Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-06-20 / 17. szám

268 válfaj behozatala teljes reményt nyújt a régi faj felfrissítésére — azt tartván a fran­czia természetbúvárok, hogy a kór oka a faj kimerültségében rejlik. Gondoskodtak arról is, liogy déli Amerika fennsíkjairól szintén hozzanak új készletet e becses földi gyümölcs sikeres tenyésztésére. A mint látjuk, az egylet eleinte különösen a növénykincsek terjesztésére for­dítá figyelmét; azonban főczélját — új állatok szerzését sem téveszté szem elöl. E részben első gondjai közé tartozott a selyembogár-tenyésztés előmozdítása. A cliinai selyembogár (Bombyx permyi), melly cser és tölgylevelen él, nagy sikerrel lön szaporítva s az ettől gazdagon nyert anyagot már is nagy gyár dolgozza fel. Ha e faj Európa déli részén elterjed, a selyemtenyésztés roppant sokat fog nyerni s leszálland az ára azon erős és tartós selyemnek, mellyet a chinaiak min­dennap használnak. Francziaország szárnyasvadai a G a m b r a vagy sziklai fogollyal (Perdix rupestris) szaporodtak s ezzel most sok csenderes bővelkedik. Húszezer tojás jött Austráliából s ennek nagy része kikölt. A struczot és a cazuárt is annyi sikerrel kezdék tenyészteni, bogy a díjaknak annak idején kiadása remélhető; s ha ezen óriási madarak báziasíttatnak , sok lesz nyerve mind tollúk, mind ízletes húsuk, mind tojásaik használatával. Az egylet továbbá boszankodását nyílvánitá azon bal­fogás fölött, mellyel a földmivelö nép a kis rovarevö madarakat azon hibás nézet­ből pusztítja, liogy azok a vetésben és az életben kárt lesznek, holott ellenkezőleg azok a hernyók és férgek fogyasztásával a gazda legjobb szövetségesei. Cayenneben tett kísérletek után készületek történnek a tapir behozatalára a sertésfaj javítása végett; úgy szintén szóban van a cayennei agouti és ajouti ho­nosítása. Az 1858-ról szóló jelentés elé adja azt is, hogy az egylet segíté a brazí­liai császárt a dromedárnak behozatalában, melly az ottani sivatag pusztákon meg­becsíílhetlen szolgálatokat tesz. E jelentés azután kiterjeszkedik a kecske- és lófa­jokkal tett kisérletekre, mellyekböl az egylet tagjainak nagy tevékenysége tűnik ki; s örvendetes körülmény gyanánt van felemlítve az, liogy a limai kormány, a franczia császár- és az egylet iránti szívességből, tágított a fennálló tilalmon s megengedé, hogy területéről évenkint tizenkét alpaca és tizenkét láma legyen Francziaországba hozható, melly állatok szaporodása a gyapjúminőség javulására végtelen befolyást fog gyakorolni. Ugyanazon évi jelentés eléadja a cliinai yam, vagy is a Dioscorea batatas tulajdonságait, hasznát és termelése módját. Ize nyersen sem kellemetlen s a dióé­hoz hasonlít. Főzve zamatos, porhanyós, szétömlő; izében semmi keserű semmi fanyarú; tápláló és könnyen emészthető. Házi állat akár nyersen akár főtten rend­kívül szereti. Könnyen tenyészik s nem csak az egész gyümölcs elültetésével, ha­nem egyes levágott gyökerek után is szaporodik. M. Rémont versaillesi kertész 1854-ben egyetlen gyökér darabot ültetett el; következő évben már 10,000-et s 1856-ban nem kevesebb mint 85,000 et. 1857-ben tiz millió darabra volt számítva termelése. Most már egész Francziaországban el van terjedve — s míg hat év előtt méregdrága volt, most két mázsa ára 8-10 frank. Egyetlen hátránya az, hogy rendkívül mélyen leható gyökeret ver s ennek kiásása nehézzé teszi a termelést;

Next

/
Oldalképek
Tartalom