáth körül nagyobb erdőfoltok terjeszkednek s illy helyek körül öszpontosúl aztán a vidéknek összes vadászati érdeke. Különösen tetszett nekem a gyönyörű vadas, mit a természet egyes-egyedül a csáthi vadászok- s olly gyakran szívesen látott vendégeik számára alkotott. A 900 holdnyi vágásokra rendesen felosztott tölgyerdőt (mellyben az országos hirü csáthi botokat vágják) egy széles, náddal s gyékénnyel jól benőtt ér veszi körül s az erdő a szárazfölddel csak egyhelyütt és itt is csak sziik téren érintkezik. Benn az erdőben nyúl, fogoly, róka s más kisebb vad bőven — a körülötte elterülő nádasokban a vadruczák, sárszalonkák ; és a kisebb vizivadak ezrei : — „szivem mit kívánsz még ennél is többet" ? A Tisza borsodi oldalán a honunkbeli halaknak legbecsesebb két neme : kecsege és tok legbővebben fordúl elő; Szederkény és Palkonya vidékének különösen a kecsege-, Tarjánynak pedig a tokhalászat szinte országos jelentőséget s az egész Tiszamellékén jó hírnevet szerzett. A Sajó és Hejő is sok halat kap a Tiszából, itt azon-